Kecskeméti Közlöny, 1921. június (3. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-01 / 121. szám

2 5*50. Lajosmizséről — vasárnap kivételével — naponta indul reggel 6 óra 20 perckor, Kecskemétre érkezik reggel 7 ó. 57 perckor. Kecskemétről naponta indul 19 ó. 30 (este 7 30), Kerekegyházára érk. 2057 (este 8 37). Kerekegyházáról naponta indul reggel 21), Kecskemétre érk . 20. Kecskemétről vasár­nap kivételével naponta indul 13­4 (délután 140), Fülöpszállásra érk. 16­43 (d. u. 4­42). Fülöpszállásról vasárnap kivételével naponta indul reggel 4,30, Kecskemétre érk. 7­33 Kecskemétről hétfő, szerda, pénteken indul reggel 5, Tiszaughra érk. 744. Kecskemét­ről kedd, csütörtök, szombaton indul d. u. 1201, Tiszaughra érk. 14­35 (d u. 2 35), Tiszaughról hétfő, szerda, pénteken indul d. u. 80— Kecskemétre érk. d­e. 1050, Tiszaughról kedd, csütö­tök, szombaton in­dul 14'45 (d. u. 2 45), Kecskemétre érkezik 17'25 (d. u. 5 25) — Mihelyt terünk en­gedi, az új menetrendet áttekinthető táblá­zatban is leközöljük. * 16 fiz ellátatlanok szükségletének biztosítása. Az őrlési adó 15, állatforgalmi adó 3, az általános forgalmi adó 1 százalékos lesz. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter be­nyújtotta legújabb törvényjavaslatát, amely az ellátatlanok ellátásának biztosítására szol­gáló őrlési és forgalmi adóról szól. A ja­vaslat három fejezetből áll. Az első ki­mondja, hogy minden malom a hozzá bár­minemű feldolgozás végett behozott gabona­­nemvűekből az államkincstár részére őrlési adót természetben visszaírtam és beszol­gáltatni k köteles. Minden vámőrlő malom, kereskedelmi malom és gazdasági malom, amely a tulajdonos házi és gazdasági szük­ségletének fedezésére szolgáló terményt dol­gozza fel, a feldolgozott gabonanemű 15 százalékát szolgáltatja be, ha azonban a búza ára legalább egy hónapon keresztül 500 korona, vagy ennél olcsóbb lenne, ak­kor az őrlési adó 14 százalékra száll le. A vámőrlő malomnál az örlés vagy hántolás után visszatartott 15 százalékból 10 száza­lék az őrlési díj és 5 százalék az őrlési adó. Gabonaneműt megőröltetni, vagy feldol­gozni csak az elöljáróság által kiállított őr­lési tanúsítvány alapján lehet. A cukor-idehaza, akik még magyarok mertek maradni, a nevetség tárgyává lettek s egész életük mellőztetés lett (Székely Bertalan, Révész Imre stb) s nem egy lecsapva ecse­tet, palettát (mint Gyárfás) más mesterség után nézett. Magyarnak lenni nevetséges volt a legújabb időkig, mikor a két forra­dalom alatt bűnné változott. És itt kezdő­dik a nemzeti kultúrára nézve olyan sze­rencsés fordulat, mert még olyanok is gon­dolkozni kezdtek e fejlemények felett, kik már ha látszólag is, minden faji vonatko­zást igyekeztek magukról levetkőzni (A­ppl Rónai József). A kommün nehéz ideje alatt az addig nevetségesek, akkor veszedelmes felforgatók, titokban szervezkedni kezdtek és épen én voltam­­az — a történelmi igaz­ság kedvéért említem csupán — ki e súlyos időkben másodmagammal szervezni kezd­tem a »Magyar Képzőművészek Nemzeti Szövetségét“, melynek szervező bizottsága az én lakásomon gyűlt össze 1919 június 16 án, amelyen megjelentek: Révész Imre, Mányay József, galántai Fekete Béla, Gye­res Lajos festőművészek, Tóth István, Ho­monnay Jenő szobrászművészek, dr. Lau­­renczy Vilmos mű­kritikus. (A történelmi jegyzőkönyv egy példány­a nálam, a másik a M. K. N. Szövetségénél van). A kom­mün bukása után azonban minden máské­pen lett.. Azok léptek fel legkövetelőbb magyarokként, kik még pár héttel előbb propaganda plakátokon vagy rajzokon iste­nítették a proletárrendszert és az eszme