Kecskeméti Közlöny, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
Kecskemét, 1921. január 16. Ara 2 korona. ^ ^ H jff[ jjjj iiLáyiZETá'ttii ARA t u «p 01 egxorfe. t KtSS ESSOSIE. 3s«s»fiaox 4«Síség ■ 991. ker.,' Ssabaateég-tér rAlii 141. ~ ~ Z (20 Egy®» ®*e«w éra SS korona. I. Baásm9 li. «moist, S ajtó. Ten&fon SSffiu I/ — —• — - — 40 korona, s»íw«S«w» nap. Siat!Alii«atal » Széchenyi «tér 8« ■ .......— - ----------------------------------------------------- ------------------ .-■.L. 4- ~~ r~r— r-----------m- Vasárnap, Hl. évf. 12. *z. Tiltakozás és megalázkodás Holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor megszólalnak Csonka-Magyarország harangjai és félóráig ingva hirdetik haragunkat és tiltakozásunkat vígrablóink felé. S a harangzúgás kezdetekor négy szoborról lehull a lepel, hogy ércbemeredt keménységekkel kiállva hirdessék igazunkat, a Kárpátoktól az Adriáig terjedő földhöz való jogunkat e bűnben vénhedt világ holnap törékennyé válható tájai felé. Komolyabb kiáltás még nem meredt az égnek, mint az a négy szobor, kétségbeesettebb könyörgés még nem szakadt fel ajakból, mint harangjaink zúgása, tízmilliós nemzet imája igazságtevő ítéletért! Ünnepelünk, de gyászban zúgnak a harangok, de nem temetésre állnak a szobrok, mint égnek magasló szilárd ércek — s mi is állunk, áhítattal, de megalázottan, mert megaláztuk magunkat. Így tiltakozunk. Mert csak ezt engedtük meg magunknak. Nézzük a négy szobrot, de nem látjuk, halljuk a harangot, de nem harsogjuk haragos igazságunkat. Megaláztuk, mert megaláztuk magunkat. S nagy tiltakozó megaláztatásunkban jön egy férfi, aki megmondja, hogy miért aláztattunk meg és megmondja, hogy mit kell látnunk a szobrokban. — Czetler Jenő, nemzetgyűlési képviselő a trianoni béke ratifikációja miatt kilépett a kormányzópártból. Most párt nélkül, egyedül áll, férfiasan, mint a négy szobor. S a vezetett magyarság nevében a Virradat munkatársa előtt kemény kritikát gyakorol a vezetők fölött. Kimondja, hogy a külföld „a megdöbbenés és sajnálkozás hangján beszél a mai Magyarországról és a mai magyar politikusokról, ezért a kétségbeejtő gerinctelenségünkért, azért a megalázkodásunkért, amellyel az antant képtelennél képtelenebb parancsait habozás és gondolkozás nélkül teljesítjük. Minden legyőzöttben, — németekben, osztrákokban, törökökben és bolgárokban — van annyi férfias bátorság is önérzet, hogy ellenszegülnek az ötös tanács — e mondva csinált Üres nagyhatalom — önkényes és embertelen intézkedéseinek, csak a magyarokból hiányzik! Itt bent veszekednek a politikai vezérek, államtitkári és miniszteri állásokért marcangolják egymást és minden eldudvásodik az átkozott frakciópolitikában. És ez alatt megfeledkeznek a nemzet legnagyobb és legfájóbb érdekéről: a magyar szent korona országainak területi integritásáért. — Állítja és fennen hangoztatja, hogy a megtizedelt Magyarország két esztendő óta egyetlen komoly lépést sem tett a magyar irredenta erős és céltudatos megszervezésére. Bűnös és jóvá nem tehető mulasztás terhel ezért mindenkit, akinek súlya, szava és hatalma van Magyarországon.