Kecskeméti Közlöny, 1920. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1920-10-22 / 243. szám

skemét, 1920. Október 22. Péntek II. évfolyam, 243. tiám KECSKEMÉTI KÖZLÖMÉ U 3 ai ELŐFIZETÉSI ÁRA i­u n­ ­é< é«r« — — — — — — 120 korona. Vagyad évra — — — — — 60 korona. Fgjr hóra — — — — — 20 korona. Felelfia szerk.: Dr. KISS ENDRE. Egyed azám éra I korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség­i III. ker., Szabadság tér I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal a Széchenyi-tér S. TELEFON-TÁVIRAT. Prága. A románok azokon a kárpáti vidékeken, melyeket annak idején a csehek­nek adtak át, most csehellenes agitációt folytatnak. Helsingfors: A cseh­szlovák szakszer­vezetek küldöttsége megérkezett Moszkvába, hogy az orosz forradalom történetét tanul­mányozza. Ha e hír igaz, nagyon jellemző a cseh viszonyokra. Varsó: A lengyel vezérkar jelentése okt. 1- től: F. hó 1- án a hadműveletek mindkét oldalon megszűntek, az ellenség a legutolsó órákban is agresszív magatartást tanúsított, hogy csapatainkat állásaikból ki­szorítsa. A közigazgatás reformja. Ferdinándy Gyula belügyminiszter szer­dán helyezte a Ház asztalára a közigazga­tás reformjáról szóló három törvényterve­zetét. Ez a törvénytervezet, már megszüle­tése előtt is változtatásokra és vitákra adott okot. Részleteit még nem ismerjük, de any­­nyit tudunk, hogy főként annak megállapí­tását akarja, hogy a közigazgatás terén kik gyakorolják a politikai jogokat. Ez már ma­gában is olyan fontos körülmény, hogy nem haladhatunk el mellette szó nélkül, bár ez a törvénytervezet a közigazgatás teljes re­formját és átalakítását még nem célozza. Arról van tehát szó, hogy a községi, városi és vármegyei képviselőtestület tag­jainak választása milyen alapokon történ­jék. És itt különösen két dolog jön döntő súllyal számításba, amelynek megvalósítása nélkül a közigazgatásnak csak némileg is egészséges reformja el sem képzelhető. Ez a két ütközőpont a nők választójoga és a viri­­lizmus. A nők választójogáról már annyit ír­tak, oly sok érvet sorakoztattak fel mellette, hogy teljesen feleslegesnek tartjuk ezek re­produkálását. Egyedül annyit szögezünk le, hogy ha országos választójogot kaptak, ak­kor az önkormányzati választójogot is fel­tétlenül biztosítani kell számukra. Olyan nemzeti érdek ez, amellyel szemben kicsi­nyeskedni és nem bánomságot tanúsítani vétkes és beláthatatlan következményekkel járó mulasztás lenne. A másik sarkalatos pont a virilizmus intézménye. És itt meg kell állanunk és kimondani a vétót, a leghatározottabb, leg­szigorúbb vétót. A múltban már meggyő­ződhettünk ennek az intézménynek feltétle­nül káros voltáról, a jelenben pedig, a ke­resztény alapokra való helyezkedés és ilyen irányú átalakulás napjaiban semmiképpen sem illeszkedhet bele káros következmé­nyek nélkül az önkormányzati választójogba. Mert, hogy csak a legfontosabb érveket említsük, a virilizmus intézménye helyes irányban vezetett közigazgatás alapja termé­szetszerűleg nem lehet, minthogy itt nem a szellemi képzettség, tanultság, hanem a vagyon jön számításba. Már­pedig azt csak mindenki beláthatja, hogy a nagy vagyo­nok háromnegyed részben olyanok kezében összpontosulnak, akiknek nyomatékosabb szóhoz jutása a magyarság