Kecskeméti Közlöny, 1930. október (12. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
2 ság kérdése. Rövidesen rendkívüli közgyűlés tárgyalja a Társadalombiztosító költségvetését. Kecskemétnek teljes erejével munkába kell fogni s ha lehet, már ez elé a közgyűlés elé kell vinni azt a kérdést, hogy a kecskeméti kirendeltség viszszanyerje önállóságát. Teljes erejével kell harcba szállni Kecskemét városnak, főispánunknak, polgármesterünknek, képviselőinknek, felsőházi tagunknak. Akinek akármi módon összeköttetése van, mozgasson meg mindent a siker érdekében. Díszpolgáraink vannak, minisztereink, volt minisztereink, miért ne használnánk fel minden befolyást, protekciót, amikor száz százalékig tisztességes, becsületes, ésszerű, jogos, okos a cél? Kecskemétnek önálló intézet kell! Hozzánk tartozik Cegléd, Nagykőrös, Félegyháza és egy egész környék. Kivétel nélkül mindnyájunknak elsőrendű érdeke, hogy önálló intézet legyen Kecskeméten. Meg kell keresni, fel kell kérni közgyűléseiket, hatóságaikat, csatlakozzanak mozgalmunkhoz saját érdekükben. Lehetetlen, hogy ilyen mozgalomnak eredménye ne legyen! Az Angolkisasszonyok tanítónőképzőjében tegnap este a pincébe raktározott szén magától meggyulladt. A tűzoltók 60 hl. vizet locsoltak rá, amíg eloltották. A kár jelentéktelen. Tegnap, hétfőn este fél 9 óra után telefonon jelentették a tűzoltóknak és a rendőrségnek, hogy a Bánk bán utca 10. számú házban, az Angolkisasszonyok vezetése alatt álló tanítónőképzőben tűz ütött ki. A tűzoltóság azonnal a helyszínen termett, és a tüzet, amely az épület udvarán levő pincében keletkezett, hamarosan elfojtotta. Az intézet ugyanis még júliusban 200 mázsa szenet raktározott be a pincébe. A pincén azonban nem voltak szelelő lukak és a szén magától meggyulladt. Az intézet szolgája, Dudás István vette észre, hogy a pincéből füst tör elő és a szénrakás egy része parázslik. A tűzoltók 60 hl. vizet locsoltak rá, mire a tűz kialudt. A kár jelentéktelen. A forró paradicsomban halálra ip üt egy 3 éves alskrámj. Megrendítő szerencsétlenségről kapott távirati értesítést a kir. ügyészség. A jelentés arról számol be, hogy napokkal ezelőtt Oláh István városföldi lakos 3 éves Emilia lánya a forró paradicsomba esett s halálra égett A szerencsétlen kisleány napokig szenvedett borzalmas égési sebeiben, míg meghalt. A mai nap folyamán Kenyeres vizsgálóbíró kiszáll a helyszínre, hogy a felelősség kérdését tisztázza. Mustot ittak a legények, mégis halálos befejezést nyert a kukoricafosztás. Az egyik legénynek lábában vágták el a fő ütőeret és menthetetlenül elvérzett. Kenyeres János vizsgálóbíró tegnap délután Ladánybenére szállt ki, ahol egy halálos végű kukoricafosztás ügyében folytatta le a vizsgálatot Vasárnap este Sárik István gazdálkodó tanyáján kukoricafosztásra gyűlt össze a környék fiatalsága. A legények mustot ittak, azonban ettől is csakhamar emelkedetté vált a hangulat s megkezdődtek az évődések, amelyek, mint most is, rendszerint súlyos befejezést nyernek. Bednarik Lajos 24 éves legény került szóváltásba a hasonló korú Beszédes Ferenccel. A szóharc azzal végződött, hogy Bednarik előrántotta zsebkését és Beszédes lábába vágta kétszer. A második szúrás olyan szerencsétlenül érte a legényt, hogy elmetszette főütőerét és menthetetlenül elvérzett. A vizsgálóbíró Bednarikot letartóztatta s beszállíttatta a törvényszék fogházába. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1930 október 1. lehetetlen állapotok a cigánypárosban. A Személyonyozó Bizottság szemléje. — Kiásott Koponya- és embercsontok kezemen a megnyitott sírokban. — Planírozni kellene a rég! „gödrös temetői." A cigányváros nagyobb hatósági ellenőrzése szükséges. A Szegénygondozó Bizottság szombaton délután szemlét tartott a hivatal gondozottjai között. Szőke Gyula, a szegénygondozás fáradhatatlan ügyvezetője, vitéz Szathmáry Kálmán és a szegénygondozó nővér ültek kocsira, hozzájuk csatlakozott a Kecskeméti Közlöny munkatársa is. A Zsinór utca és a cigányváros megtekintése volt soron. Az ember csak igy, házról-házra járva látja, mennyi eltakart nyomort hozott napvilágra a szegénygondozás emberfeletti munkája. Az áldozatos munka sok könynyet letörölt. Több pénzzel azonban többet lehetne elérni s erre feltétlenül szükség van. Aki látja azt aszörnyű nyomort, amely a város némely részén uralkodik, az belátja s megérti a Szegénygondozó kérő szavát. S aki látja a nyomorból kiemelt embertestvéreink hálától csillogó szemeit, az átérzi a szegénygondozás mélységes jelentőségét. A sok nyomorban sok a betegség. A gondozó nővérek enyhítenek, amit tudnak. Felmerült az az eszme a bizottságban, hogy a város szervezzen egy orvosi állást a szegénygondozás számára. Akadna neki dolga, attól nem kell félni. Közel van a Cigányváros. Odakanyarodik a kocsink. A cigányvárosban ázsiai állapotok vannak. A szemleútról írva lehetetlen megemlítés nélkül hagyni a cigányvárosban tapasztalható szörnyű állapotokat. A cigányváros helyén valaha az úgynevezett gödrös temető volt. A régi sírokat a cigányok kiássák s koponyák, lábszárcsontok, rothadó koporsódarabok kerülnek fel. A koponyákkal olyan kegyeletgyalázó dolgok történnek, amik nem bírják el a nyomdafestéket. A cigányváros környéke feldúlt homokbányához hasonlít. Itt planírozni kellene. Némelyik gödörbe szemetet hordanak kocsiszámra. Hihetetlen a bűz és piszok. Rengeteg gyerek. Minden nő karján egy-egy csecsemő. Kevés a törvényes házasságban élők száma A kémények kantákból és lábasokból készültek. Akadt a bizottság olyan családokra, amelyek engedély nélkül telepedtek le, nincs foglalkozásuk s abból élnek, hogy «kijárnak a tanyákra». A gyermekeken súlyos, vérbajos betegségek nyomai. A putrik lehetetlenül építve melegágyai a legborzalmasabb nyavalyáknak. Elhanyagoltság, züllés nyomai mindenütt. Erélyesebb hatósági intézkedésekre van szükség. A bizottság a gondozottjait nézi sorba. Ezek laknak a legnyomorultabb viskóban, anyák 6— 8 gyermekkel és meghalt a férjük. Ezeket kell istápolni a hivatalnak. A cigányvárosi állapotokról hivatalosan is megy jelentés a hatóságoknak. Kétezer látogatója volt eddig az iparos tanonc és segédmunkaidő tiltásnak. Igen nagy sikere van a rajzkiállításnak is. Az iparos tanonc- és segédmunkakiállítást hétfőn is egész nap igen sokan látogatták. Mintegy 400 jegy kelt el s a látogatók száma így két nap alatt elérte a kétezret. A nagysikerű kiállítás megrendezéséért dicséret illeti az Ipartestület elnökségét, hivatalát és elöljáróságát, az iparostanonciskola igazgatóját, tanári karát- A rajzkiállítás rendezésén különösen Balázs Sándor dr. és Imre Gábor, továbbá vitéz Almássy Sándorné és Bartha Juliska fáradoztak sokat. A díszteremből nyíló két kisebb terem az iparostanonciskolában folyó magas színvonalú munkának pompás tükre. Száz és száz rajz nyújt ízelítőt a kecskeméti tanonciskola növendékeinek