* Keserűen sok igazságot tartalmaznak e szavak, melyek talán nagyon is erősen ítélkeznek a politikai vezetők fölött. De a tiltakozás nagy napján minden magyarnak be kell fogadnia ezeket az igéket, mert megalázott fajunk csak így tekinthet úgy a szilárd szobrokra, mint a férfiasság, a gerincesség szimbólumaira. Csak így láthatjuk — férfias önérzetünkben — hogy nem is olyan szörnyűséges erős az a „mondvacsinált üres nagyhatalom”, mellyel a miniszteri székbe pályázók az azt betöltőket és a nemzetek ijesztik. Csak igy látjuk e nehéz napokban, mikor az antant parancsa újabb területet akar leszelni a magyar vérrel szerzett földből, hogy integritásunkat csak kemény férfigerinc, férfikar s a férfikarban kíméletlen fegyver — szerezheti vissza és tarthatja meg. Meg kell ezt tanulnunk e nagy napon, mikor lehull a lepel az elszakított országrészek szobrairól. És fájjanak nekünk e szobrok, hogy fájdalmunkban férfivá egyenesedjünk! Mert a megalázkodókat porba tapossák! Milyen arányban vetik a hatásiot. A törvényjavaslatot a honvédelmi miniszter rövidesen a nemzetgyűlés elé terjeszti. A kivetésnél fokozatokat állapítanak meg A honvédelmi minisztériumban készül a hadiválságról szóló törvényjavaslat, amelyet a pénzügyminiszter lehető rövid idő alatt és minden más javaslata előtt terjeszt a nemzetgyűlés elé. A törvényjavaslatot Hegedüs Lóránt pénzügyminiszterrel már letárgyalták, az alapelvekben már megegyezés jött létre, most a részletek kidolgozása és megállapítása folyik. A törvényjavaslat különben a honvédelmi miniszter nyilatkozata szerint a hadiváltság kivetésénél fokozatokat állít fel, amelyek meghatározzák a váltság nagyságát, így tekintetbe veszik, valaki mekkora jövedelmi adót fizet és hol teljesített katonai szolgálatot, vagyis a hadtápkörletben teljesített e katonai szolgálatot, itthon volt e katona vagy nem teljesített katonai szolgálatot és folytatta polgári foglalkozását? A legnagyobb hadiváltságot természetesen azokra vetik ki, akik egyáltalán nem teljesítettek katonai szolgálatot, hanem tovább űzhették polgári foglalkozásukat. Akik idehaza katonáskodtak szintén többet fizetnek, mint akik a hadtápbörletben teljesítettek szolgálatot. A hadiváltságadót a jövedelmi adóhoz viszonyítva állapították meg. A honvédelmi miniszter reméli, hogy a megállapított kulcs megelégedést kelt és a nemzetgyűlés is elfogadja. Maprország nagy feladat vár. Az orosz hadsereg a nachekkel keres kapcsolatot. A bolsevizmus terjeszkedéséről és az orosz bolsevizmus taktikájáról, valamint az ezzel szemben Magyarországra váró nagy feladatról érdekes és nagyjelentőségű nyilatkozatot tett Marusevszky altábornagy, a Wrangel hadseregnek ezidőszerint Budapesten tartózkodó tábornoka. A nyilatkozatot, melynek eddig a budapesti lapokban csak rövid kivonata jelent meg, a Szegedi Új nemzedék közlése alapján az alábbiakban adjuk: — A bolsevikek tavaszra várható offenzívája a legnagyobb valószínűség szerint Oláhország ellen irányul. A bolsevisták taktikája mindig arra törekedett, hogy az ellenfél pillanatnyi dezorganizációját vagy más meglepetésszerű momentumokat használjon ki kezdeményezésre. Oláhország aránylag a leggyengébb ellenállást tanúsíthatja. Alig hihető, hogy Oláhország azzal, hogy önként adná vissza Besszarábiát, hajlandó volna biztosítani nyugalmát. A vörös hadsereg fő célja, az én nézetem szerint az, hogy Csehországgal felvegye a kapcsolatot, ahol már megérett a helyzet. A múlt évben négy hónapig tartózkodtam Prágában, így meggyőződtem arról, hogy Csehország, hacsak