szempontjából semmiesetre sem lehet kívánatos. A viriliz­mus tehát csak a választás correktívumával fogadhatjuk el. Külföldön is így van, ha egész­séges irányban akarunk­­ formálni, nekünk is követni kell a helyes példát. Ha tehát a közigazgatás reformját ilyen alpokra fektetik, akkor a legnagyobb vá­rakozással és legszebb reményekkel tekin­tünk az új önkormányzati választójog alap­ján megejtendő választások elé. Mit tárgyal a város? A város törvényhatósági bizottsága f. hó 2- án délelőtt 9 órai kezdettel tartja ok­tóber havi rendes közgy­űlését, melynek tárgy­sorozata a következő: Polgármesteri jelentés a közigazgatás szeptember havi állapotáról. Gróf Csáky Imre követségi tanácsos külügyminiszteri kinevezése tárgyában a m. kir. miniszterelnök leirata. 45 drb. uj kibocsájtásu Takarékpénz­tár Egyesületi részvétfg jegyzése tárgyában a városi tanács 16270/1920. számú határo­zata ellen. Flóris Rudolf felebbezése a városi ta­nács 19960/1920. sz. határozata ellen. Csatai Ferencné javadalmi felvigyázó neje nyugdíjazása tárgyában tanácsi javaslat. Suba Györgyné rendőr neje ugyanaz. Özv. Csordás Józsefné átkaparó özve­gye ugyanaz. A kecskemét és környéki menekült tisztviselők szolnoki nyomása 9 h. föld ha­szonbérbe adása iránti kérelme tárgyában tanácsi jelentés. A Kecskeméti Vadásztársaság 4 hold föld használata iránti kérelme tárgyában ta­nácsi jelentés. A koháriszentlőrinci 80 h. 344 négy­szögölet kitevő 19­ részlet föld eladása tár­gyában tanácsi jelentés. A javadalmi hivatal kibővítése folytán szükségessé vált építkezésekre póthitel en­gedélyezése tárgyában a városi tanács ja­vaslata. A Gyenes féle ház vételárának fedezé­sére vonatkozólag a városi tanács javaslata. Tóth László telekterjedék vétele tár­gyában a városi tanács javaslata. Rigó Lajos telekterjedék vétele tár­gyában ugyanaz. A Kecskeméti Keresztény Szocialista Szakszervezetek vezérlőbizottságának feleb­­bezése a városi tanács 9883/920. számú ha­tározata ellen. Dunszt és Pintér kecskeméti cég feleb­­bezése a városi tanács 15539/1920. számú határozata ellen. 130. szám alatti szőlőbirtokosok hajlandók­nak mutatkoztak arra, hogy a pálinkafőző­nek helyet adnak és a főzés tartama alatt vagy maguk személyesen kezelik az üstöt vagy pedig szakembereket állítanak a keze­léshez. A lakbérre és a felügyelet költsé­geire elfogadható ajánlatot tettek. A fenti főzőhelyeken kívül a községi szeszfőzde a város szikrai szőlőtelepén és Katonatelepen is állít fel üstöt, az utóbbi helyen azonban vállalkozó még nem akadt. Amennyiben a város területén a községi szeszfőző céljaira elegendő kisüst nem volna — bár számítás szerint mindeme he­lyekre jutna — könnyen beszerezhető, mert a rézművesek már gyártanak új üstöket s a városnak már ajánlottak 100 liter űrtartalmú üstöt, a szükséges hűtő csövekkel együtt 30—35.000 K ért. A vállalkozókkal való szerződések e hóban a pénzügyi bizottság elé kerülnek s a folyó havi közgyűlés is foglalkozhat velük. Ezen szerződések szám­adatai képezik majd alapját az üsthaszná­lati dijaknak, amelyet a város a pálinkafő­zésnél az állam részére járó adón és árré­szesedésen felül követelni fog. Mindeme feltételek november hóban hirdetmény út­ján a közönség tudomására jutnak. Miután a város is szőlőbirtokos, bizo­nyára