Kecskeméti Közlöny, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-31 / 172. szám
Kecskemét, 1921. julius 31. Ára 2 korona Vasárnap, III. évf. 172. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — Fél évre — — — Negyed évre — — — 480 korona. 240 „ 120 „ Felelős szerk . Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. sz. A magyar pénz. Nem lesz érdektelen, ha kissé végig tekintünk a magyar korona értékhullámzásán a züllesztő forradalmak után. A háború előtt tudvalevőleg 105 centimes volt a korona Zürichben. 1918. augusztus elsején 3978, a Károlyi lázadás után november 22 én 32, december 3- án 30 1919. május 2-án már csak 2072. június 2 án 1671. augusztus 2-án 1272- Vagyis az óriási pénzáldozatokkal járó halom 4 esztendeje alatt mindössze két és egynegyedszer annyit esett, mint a két forradalom idején 10 hónap alatt. A forradalmak munkáját betetőzte a mérhetetlen károkat okozó oláh megszállás. 1919. szeptember 15-én Zürchben 870 a korona, 1920. június 1 én 3 50, szeptember 1 én 2 50, november 1 én 1 30. A mélypontját 1921. január elején érte el. Harmadikén például 1077- en jegyezték. Egy hónappal utána már némi emelkedés mutatkozik. Március 4 én 145, április 1 én 170, április 30 án 2 5272, május 2 án 265, május 10 én 285 (ez volt ebben az évben a legmagasabb értéke) május 20 án 270, június 1 én 245, július 1 én 220, július 20 án 195, a mai jegyzés pedg 160. Amint ebből a hullámvonalas statisztikából láthatjuk, pénzünk értéke Zürichben május vége óta állandóan esett és ami a legérdekesebb, tejesen alaptalanul. Itt céltudatos munka folyt a korona letörésére, amelyet BtC-ből és Budapestről irányítottak, mindenesetre nagy mértékben hozzájárult a lemorzsolódáshoz az is, m ezt a magyarázatot főként a pénzügyminiszter erősítgeti , hogy Németország hatalmas mennyiségű magyar koronát dobott a zürichi piacra. Még számtalan más indok forog a köztudatban, amelyekkel bővebben nem kívánunk foglalkozni. Most csak egyszerűen leszögezzük a korona rohamos esésének sajnálatos tényét. Hogy azt minden körülmények között meg kell akadályozni, azt szükségleten bővebben fejtegetnünk. Mert, ha úgyszólván egyik hétről a másikra száz és még annál is több pontos esések és emelkedések következnek be, akkor lehetetlenné válik a józan számítás, anélkül pedig nem létezik termelő munka. Ideális állapot itt természetesen a korona stabilizálása lenne, amire viszont gazdasági helyzetünk teljes szanálása előtt a legnagyobb optimista sem gondolhat. De ha nem is stabilizálhatunk, mégis legalább a hirtelen és horribilis hullámzásnak kell elejét venni, mert ez mindig nagy bajok külforrása és minden egyes alkalommal hónapokra visszaveti a gazdasági megerősödés folyamatát, akadályozza a termelt munkát. A kormány meglátta a korona értékcsökkenésében rejlő veszedelmet, amely főként az általános drágulásban és a pénzügyi bizonytalanságban mutatkozik és ismét bő teret nyit a konjunktúra számára. Mindenáron igyekszik tehát a további esési folyamatot megállapítani. A búza és rozsliszt kivitelének megengedése is ezért történt. A kormány ugyanis reméli, hogy a Zürichben piacra dobott nagy mennyiségű magyar korona egy része ezáltal felszívódik és a magyar korona megszilárdul. A lisztkivitel megengedése természetesen a fogyasztók szempontjából nézetünk szerint egyáltalán nem kívánatos, de a kényszerhelyzet folytán be kell látnunk, hogy más mód nem áll rendelkezésére. Csak kisebb tételek Mind eladásra a kecskeméti borpiacról. Az árak 26 korona körül mozognak. Pang a borkivitel. A korona rohamos emelkedése folytán nemrégiben az egész országban, így Kecskeméten is teljesen ellanyhult a borpiac. Az osztrák korona leromlása mlatt a magyar borárak tekintetében nem volt többé versenyképes pl. az olasz torokkal. A kivitel ennek következtében a minimumra csökkent. Viszont a belföldi kereslet is a lehető legkisebb mértékre zsugorodott, mert a maj gyar korona fokozatos emelkedése folytán a vásárlók további áresést vártak. A bortulajdonosok jórésze azonban, nagyon okosan, tartózkodó az eladástól és nem engedett túl sokat árigényeiből, ami természetesen megakadályozta a borárak végzetes lemorzsolódását. De a több koronás literenkénti áresést így sem lehetett megakadályozni. A korona újabb csökkenő irányzata azonban ismét erősen megszilárdította a borpiacot. Az árakban a korona esésével kapcolatban fokozatos és jelentékeny emelkedés volt észlelhető, ami azonban nem haladt párhuzamosan a zürichi koronajegyzéssel, hanem némileg elmaradt mögötte. A belföldi kereslet erősen megindul, az export azonban még mindig elenyészően kicsi. A borkiviteli bizottság legutóbbi ülésén például mindössze 4100 hektoliterre terjedő igényt jelentettek be, ami az eddgi hatalmas