mellett mindenkor hiven kitartók újra félre vonultak s kereshettek maguknak helyet ott, ahol tudtak. De együtt maradtunk és így 1919. évi december végi napon vetet­tem fel előttük a kecskeméti kérdést. Az A hivatalos lap vasárnapi száma közli a pénzügyminiszter rendeletét az 1918/919. évi jövedelem és vagyonadó, valamint az 1917—1919. évi hadinyereségadó behajtásá­­ról. A rendelet szerint az adózóknak a pénz­­ügyigazgatósághoz (adófelügyelőhöz) inté­zett és kellően megokolt kérelmére, az­ ösz­­szeg nagyságára való tekintet nélkül, a pénz­­ügyigazgatóság a következő kedvezménye­ket adhatja: Azok az adózók, akik bevallást adtak és az elsőfokú kivetés ellen felebbezéssel éltek, fizetési halasztást kapnak, hogyha az 1918. és 1919 évi adóra az értesítéstől szá­mított 8 napon belül legalább akkora ösz­­szeget fizetnek be, mint amekkora vol­t a megelőző legutolsó kivetéskor a terhére ki­rótt összeg. Akik eredetileg nem adtak val­lomást, de az észrevételben, vagy a feleb­­bezésben terjesztettek elő vallomást, fizetési halasztást kapnak, ha az 1918, valamint az 1919. évi adóra az értesítéstől számított 8 napon belül legalább akkora összeget fizet­nek be, amely nem kisebb, mint a meg­előző legutolsó kivetéskor az illető terhére kirótt összeg volt és egyszersmind nem ki­sebb a terhére most kirótt összeg 50 szá­zalékánál. Az 1917—1919. évi hadnyere­­ségadó tekinetében a pénzügyigazgatóság­hoz intézett kérelemre az adózók — tekin­tet nélkül arra, hogy adtak-e vallomást vagy sem — fizetési halasztást kapnak és pedig első lépéseket magam tettem meg ez irány­ban, a többieket Révész Imre bátyámmal együtt, míg végre nagysokára május végén vagy júliusban (1920) a ku­tuszkormány is megmozdult, hogy a legnemzetibb akará­sok hajlékot kapjanak. És ma­­ verekszünk, intrikák, nélkülözések, lakásmizériák stb. miatt és alig hogy egy lépéssel előbbre juthattunk. Kedves barátom, láthatja milyen a magyar művészet úttörőinek a sorsa itthon s milyen ma, mikor a nemzeti feledés pil­lanatait éljük! Miért? Mert olyan faji kin­csek letéteményesei vagyunk, melyekre a külföld, ha övé volt, mindig büszke volt, de amelyekhez a tör­egművész nem ért és amelyek, ha általánosan érvényre juthatnak, kiviláglik a liberáliskodók mű­vészsarlatán volta (Berény, Perlroth Csaba Vilmos, Ti­hanyi, Uitz stb). Azt kérdezte, kedves barátom, hogy mik az okai a fejlődés elakadásának? Az itt vázolt történelem az egyik. Politikai okok­ból a magyarsággal igyekeztek elfeledtetni a faji értékeket s erre mindig találtak al­kalmas eszközül hazaárulókat, kiket bőven pénzelt az ideáljaiért lelkesedő fokhagyma szaga, vagy parfümös getto. Az ezek elleni harc s a faji értékek megmentésére irányuló küzdelem adja meg Kecskemét jelentőségét. És most újra azt mondom: nem kér­dezem öntől, mit tett a siker érdekében, ne­hogy pirulnia kelljen, sem a társadalmat nem ostorozom feledékenységéért ma, de szeretném, ha mindannyian levonnák a tanul­ságot a maguk részére. A többi dolgokról legközelebb írok önnek. tL&mmwmmmn mwmsmmx 1921 junius 1. gyárba beszállított répa után készpénzben 2 százalék forgalmi adót kell fizetni. A második fejezet az állatforgalmi adóról rendelkezik. Minden olyan állat után, amelyet csak marhalevél kiállításával lehet átruházni, a vételárnak 3 százalékát kell állatforgalmi adó fejében fizetni. A búza árának csökkenése esetén a forgalmi adó kulcsa 25 százalékra száll le. A harmadik fejezet az általános for­galmi adóról intézkedik. Általános forgalmi adó alá esik mindenki, aki belföldön az őstermeléstől különböző bármilyen önálló, bevétel elérésére