Kecskeméti Közlöny, 1921. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)
1921-08-05 / 176. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — 480 korona. Fél évre — — — 240 „ Negyed évre — — — 120 „ 9 Kecskemét, 1921. augusztus 5. Péntek, III. évf. 176. sz. KECSKEMÉTI KÖZLÖHYára 2 korona. Felelős szerk. Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 120, Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 5. sz. Az eladott ország. Ez mi vagyunk. Akik tizennégy vármegye kicsiny területén éhezünk, rongyoskodunk, dolgozunk és ha munkás napjaink végén pihenésre térünk, lázas álmainkban látjuk magunkat újra nagynak és hatalmasnak lenni. De míg üres gyomrunk szimfóniákat korog és a ruha lekopik rólunk, míg munkában kérgesedik kezünk, verejtékeinek orcáink és éjjeli nyugovásunkat lá- 238 álmodások hébonják, azalatt fejünkre nőnek ellenségeink tervezései. Itt élnek közöttünk és árulnak bennünket minden munka örök ellenségei, vén fajtánknak néhány elbetegedet és degenerált sarjadéka is. Ma az újságolvasós közvéleményét egy rettenetes eremélyű vizsgálat tartja izgalomban, mely meglepően előrehaladott állapotban mutatja be az említettek aknamunkáját. Megállapította a vizsgálat, hogy az úgynevezett baloldali elemek formálisan eltdik ezt a tizennégy vármegyés országot a khántáninak. A mi magyaros észjárásunk elképped a liberáis egyezkedés a sasségán és az ellenségeinkkel folytatott kacéríkodáson. A szem nem akar hinni azoknak a betűknek, melyek leírják, hogy a liberálisok egyezségét külön futár inte Beneshez, Csehország külügyminiszteréhez és hogy az egyezség milliókat kért a keresztény-nemzeti irányzat megdöntésére, szóval nemcsak beteges meggyőződésből, hanem tudási garasokért adta el árva nemzetünket és országunkat. Az igazságszolgáltatás keze idejében utolérte ezeket a gonosztevőket, de mi lesz a többivel? Azokat is felelősségre kell vonni, akik nem paktának ugyan nyíltan az ellenséggel, de annál jobban igazukban érzik magukat, mikor a kormányzó, a hadsereg vagy az államépület más fontos pilérei ellen emelik lázadó ökleiket. Nem akarjuk megtemetni a börtönöket és leleaggatni a fákat bűnösökkel, nem akarunk szadisztikus vérontást, de akarjuk a nyilvánvaló gonoszok megfékezését, a bűnalkalmak megszüntetését, mert alkalom nrüli a tolvajt — és akarjuk a főbűnösök iskoláját. És a kisembereket van- Cigalas folytonosan elő, hanem azokat, akik a kisembereket félrevezetik és fölhasználják a maguk bűnös céljaira. Ha ezt teszi a kormányhatalom, akkor nem élheti semmi a keresztény nemzeti Magyarország megteremtőit és magát a keresztény-nemzeti Magyarországot. Nem kényszeríthetik ennek igazi képviselőit arra, hogy törvénybe ütköző után is védekezhessenek. De addig az élet erősebb lesz a törvénynél és a Prónay Páloknak lesz igaza. A nyílt árusítási üzletek záróráját azonban esti 6 óránál, a túlnyomóan élelmi vagy egyedárusági cikkeket árusító üzletek záróráját pedig az esti 7 óránál korábbi időpontra nem helyezheti. Ha pedig valamely városban nem állapítja meg a szabályrendelet a zárórát, akkor ezt a kereskedelmi miniszter rendelettel szabályozhatja. Az üzletek zárórája. Kecskeméten az üzletek záróráját eddig az 1913. évi XXXVI. törvénycikk 8. paragrafusa alapján alkotott szabályrendelet állapította meg. A hivatalos lap tegnapi számában megjelent törvény lehetővé teszi az eddig érvényben volt szabályok megváltoztatását. A most megjelent törvény szerint ugyanis, ha a munkaadók és alkalmazottak iletékes mérvadó szakegyesületei közösen megállapodnak abban, hogy az egész városban, vagy csak annak bizonyos részében, valamennyi vagy csak bizonyos üzletágban, az egész évben vagy csak az év bizonyos szakában a nyílt árusítási üzletek záróráját korábbi időpontra akarják tenni, kérelmükre a kereskedelmi miniszter az üzleti zárórát a megállapodásnak megfelelően rendelettel szabályozhatja. Egy mázsa gabona után IS hg. Őrlési, 10000 K értékű állat eladásakor 300 K forgalmi adót kall fizetni. A hivatalos lap szerdai száma közli a hosszas vita után elfogadott őrlési és forgalmi adóról szóló törvényt. A törvénycikk négy fejezetre oszlik. Az első rész az őrlési és cukorrépa fogalmi adóról, a második az állatfogalmai adóról, a harmadik az általános forgalmi adóról szól, végül az utolsó a fényűzési forgalmi adóhoz csatol kiegészítő intézkedéseket. Őrlésnél 15, darálásnál 8 százalék az adó Az első fejezetben foglalt intézkedések szerint minden malom köteles a hozzá őrlés, hántolás, vagy darálás végett behozott gabonanemüekből az államkincstár részére ; az őrlési adót természetben visszatartani és beszolgáltatni Mégpedig az őrlés vagy hántolás végett behozott gabonanemüekből 15 százalékot, a darálás vagy egyéb feldolgozás céljából behül0nt gabonaneműekből pedig 8 százalékot. Az őrlési részesedés 14 százaéka száll le, ha a búza ára Budapesten legalább egy hónapon át szakadatlanul 1500 , vagy ennél kevesebb lesz. A leszállításról