Kecskeméti Közlöny, 1922. szeptember (4. évfolyam, 201-225. szám)
1922-09-01 / 201. szám
2 Felhívjuk azok figyelmét, akik munka nélkül vannak, hogy saját érdekükben jelentkezzenek a kitűnő jövedelmet jelentő erdőmunkákra, mert ha ezt nem teszik, saját maguk lesznek okai a téli nyomorúságuknak. A város erre a munkára még több száz munkást tud alkalmazni. Rendelet a rokkantak ellátásáról. Újjáalakítják az igénymegállapító bizottságot Kecskeméten. A hivatalos lap keddi száma közli a kormány 7200/1922. M. E. sz. rendeletét a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák ellátásáról. Eszerint a pénzbeli ellátást az egyébkénti jogszerű feltételek fenforgása esetén is csak az igényelheti, akinek jövedelme az évi 48000 koronát meg nem haladja. Az igényjogosult jövedelméhez a vele közös háztartásban élő feleség, úgyszintén a rokonok jövedelmét is hozzá kell számítani, ha azzal az igényjogosult rendelkezik. A pénzsegély felével felemelt összeg jár annak, aki a polgári életben szakképzettséget igénylő foglalkozást gyakorolt, vagy pedig önálló mezőgazda, iparos, kereskedő volt és keresetképessége legalább 50 százalékkal csökkent. Ugyanezt kell alkalmazni azokra is, akik altiszti rendfokozatot értek el. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák igényjogosultságát igénymegállapító bizottságok bírálják el. Ilyen bizottságot kell alakítani minden t. városban, így Kecskeméten is, továbbá a közigazgatási járásokban. A népjóléti miniszter engedélyével a szükséghez képest a t. városokban több bizottság alakítható. A bizottság tagjai: a polgármester vagy helyettese, az általa kijelölt hadviselt orvosok, a népgondozó kirendeltség vezetője és a polgármester által kijelölt 5 hadirokkant. A bizottság megállapításai ellen a népjóléti miniszterhez lehet fellebbezni. Aki állást igényel, köteles ezt három hónapon belül az elöljáróságnál bejelenteni. Mikus hitoktató tanította. A pusztai iskoláknál 40 rendes, 3 menekült beosztott és 11 helyettes tanító működött. A városi iskolákba 3621 tanuló iratkozott be. Év végéig járt 3238, ebből kitűnő volt 440, jeles 853, jó 1170, elégséges 423, elégtelen 350, osztályzatot nem nyert 2. A pusztai iskolákba 4094 gyermek iratkozott be. Év végéig 3609 járt. Kitűnő osztályzatot nyert 540, jelest 934, jót 1155, elégségest 495, elégtelent 456, nem osztályozható 29 volt. A beiskolázottak száma tehát a pusztai és városi iskolákat összesítve 7715. Ez az 1920—21 es tanév megfelelő adatával összevetve, mikor 6713 volt az összes beiskolázottak száma, 1002 többletet eredményez az 1921 —22-es tanév javára. Ezerrel több növendéke volt az elemi iskolának 1921—22 ben, mint az előző évben. Kecskemét legnagyobb közoktatásügyi intézményének, a községi elemi népiskolának az elmúlt tanévről szóló értesítője most jelent meg Bíró Ádám h. felügyelő-igazgató szerkesztésében. Az Iskolaszékhez intézett általános részben rámutat azokra a hiányokra, amelyek — bár a város az utóbbi időben megértő áldozatkészséggel karolta fel az elemi oktatás ügyét — még mindig pótlásra várnak. A tanerők számát a most megejtett választások jelentősen emelték. Az iskolaépületek és tantermek tekintetében azonban nincs haladás. A h. felügyelő-igazgatónak az értesítőbe foglalt jelentése szerint „igaz, hogy új iskolaépületek emelése tekintetében óriási nehézségekkel küzd az iskolafenntartó város, de itt bármely áldozatot meg kell hozni, ha másképpen nem lehet, államsegítséggel.