irányuló kereseti tevékeny­séget fejt ki. Az általános forgalmi adó kulcsa az adóalap 1 százaléka. Kedvezmények a jövedelem­­vagyon- és hadinyereség-adó behajtásánál. úgy, hogy legalább oly összeget fizessenek be azonnal, amely nem kisebb a terhükre kirótt hadinyereségadó már esedékessé vált részleteinek 50 százalékánál. A fizetési ha­lasztás az adófelszólamlási bizottság hatá­rozatának meghozataláig, de legkésőbb az 1921. év végéig terjed. Kis hírek a Nagyvilágból. Benes cseh külügyminiszter és Sándor szerb régens párisi látogatása állítólag ösz­­szefüggésben Nyugatmagy­arország sorsával, melyet a csehek maguknak szeretnének meg­kaparintani.­­ A salzburgi népszavazás a Németországhoz csatlakozók fölényes győ­zelmével végződött. — A bécsi magánbank­­házak túlhajtott spekulációja tömeges bu­kásokra vezetett. — Sziléziában a lengyel fölkelők tovább fosztogatnak — A felsőszi­léziai vitás kérdések megoldására Francia­­ország szakértő bizottság felállítását java­solja. — A bajor kormány az antant ulti­mátuma dacára sem akarja leszerelni a pol­gárőrséget. — A francia kamara ma kedden kezdte meg a trianoni béke tárgyalását. — Oroszországban 1920. második felében 4300 ellenforradalmárt végeztek ki. — A párisi délszláv követ, Vezuris hirtelen meghalt. Kis hírek Magyarországból. Magyarország szeptemberben kérni fogja a Népszövetségbe való fölvételét. — A beszüntetett erdélyi magyar lapok kárté­rítési pert indítanak a román kincstár ellen. — Vasárnap nyílt meg a képzőművészeti tavaszi képkiállítás a Műcsarnokban Buda­pesten. — A jóvátételi bizottság közbelépé­sére nem adják ki az utódállamok az Oszt­rák—Magyar—Bank arany kincsét. — Az albertfalvai repülőgépgyárból 400 munkást bocsátottak el üzemredukció következtében. — A Magyar Építő Vállalkozók Országos Egyesülete az építések mielőbbi megkez­dése érdekében memorandummal fordult a kormányhoz.­­ A Budapesten tartózkodó amerikai magyarok a Gellérthegy oldalán, a Dunaparton nagyszabású szállod­át akar­nak létesíteni félmiiliárd korona költséggel. MJlPI HIBEK« — A városházi hivatalos órák junius 1 -től kezdve reggel 7 órától déli 12 óráig tartanak. — A Jogászegylet közgyűlése. Szer­­dán, junius hó 1 én d. u. 5 órakor a Jo­gászegylet közgyűlést tart, melyen elszá­molás történik a jogászmajálisról. Tagok feltétlen megjelenését kéri az E­nökség. — A nemzetgyűlés a hadifoglyok hazahozataláért. A hadifoglyok hazahoza­­tala érdekében több kérvény érkezett a nem­zetgyűléshez. A kérvényi bizottság megálla­pítja, hogy több mint 60 000 magyar síny­lődik még orosz fogságban. Megszabadítá­sukra más lehetőséget nem látnak, mint­hogy a világ összes parlamentjeihez fordul­janak érdekükben nagyszabású memoran­dummal. A Ház a bizottság javaslatát elfogadta.­­ A széktől fürdő, mint azt már megírtuk, az idén rendes időben megnyílik. Csütörtökön már a közönség rendelkezésére áll a Székió. Beléptidij 4 korona. Egész idényjegy 200 korona. Tisztviselői egész idényjegy 50 kor. Katonaság részére egész idényjegy 50 kor. Szabadfürdő 1 korona. — A Protestáns Asszonyokat kérem, legyenek szívesek szerdán délután 5 órakor az Egyesület helyiségében megjelenni. — Pócsy Györgyné. — Meneszteni akarták a magyar kormányt az angol kommunisták. A­­Daily Heralds szerint a budapesti antant megbízottak jegyzékben követelték volna a mai kormányrendszer megváltoztatását és nemzetközi csendőrség ellenőrzése mellett új választás elrendelését. A francia félhiva­talos orgánum megcáfolja az angol bolse­­­vista lap meséjét. A M. T. I. szintén cáfo­latot adott ki. Az állítólagos demarsból egy szó sem igaz.

Next