tételekhez viszonyává elenyészően kevés. Ausztriában nagyon csekély mennyiséget tudnak elhelyezni a spanyol verseny miatt. Bécsben ugyanis sok spanyol bort kínálnak, még pedig 48 osztrák koronáért hordóval együtt. Ez a hordó árának levonásával 15 — 16 magyar koronát jelent. Ennyiért természetesen nem adhatjuk bo Irainkat. A kecskeméti borpiac mostani helyzetéről megkérdezték Szabó Jenőt, a Szőlősgazdák Egyesületének figyv.igazgatóját, aki munkatársunknak a következő felvilágosítítást adta: Kecskeméten csak a korcsmárosok keresik kisebb tételekben a bort. Nagyobb kötések nem fordulnak elő. A tulajdonosok általában tartózkodóak, ami könynyen érthető is, mert jelenleg már csak olyanoknak van boruk, akik nincsenek rászorulva a sürgős eladásra. Az árak minőség szerint 22—24—26 korona körül mozognak, de a különösen jó és erős boroknál jóval magasabb árak is előfordulnak. Egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország nem fogja-e megkísérelni az utolsó pillanatban sorsán változtatni. Horthy kétségtelenül felfegyverezte híveit Nyugatmagyarországon; lehetséges, hogy tisztjei fölkelést fognak játszani, d’Annunzio fiumei, Zelikovszky vilnai, Korfanty felsősziléziai példáját utánozva. Azonban, ha Horthy a kisántanttól fenyegetve nem merne kockáztatni ezt a vállalkozást, a Karlisták megtehetik Horthy ellenére. El lehet képzelni, hogy bevonuló csapatainknak mily erővel próbálnának ellenszegülni. Ez a harc már nemcsak Nyugat magyarországért, de a Habsburgok uralmáért is folyna. Az osztrák kormány felelős azért, hogy az ilyen puccskísérletek elén nemzetközi támogatást szerezzen. Ausztria munkásai nem teszik jól, ha csak a kormányzatra és az antantra számlának. A munkásság békét akar még Horthy Magyarországgal is, de ha a magyar ellenforradalmárok Nyugat- magyarország ügyében erejükre apellálnak, akkor tudják meg, hogy az egész munkásosztály el van szánva az osztrák köztársaság érdekeit vérének és életének feláldozásával is megvédeni. A zsidó nemzetközi kommunista harcibátorsággal tisztában vagyunk —sajnos — még Kun Béla idejéből. A vezérek akkor is úgy üvöltöttek, mint most az „Arbeiter Zeitung“. A vöröshadsereg vitézségét nem kevésbbé ismerjük. S ha előre tudhatnánk, hogy csak az „Arbeiter Zeitung“ fele ötágú csillagos vitézekkel kell megküzdenünk, holnapig sem várnánk, még ma állanánk eébe. Nem volna utolsó dolog megszalajtani a „hazafias“ nemzetközieket. 3 nemzetköziséprő is megfeledtett szociáldemali Faras. A bécsi marxisták harcra készülnek Nyugatmagyarországért. A politikai helyzet époly megfejthetetlenül homályba burkolt, mint 1914 ben. Egész Európát merényletek és a titkos diplomácia működése tartja izgalomban. Felsősziléziában vér folyik, a Volga mentén éhínség pusztít. Ezt az időt tartja alkalmasnak az osztrák szocialista párt, melynek soraiban a Habsburgok tradicói, a Berchtoldak diplomáciai bölcsesége, Siürghök és Tiszák ereje van képviselve, hogy ultimátummal forduljon Magyarországhoz és követelje Nyugatmagyarország azonnali kiürítését. Az Arbeiter Zeitungban közölt ultimátum a következőképpen hangok: 3 rokkant és a Mrházi segédeim Ki gorombáskodott ? Ma délelőtt megjelent szerkesztőségünkben Magyar László rokkant, hivatalos szolga és előadta az alábbi panaszát: Kisfia tegnap délután a lovak megbokrosodása következtében olyan szerencsétlenül esett le egy kocsiról, hogy az egyik keze eltörött. A szerencsétlenül járt kisfiút egyik ismerősével azonnal bevitte a városi közkórházba és a műtőben orvosi segélyért dr. Krausz Béla kórházi segédorvoshoz fordult. Mikor azután akart érdeklődni, hogy mit csináljon a kisgyermekkel,— a kórházban marad-e vagy haza vigye ? — a kórházi segédorvos goromba szavak kíséretében kituszkolta a teremből. A panaszos hangoztatta, hogy az orvos gorombáskodását a okot egyáltalában nem szolgáltatott s hogy az eset igy történt, erre tanukat tud állítani Hogy a tényállást másik oldalról is megvilágítsuk, felkerestük dr. Krausz Bélát, aki a panasz ismertetése után a következőkben adta elő a sajnálatos esetet: Amikor Magyar László a kisfiát behozta, éppen egy sürgős és nagyobb műtétet kellett végrehajtanunk. Ennek ellenére a kisfiú azonnal megkapta az orvosi segélyt, gipszbe kötöttük a kezét. Mikor ez megtörtént, akkor akartuk megkezdeni azt a sürgős műtétet egy asszonyon. Magyar László azonban továbbra is a teremben maradt, holott akkor már semmi keresnivalója sem volt. Felszólítottam tehát a távozásra, azonban erre sem akarta elhagyni a termet. Énkor karonfogtam és kivezettem a folyosóra. A folyosón azután botrányos lármát csapott. Ő erre reprodulkálhatlan ki- Vasárnap d. u. 3 órakor a széktói pályán nagyszabású SPORTVERSENY. Hadgyakorlat, tüzérségi caruszel, futballmérkőzés.