“ A jelentés foglalkozik azután azzal, hogy a tanszemélyzet anyagi ellátása, bár az utóbbi időben e téren is javulás tapasztalható, szintén alapos revízióra szorul. A vezető állások, felügyelő- és kerületi igazgatói állások tiszteletdíjai ma már egyáltalán nem állnak arányban az ezekkel az állásokkal járó felelősséggel. Sürgeti még a jelentős gazdasági ismétlő iskolák felállítását a belterületen. Statisztikai adatok. A belterületi iskoláknál 55 rendes és 17 menekült beosztott tanerő működött. Az évközben elhalt és nyugalomba helyezett tanítók osztályaiban a helyettesitést 18 helyettes látta el. A vallástant 11 róm. kath., 14 református és 2 ágostai evangé Kecskeméti Közlöny 1922 szeptember 1. Wolff Károly a paktumos politikáról és az októbristák szervezkedéséről. Wolff Károly nemzetgyűlési képviselő, a tiszta magyar és keresztény nemzeti politika leghatalmasabb koncepciója s az egységes párt többségétől támogatott vezére, nagyon érdekes nyilatkozatot adott az Új Nemzedék munkatársának a paktumos politikáról és a Károlyisták szervezkedéséről. Különösen nagysúlyú és jelentős a nyilatkozat azon része, mely kemény kritikát mond a destruktívokkal való esetleges paktálásról, amelyre egyesek hajlandóságot mutattak. A nyilatkozat fontosabb részei így szólnak : — A nemzetgyűlésen más orientáció véleményem szerint nem lehetséges, mint a Háznak világnézeti alapon történő szelekciója. Ez a szelekció nem paktumok útján, hanem az események és az életviszonyok hatása alatt fog bekövetkezni. — A külső politikai eseményeknél figyelembe kell venni az úgynevezett emigrációnak mindent felülmúlóan csúf hazaáruló szerepét, amellyel a velünk szemben ellenségesen viselkedő kisántánt politikai eszközeként engedik magukat fölhasználtatni. Ez a tény megcáfolhatatlanul bizonyítható. Mindazok tehát, akik az ország határain belül fölkarolják az emigránsok ügyét és a bécsi szökevények visszatérését sürgetik, bizonyíthatóan eszközei a kisantant országrontó politikájának. — Vak az, aki nem látja, hogy az egész októbrizmus a Benes féle és a jugoszláv külső politika függvényévé vált és az októbrizmus az a faltörő kos, amelynek nyomán a kisántáni — sajtóosztálya segítségével — belenyúl a magyar közéletbe. Az utóbbi időben sűrűn megismétlődő tűzesetek és az után-útfélen elhelyezett bombák kétségtelenül kommunista sejtek művei, amelyek szoros összeköttetésben vannak a bécsi úgynevezett emigránsokkal. Az a nagy veszedelem, mely ma Magyarország népét fenyegeti, kiáltó momentum a keresztény s nemzeti alapon álló politikusok és tömegek számára : tartsunk össze, tegyünk félre minden pártpolitikai és személyi ellentétei, egyesüljünk a haza megmentésének szent munkájára. — Ha a szociáldemokrácia a mai időben hevesebb harcot hirdet és szemrehányást tesz az ellenzéknek lanyha harcmodora miatt, ez a fordulat engem nem lep meg, mert sohasem tartoztam azok közé a naiv politikusok közé, akik a szociáldemokratáknak nemzeti alapra való helyezkedését lehetségesnek tartották. A mai időkben nagy baj, ha nem látunk tisztán abban, hogy bizonyos ügyekben és bizonyos esetekben a simogatás, az alkudozás és a taktikázás politikája nem vezethet célhoz, hanem akaratra és erőre, sőt bizonyos vonatkozásban habozás nélküli cselekedetre van szükség. — A mi jövőnket csak a tudatos erő mentheti meg és a Bécsen keresztül Prágával — akár