valami nem történik, menthetetlenül a bolsevizmus zsákmánya lesz. Gillersohn, a Vörös Kereszt megbízottja, nyíltan űzi a bolsevista propagandát. Befolyása majdnem korlátlan. A bolsevista sereg erejét hozzávetőlegesen négyszázezer főre becsülik. Wrangel mostani serege négy venezer harcosból áll. Azok a híresztelések, mint aminek legutóbb is elterjedtek a magyar sajtóban, állítólagos lázadásról, egészen bizonyosan bolsevista forrásból valók. Ami a bolsevizmus elleni általános védekezést illeti, meggyőződésem az, hogy Magyarországra rendkívül fontos szerep vár. Magyarországnak megvan mindaz az előnye, hogy kiáltotta a bolsevizmus injekcióját és még sok mindene van, amit Középeurópában hiába keresünk. Magyarországon abszolút rendezett viszonyok uralkodnak. Az országnak rendezett közigazgatása van, továbbá minden részletében megerősödött állami és társadalmi szervezete és végül abszolút fölényes nemzeti szelleme. Mindez a magyar nemzet kiváló sajátságaival párosulva, a legkiválóbb helyet biztosítja a jövőben. Eddig a ránk nézve biztató nyilatkozat. Kérdés azonban, hogy meghallja e az antant és — amíg nem késő — belátja e, hogy csak a Kárpátok gerincén védhetjük meg Európát ? Hz Mrek 9 ralpigna Olaszország a rapallói szerződés végrehajtásának elhalasztását kéri. — Jugoszláviában véget ért a szénbányászok sztrájkja. —• II. József császár egy szobrát újra ledöntötték Sziléziában. — A cseh parlamentben, Kreibisch és Bebinye képviselők felpofozták egymást. — Az antant nem tűri a bajor polgárőrséget. — Felsősziléziában májusban lesz a népszavazás. — Drezdában parcellán kétmárkásokat hoztak forgalomba. — A szovjet kormány az éhség miatt lázadók lecsillapítására ingyen élelmet osztat ki. — Az angolok Egyptomban és Arábiában általános felkeléstől tartanak. — A Szuezi csatorna védelmi műveit gyorsan megerősítik.— Az orosz vörös hadsereget munkahadsereggé akarják átalakítani. — Berlinben a nagy lakásokra is vetnek fényűzési adót. — Az osztrák postások sztrájkja tovább tart. — Harry Walden bécsi színész öngyilkossági kísérletet követett el, de másnap már játszott a színpadon. Amerikában csődbe jutott egy filmgyáros, ötvenezer alkalmazott maradt kenyér nélkül. istM Ssfiraffiijai. Haller István szociális kibékülést követel, hajlandó kezet fogni a szocialistákkal is, ha alapelveit elfogadják. — A fővárosban huszonkét millió korona a fényűzési adó első havi eredménye. — Barta Binét Jenő „államtitkár” ügyében befejezték a nyomozást, most a bűntársakat keresik. — Szegeden elfogtak egy kóristát, aki a kommün alatt 14 embert juttatott a forradalmi törvényszék elé. — A kormány szabaddá tette a rotációs papir forgalmát. — Gróf Károlyi Mihályné maga és 3 gyermeke számára 48.000 tartásdijat kap a zár alá vett birtokok béreiből. — A szolnoki gyermekgyilkosság ügyében váratlan fordulat állt be: Kiss István saját gyermekét gyilkolta meg. — A Sopronban elhelyezett erdészeti és bányászati akadémián azon hallgatók részére, akik a háború alatt hat félévet veszítettek, pótkurzusok lesznek. —• Haubrich felesége kegyelmet kér férje számára a kormányzótól. — Menekült állami és községi tisztviselők, akik állás illetőleg beosztás nélkül vannak, vasárnap délután 3 órakor feltétlenül jelentkezzenek az ókollégium II. emeletén lévő menekültügyi hivatalban. Bende.