gyönyörű haladásáról. A legnagyobb dicséret hangján emlékezünk mega tanárokról. Sztankay Lajos a lakatosipari szakrajzot, Imre Gábor a szobafestő, címfestő, fodrász, nyomdász szakrajzot, Balázs Sándor dr. az építőipari, faipari, kőfaragó, női kalapos, hölgyfodrász szakrajzot tanítja. Vitéz Almássy Sándorné, Bartha Juliska a női szabók, Szabó Irén a női szabók és nőikalaposok szakrajzát tanítja. Demcsák Endre a fémipari csoport, Annak F. Szabó János az építőipari téli tanfolyam szakrajzát tanítja, Leviczky Oreszt fodrászokat, Gáspár Árpád cipészeket és szabókat tanít. Szunyoghy Farkas I. oszt. szabókat, Makáry István I. oszt. lakatosokat, vitéz Parragh Károly I. o. cipészeket, Megás József vegyes faipari, Szabó Gyula vegyes fémipari csoportot tanít szakrajzra. De szorgalmukért, előrehaladásukért a legnagyobb dicséret illeti a tanulókat is. Kiemelkedő rajzolók: Épitőipari III.—IV. osztályból Bálás István, Fekete József, Virágh István, Dékány Pál, Varga Gergely. Épitőipari II. osztályból Dunai László, I. osztályból Juhász Balázs. A faipari I. osztályosok közül Kőrös Mihály, II. osztályból Fekete János, III-ból Kéri József, Révai Bertalan, Bálint Gergely. Fémiparos tanulók közül az I. osztályból Koók Mihály, II.-ból Dugár János, III-ból Könyves Mihály, Szabó Antal, Lakatos Imre. A III. oszt. lakatosok közül Tiringer Lajos, Szili Imre, Somodi László, Vörös Sándor, Bartus Gyula, Tasi István. A kőfaragók közül: Ballabás Ferenc, Staudinger Rezső, Nyúl Tóth Pál. Az I. osztályos cipészek közül: Bende Mihály, Végh László. A II. osztályból Silmigla András, a III—IV.-ből S. Bakos János, Méhes Lajos. A IV. osztályos faiparosok közül Kardos Mihály, Kovács Sándor, Szalai Sándor. Az I. oszt. szabók közül Héjjas Dezső, a III.ból Czimer Mihály, Gömöry Sándor, a IV.ből Fodor József, Macska Ignác, Lázár Sándor. A szobafestők közül: Raskó István, Sebőki István, Sallay Gergely, Szűcs Sándor, Bódor Sándor. A kárpitosok közül: Szőke Ferenc, Kovács László, Fazekas Károly. A címfestők közül: Szabó József, Csillag Dezső, a nyomdászok közül: Varga Zoltán, Baranek József, Rand Miklós, a borbélyok közül: Varga László, Csáky Pál. Igen sok ügyes tanuló van a lányok közt is. Női kalaposok közül kiemelhető: Kara Jusztf, Regedei Teréz, Katona Juliska. Órás, ékszerész: Kiss Sarolta. Hölgyfodrász: Méhes Mária, Szűcs Mária, Borka Sári. Női szabók: Magyar Sári, Fehérvári Mária, Sztolár Irén, Híngyi Szilvia, Csibra Aranka, Csibra Mária, Bucsi Malvin, Végh Sári, Bocskay Ilona, Stróbl Éva, Fekete Ilona. Szépek Kiss István felsőipari hallgató (volt tanonciskolai növendék) építőipari rajzai. Külön kell megemlékezni és pedig nagy dicsérettel a «Szilágyi Erzsébet» leánycserkészcsapat kiállításáról. (Vezetőik: vitéz Almássy Sándorné és Szabó Irén). Munkáikkal kitűnnek itt főként Kiss Sári és Méhes Mária, de rajtuk kívül igen szép dolgokkal szerepelnek: Szűcs Mária, Németh Ilona, Kerekes Sári, Sára Mária, Kovács Irén, Szabó Teréz, Nagy Récsi, H. Kovács Mária, Tóth Kovács Teréz, Gyarmathy Mária, M. Kiss Manci, Sólyom Ilus. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ HETI MŰSOR: Kedd—Szerda: Nincs előadás. Csütörtök—péntek: Párisi divatkirály. — A legyőzhetetlen. Szombat—vasárnap: Asszonyok, akijéről mindig beszélnek. — A köd foglyai. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ? A Meteorológiai Intézet déli jelentése: Változékony, hűvös idő várható sokhelyüttesővel.