természetesen egyelőre szó sem lehet, mert jelenleg ennek háromszorosáért vásárolják Budapesten a búzát. A törvény alkalmazásában gabonaneműelmek számítanak a búza, rozs, árpa, zab, tengeri, tatárka, köles és az ocsu. Búzát, rozsot és kétszerest akár kézi darálón, akár más kézi vagy erőművt hasonló készüléken megőrölni, megzúzni vagy megdarálni tilos. A cukorrépa után 2 százalék a forgalmi adó. Fentiek szerint tehát őrlésnél és hántolásnál 15 kilogrammot, darálásnál vagy egyéb feldolgozásnál pedig 8 kilogrammot tartanak vissza egy egy mázsa gabonából a kincstár számára. Az érési adó csak 1922. július 31 ig marad érvényben. Életbeléptetésének napját a pénzügyminiszterrel egyetértve a földmivelésügyi miniszter állapítja meg. Az állatforgalmi adót a vevő fizeti. Minden olyan állat tulajdonjogának átruházása van, amelyet csak marhalevél kiállításával lehet átruházni, a vételárnak, illetve az állat átlagos forgalmi árának 3 százalékát kell állatforgalmi adó fejében megfizetni. Abban az esetben, ha a búza ára Budapesten legalább egy hónapon át 500 kor, vagy ennél alacsonyabb, az állatforgalmi adó kulcsa 2 százalékra száll le. Az állatforgalmi adó alapja adásvétel esetén a kikötött vételár. Ha csere, vagy ajándékozás útján történik a tulajdonátruházás, akkor az állat átlagos forgalmi értéke az adóalap. Ugyancsak az átlagos forgalmi értéket veszik számításba, ha a bejelentett vételár az akkori átlagos állatáraknál jóval csekélyebb. Az állatforgalmi adót a szerző fél köteles leróni a tulajdonjog átruházásának feljegyzésével egyidejűleg. A lerovás módját a pénzügyminiszter külön rendeletben fogja megállapítani. Az itt elmondottak szerint tehát ha pl. 10 000 koronáért vásárolok egy lovat, akkor 300 kor állaforgalmi adót kell utána fizetnem. Az állatforgalmi adó 1921. szeptember 1-én lép életbe. Általános forgalmi adó alá esik mindenki, aki az őstermeléstől különböző, önálló bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenységet fejt ki. Az általános forgalmi adó alapja az adóköteles által szállított áruk, valamint az általa végzett munkateljesítmények ellenértéke fejében teljesített fizetések összege. Az adó kulcsa 1 és fél százalék. Az általános forgalmi adó alá eső adózó köteles az adófizetési kötelezettségét később megállapítandó időben bejelenteni. Az adót bélyegjeggyel vagy készpénzben lehet leróni. A részletes módozatokat később állapítják meg. Az adó kivetése bevallás vagy becslés útján történik. Az általános forgalmi adó 1921. szeptember elsején lép életbe. A fényűzési forgalmi adónál a következő módosításokat eszközölték: A pénzügyminiszter egyes fényűzési tárgyak külföldre történő kivitele akalmával az adó alóli mentességét mondhatja ki. Elrendelheti továbbá, hogy ilyen tárgyak behozatalánál fényűzési adót fizessenek. Végül elrendelheti, hogy a nagyobb értékű fényűzési tárgyaknak a magánforgalomban való átruházása is adó alá essék. A fényűzési adóra vonatkozó rendelkezések is azonnal életbe lépnek. 9 jogakadénia jövendő sorsa. Jogakadémiánk tanári kara f. he -én rendkívüli kari ülésében foglalkozott a jogakadémia jövendő sorsát érintő miniszteri és püspöki átiratokkal. Ezzel kapcsolatban Kováts Andor igazgató referált legutóbb Budapesten Vass József közoktatásügyi miniszternek s Tóth Lajos h. államtitkárnak a kormány, Ravasz László püspök s Takács József püspökhelyettessel az egyházi főhatósággal folytatott tárgyalásairól. Bár ezeknek a megbeszéléseknek eredményei egyelőre bizalmasabb természetűek, a tanári karnak hozzájuk képest Kováts igazgató által megszerkesztett javaslatából kiemelhetjük a következőket: Elsősorban törekedni kellene a fentartótestületeknek arra, hogy az akadémiát Kecskemétnek jelenlegi szervezetében tarthassuk meg. Ez felelne meg legjobban a helyi érdekeknek s ősi főiskolánk megbecsülésének. Egyidejűleg azonban mit sem ártana a három református jogakadémiának a tiszáninneni ref. egyházkerület által tervbe vett egyesítéséről is tárgyalásokba bocsátkozni, miután erre a jogakadémia fel lett kérve, hiszen a tárgyalásba bocsátkozásnak magában még semmi jelentősége nincsen. Hangsúlyozza azonban a kari javaslat, hogy az egyesített református jogakadémiák székhelyéül Csonkamagyarország jelenlegi helyzetében egyik legalkalmasabb pontul épen Kecskemétet látja. Kecskemét városa, ahol maga a város is hosszú évtizedeken keresztül mindig bőkezű támogatója volt a jogakadémiának, megérdemli, hogy elsősorban vétessék számításba. Annál is inkább, mert ha a jogakadémia szorosabban ref. jellegűvé válnék is, mint eddig volt, a város presztízse épúgy biztosítva volna s a város és környék katholikus jogtanuló ifjúsága ezután is époly szerető alma materra találna a főiskolán, mint eddig. Hisz a jogakadémián mindig a legteljesebb felekezeti egyetértés uralkodott. Székházul is nagyszerűen megfelelne az új Kollégium jogakadémiai szárnya, amelyből persze a tanítónő képző intézetet máshova kellene