Kecskeméti Közlöny, 1920. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1920-10-22 / 243. szám
skemét, 1920. Október 22. Péntek II. évfolyam, 243. tiám KECSKEMÉTI KÖZLÖMÉ U 3 ai ELŐFIZETÉSI ÁRA iu n é< é«r« — — — — — — 120 korona. Vagyad évra — — — — — 60 korona. Fgjr hóra — — — — — 20 korona. Felelfia szerk.: Dr. KISS ENDRE. Egyed azám éra I korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőségi III. ker., Szabadság tér I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal a Széchenyi-tér S. TELEFON-TÁVIRAT. Prága. A románok azokon a kárpáti vidékeken, melyeket annak idején a cseheknek adtak át, most csehellenes agitációt folytatnak. Helsingfors: A csehszlovák szakszervezetek küldöttsége megérkezett Moszkvába, hogy az orosz forradalom történetét tanulmányozza. Ha e hír igaz, nagyon jellemző a cseh viszonyokra. Varsó: A lengyel vezérkar jelentése okt. 1- től: F. hó 1- án a hadműveletek mindkét oldalon megszűntek, az ellenség a legutolsó órákban is agresszív magatartást tanúsított, hogy csapatainkat állásaikból kiszorítsa. A közigazgatás reformja. Ferdinándy Gyula belügyminiszter szerdán helyezte a Ház asztalára a közigazgatás reformjáról szóló három törvénytervezetét. Ez a törvénytervezet, már megszületése előtt is változtatásokra és vitákra adott okot. Részleteit még nem ismerjük, de anynyit tudunk, hogy főként annak megállapítását akarja, hogy a közigazgatás terén kik gyakorolják a politikai jogokat. Ez már magában is olyan fontos körülmény, hogy nem haladhatunk el mellette szó nélkül, bár ez a törvénytervezet a közigazgatás teljes reformját és átalakítását még nem célozza. Arról van tehát szó, hogy a községi, városi és vármegyei képviselőtestület tagjainak választása milyen alapokon történjék. És itt különösen két dolog jön döntő súllyal számításba, amelynek megvalósítása nélkül a közigazgatásnak csak némileg is egészséges reformja el sem képzelhető. Ez a két ütközőpont a nők választójoga és a virilizmus. A nők választójogáról már annyit írtak, oly sok érvet sorakoztattak fel mellette, hogy teljesen feleslegesnek tartjuk ezek reprodukálását. Egyedül annyit szögezünk le, hogy ha országos választójogot kaptak, akkor az önkormányzati választójogot is feltétlenül biztosítani kell számukra. Olyan nemzeti érdek ez, amellyel szemben kicsinyeskedni és nem bánomságot tanúsítani vétkes és beláthatatlan következményekkel járó mulasztás lenne. A másik sarkalatos pont a virilizmus intézménye. És itt meg kell állanunk és kimondani a vétót, a leghatározottabb, legszigorúbb vétót. A múltban már meggyőződhettünk ennek az intézménynek feltétlenül káros voltáról, a jelenben pedig, a keresztény alapokra való helyezkedés és ilyen irányú átalakulás napjaiban semmiképpen sem illeszkedhet bele káros következmények nélkül az önkormányzati választójogba. Mert, hogy csak a legfontosabb érveket említsük, a virilizmus intézménye helyes irányban vezetett közigazgatás alapja természetszerűleg nem lehet, minthogy itt nem a szellemi képzettség, tanultság, hanem a vagyon jön számításba. Márpedig azt csak mindenki beláthatja, hogy a nagy vagyonok háromnegyed részben olyanok kezében összpontosulnak, akiknek nyomatékosabb szóhoz jutása a magyarság szempontjából semmiesetre sem lehet kívánatos. A virilizmus tehát csak a választás correktívumával fogadhatjuk el. Külföldön is így van, ha egészséges irányban akarunk formálni, nekünk is követni kell a helyes példát. Ha tehát a közigazgatás reformját ilyen alpokra fektetik, akkor a legnagyobb várakozással és legszebb reményekkel tekintünk az új önkormányzati választójog alapján megejtendő választások elé. Mit tárgyal a város? A város törvényhatósági bizottsága f. hó 2- án délelőtt 9 órai kezdettel tartja október havi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő: Polgármesteri jelentés a közigazgatás szeptember havi állapotáról. Gróf Csáky Imre követségi tanácsos külügyminiszteri kinevezése tárgyában a m. kir. miniszterelnök leirata. 45 drb. uj kibocsájtásu Takarékpénztár Egyesületi részvétfg jegyzése tárgyában a városi tanács 16270/1920. számú határozata ellen. Flóris Rudolf felebbezése a városi tanács 19960/1920. sz. határozata ellen. Csatai Ferencné javadalmi felvigyázó neje nyugdíjazása tárgyában tanácsi javaslat. Suba Györgyné rendőr neje ugyanaz. Özv. Csordás Józsefné átkaparó özvegye ugyanaz. A kecskemét és környéki menekült tisztviselők szolnoki nyomása 9 h. föld haszonbérbe adása iránti kérelme tárgyában tanácsi jelentés. A Kecskeméti Vadásztársaság 4 hold föld használata iránti kérelme tárgyában tanácsi jelentés. A koháriszentlőrinci 80 h. 344 négyszögölet kitevő 19 részlet föld eladása tárgyában tanácsi jelentés. A javadalmi hivatal kibővítése folytán szükségessé vált építkezésekre póthitel engedélyezése tárgyában a városi tanács javaslata. A Gyenes féle ház vételárának fedezésére vonatkozólag a városi tanács javaslata. Tóth László telekterjedék vétele tárgyában a városi tanács javaslata. Rigó Lajos telekterjedék vétele tárgyában ugyanaz. A Kecskeméti Keresztény Szocialista Szakszervezetek vezérlőbizottságának felebbezése a városi tanács 9883/920. számú határozata ellen. Dunszt és Pintér kecskeméti cég felebbezése a városi tanács 15539/1920. számú határozata ellen. 