el fogják hinni, hogy az ügyet salvem viseli, amit anélkül is megtenne, mert a hatóság dolga a nagyközönség érdekében hozott rendeletek végrehajtása. A szabályrendelettel már kissé több baj van, mint a fentiekkel. A szabályrende­let csak a fenti tárgyban kiadott miniszteri rendelet keretén belül mozoghat. Már­pedig ezt azok, akik a régi rendszerű kisüst főzést kívánják vissza, nehezen akarják belátni s igy a szabályrendelettel nincsennek megelé­gedve. Az pedig természetes, hogy a városi szabályrendelet nem adhat többet, mint mi­niszteri rendelet. A közgyűlésig azonban lehetőleg az ellenvéleményt meg lehet győzni s disznó­­ölési szezon kezdetével már saját főzésű pá­linkaszó mellett végezhetik a pörkölést. A községi szeszfőzde ügye tehát mégis csak tető alá kerül. A kisüstről. — Novemberre üzembe kerül a községi szeszfőzde. — A szüretelés befejeztével már minden­képpen sürgőssé vált a kérdés, hogy hol főzhetik ki a termelők a törkölyt és seprőt. Sokan még a gyümölcscefre kifőzésével is vártak, hátha megvárhatnák a kisüstök fel­állítását. Panaszos hangokat is hallottunk az intézkedések késedelme miatt. Hivatkoz­tak arra, hogy Nagykőrösön már működik a szeszfőzde. Ú­y értelmű kijelentés is esett, hogy ha a kisüstön nem főzhetnek, hát in­kább trágyának használják a cefrét és tör­kölyt. Tekintettel arra a milliós értékekre, amelyek a nemzeti vagyonból ilynnódon pusz­tulásra kerülhetnek az illetékes hatóságok­hoz fordultunk a kérdéssel, mint áll a köz­ségi szeszfőzde ügye. Zimay Károly tanács­noktól nyertük az alábbi felvilágosítást, amely bizonyára megnyugtatóig hat a kö­zönség hangulatára. A községi szeszfőzde szabályrendeleté­nek tervezete elkészült. Az üstök beszerzé­sére és az üzembeállításhoz szükséges in­tézkedések megtételére a tanács a köz­gyűléstől felhatalmazást nyert. Ennek alap­ján a belterületen Merész Mihályné VI., Liliom u­ca 22. szám alatt, a külterületen Csikay Mihály méntelek 212. sz., Dömötör Pál Helvécia 220. sz, Nagy János Szarkas is nyugdíjasak helyzeteik javítása. Drágasági segélyt és családi pótlékot kapnak. A minisztertanács, tekintettel a nehéz megélhetési viszonyokra, okt. 13 án tartott ülésén elhatározta, hogy a polgári álla­tiszt­viselők vagy ilyenek ellátás élvezetében állók özvegyei és árvái részére havi drágasági segélyeket engedélyezzenek, továbbá, hogy családi pótlékban a polgári áll. nyugdíja­sok is részesüljenek és hogy a temetési járulékra igénnyel bírók e járulékon felül temetési segélyt is kapjanak. A minisztérium e határozat alapján 8,900—1920. M. E. szám alatt a követke­zőket rendelte: Ha a nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjnak összege évi 2400 K-t nem haladja meg, akkor a havi drágasági segély összege 150 K, 2400—3200-ig 200 K, 3200—4000 ig 250 K, 4000-5000 ig 250 K stb., a magasabb nyugdíjaknál fo­kozatosan több. A havi drágasági segély megállapításánál a lakbér és a nyugdíjon felül esetleg élvezett kegyelmi ellátás ösz­­szegét számításon kívül hagyják. A kizáró­lag kegyelmi ellátásban levő állami alkal­mazottak vagy ilyenek özvegyeinek drága­­sági segélyét az előbbiek szerint állapít­ják meg. Az ellátásban részesülő volt ál­lami dijnokok és ilyenek özvegyeinek havi drágasági segélye 150 K- Az állandóan ai

Next