közvetve, akár közvetlenül — szövetkezők vagy annak intencióit elősegítők habozás nélkül való letörése. — Meg vagyok győződve arról, hogy az események nekem fognak igazat adni. Telefon—Távirat. A kis kántánt szervezkedése. (Prága.) A „Narodni Listy“ írja az új cseh-szerb szerződésről, hogy az kölcsönös katonai segítségre és politikai és diplomáciai kérdésekben együttes akcióra kötelezi mindkét államot. Ez a szerződés a Nincsics és Benes között Magyarország elleni védelemre létrejött szerződést helyettesíti, azonban nem tartalmazza a korábbi szerződés klausuláját Magyarország megtámadása esetére. A cseh-oláh szerződést, melyet 1921. június hó 7-én kötöttek védelmül Magyarország ellen, kiegészítették a kis kántánt államai között Prágában létrejött általános egyezménnyel. Ez az egyezmény minden tekintetben biztosítja a három állam együttműködését. Kis hírek a Nagyvilágból Olaszország elhatározta, hogy megtámadja Szerbiát, ha az megsérti Ausztria integritását. — Bécsi jól informált körök véleménye szerint a bécsi devizaközpont megszüntetése küszöbön áll. — Az Olaszország és Ausztria között kötendő vámunió terve meghiúsult. — A kisántanttal szemben Olaszország erélyesen támogatja Magyarország felvételét a Népszövetségbe. — A Népszövetség új ülésszakát csütörtökön délelőtt nyitották meg. — A német kormány javaslatai megérkeztek a jóvátételi bizottsághoz. Poincaré állítólag hajlandó a megegyezés érdekében engedményeket tenni. — Porosz-Sziléziában, Nikolai mellett vasúti összeütközés történt. Eddig 6 halottat és 8 sebesültet húztak ki a romok alól. — A törökök az afion-karahisszári vonalon visszaszorították a görögöket. — A francia minisztertanács foglalkozott a szerb csapatösszevonásokkal és elhatározta, hogy semmiféle erőszakos lépést nem fog megengedni. Kis hírek Magyarországból A csehek meghamisított statisztikája szerint a felvidéki magyarok száma 745 ezer. Ha igaz volna ez az adat, az 1910 évivel szemben 325 ezerrel való csökkenést jelentene. A közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslat elkészült és október végén a nemzetgyűlés elé fogják terjeszteni. — A külügyi bizottság Bánffy külügyminiszter Génfből való visszatérése után, szeptember 5 én fog összeülni. — A kormány erélyes intézkedésre készül a tőzsdei gabonajegyzés mesterséges felhajtása ellen. — Az import cukor ára 300 koronára szállt le. A nagykereskedők attól tartanak, hogy az ősszel piacra kerülő belföldi cukor még jobban leszorítja az árakat. — Az állami jegyintézet egymilliós, ötszázezres és százezres pénztárjegyei szerdán forgalomba kerültek. — A tokaji bor kicsempészésére Sátoraljaújhely környékén a letelepedett galíciaiak nagy szervezetet alakítottak. A határőrség már nyomában van a bűnszövetkezetnek. Szegeden több valutaüzért internáltak. TŐZSDE• 1922 augusztus 31. Zürich. Magyar korona 0.271/2, lengyel márka 0'06, márka 0*36, líra 23*05, osztrák korona 0*00 7* dollár 526, font 2346, szokol 17*25, francia frank 40 55, budapesti árupiacok. Sertésvásár. Felhajtás 1430 drab. Árak könnyű sertés 250—325, nehéz 385. Irányzat lanyha. — Bírtokváltozások: Bagonya Pál és G. Szabó Imréné Bagonya Teréz VIII-ik ker., Pásztor u. 1. sz. ház kétötöd illetőségét megvette Bagonya Mihály és Bagonya János 80,000 K ért. — Körmendi János és neje Faragó Erzsébet VIII. ker., Juhász u. 14. sz. házát megvették Bagonya Mihály és Bagonya János 200,000 Ként.