130. szám alatti szőlőbirtokosok hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy a pálinkafőzőnek helyet adnak és a főzés tartama alatt vagy maguk személyesen kezelik az üstöt vagy pedig szakembereket állítanak a kezeléshez. A lakbérre és a felügyelet költségeire elfogadható ajánlatot tettek. A fenti főzőhelyeken kívül a községi szeszfőzde a város szikrai szőlőtelepén és Katonatelepen is állít fel üstöt, az utóbbi helyen azonban vállalkozó még nem akadt. Amennyiben a város területén a községi szeszfőző céljaira elegendő kisüst nem volna — bár számítás szerint mindeme helyekre jutna — könnyen beszerezhető, mert a rézművesek már gyártanak új üstöket s a városnak már ajánlottak 100 liter űrtartalmú üstöt, a szükséges hűtő csövekkel együtt 30—35.000 K ért. A vállalkozókkal való szerződések e hóban a pénzügyi bizottság elé kerülnek s a folyó havi közgyűlés is foglalkozhat velük. Ezen szerződések számadatai képezik majd alapját az üsthasználati dijaknak, amelyet a város a pálinkafőzésnél az állam részére járó adón és árrészesedésen felül követelni fog. Mindeme feltételek november hóban hirdetmény útján a közönség tudomására jutnak. Miután a város is szőlőbirtokos, bizonyára el fogják hinni, hogy az ügyet salvem viseli, amit anélkül is megtenne, mert a hatóság dolga a nagyközönség érdekében hozott rendeletek végrehajtása. A szabályrendelettel már kissé több baj van, mint a fentiekkel. A szabályrendelet csak a fenti tárgyban kiadott miniszteri rendelet keretén belül mozoghat. Márpedig ezt azok, akik a régi rendszerű kisüst főzést kívánják vissza, nehezen akarják belátni s igy a szabályrendelettel nincsennek megelégedve. Az pedig természetes, hogy a városi szabályrendelet nem adhat többet, mint miniszteri rendelet. A közgyűlésig azonban lehetőleg az ellenvéleményt meg lehet győzni s disznóölési szezon kezdetével már saját főzésű pálinkaszó mellett végezhetik a pörkölést. A községi szeszfőzde ügye tehát mégis csak tető alá kerül. A kisüstről. — Novemberre üzembe kerül a községi szeszfőzde. — A szüretelés befejeztével már mindenképpen sürgőssé vált a kérdés, hogy hol főzhetik ki a termelők a törkölyt és seprőt. Sokan még a gyümölcscefre kifőzésével is vártak, hátha megvárhatnák a kisüstök felállítását. Panaszos hangokat is hallottunk az intézkedések késedelme miatt. Hivatkoztak arra, hogy Nagykőrösön már működik a szeszfőzde. Úy értelmű kijelentés is esett, hogy ha a kisüstön nem főzhetnek, hát inkább trágyának használják a cefrét és törkölyt. Tekintettel arra a milliós értékekre, amelyek a nemzeti vagyonból ilynnódon pusztulásra kerülhetnek az illetékes hatóságokhoz fordultunk a kérdéssel, mint áll a községi szeszfőzde ügye. Zimay Károly tanácsnoktól nyertük az alábbi felvilágosítást, amely bizonyára megnyugtatóig hat a közönség hangulatára. A községi szeszfőzde szabályrendeletének tervezete elkészült. Az üstök beszerzésére és az üzembeállításhoz szükséges intézkedések megtételére a tanács a közgyűléstől felhatalmazást nyert. Ennek alapján a belterületen Merész Mihályné VI., Liliom uca 22. szám alatt, a külterületen Csikay Mihály méntelek 212. sz., Dömötör Pál Helvécia 220. sz, Nagy János Szarkas is nyugdíjasak helyzeteik javítása. Drágasági segélyt és családi pótlékot kapnak. A minisztertanács, tekintettel a nehéz megélhetési viszonyokra, okt. 13 án tartott ülésén elhatározta, hogy a polgári állatisztviselők vagy ilyenek ellátás élvezetében állók özvegyei és árvái részére havi drágasági segélyeket engedélyezzenek, továbbá, hogy családi pótlékban a polgári áll. nyugdíjasok is részesüljenek és hogy a temetési járulékra igénnyel bírók e járulékon felül temetési segélyt is kapjanak. A minisztérium e határozat alapján 8,900—1920. M. E. szám alatt a következőket rendelte: Ha a nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjnak összege évi 2400 K-t nem haladja meg, akkor a havi drágasági segély összege 150 K, 2400—3200-ig 200 K, 3200—4000 ig 250 K, 4000-5000 ig 250 K stb., a magasabb nyugdíjaknál fokozatosan több. A havi drágasági segély megállapításánál a lakbér és a nyugdíjon felül esetleg élvezett kegyelmi ellátás öszszegét számításon kívül hagyják. A kizárólag kegyelmi ellátásban levő állami alkalmazottak vagy ilyenek özvegyeinek drágasági segélyét az előbbiek szerint állapítják meg. Az ellátásban részesülő volt állami dijnokok és ilyenek özvegyeinek havi drágasági segélye 150 K- Az állandóan ai