Kecskeméti Közlöny, 1943. február (25. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-20 / 41. szám
.____________________________KECSKEMÉTI 16216»_____________ 1043. február 20. 1043- február 20. l¥é1^kíVfft regónélküli sérvkötő, talpbetétet minta után ^ ^ » 8 « j Nagykőrösi-u. 8 JuS-JI^NUIjII^ elsőrendű anyagból szakszerűen készíti Jr Hl dl Héjjas-udvar Telefon: 6*67. i«m OTI és a kórházek szerződéses szállítója Városi Mozi Hímavelit és más failpokat keresünk Bezdek és Gulya Budapest, VT., Ó-utcai- sas. 39-1 Február 30—22. Szombaton, vasárnap és hétfőn flétkespap 3, f1 és negyed 8, vasárnap délelőtt 11, délután fél 2, fél 4, fél 6, fél 8 órakor A magyar filmgyártás legújabb remekét Szili Leontia regényéből filmre írták: Dallos Sándor és Tóth Miklós Bársky Viktor rendezése Megrázó — Szívbemarkoló! Keresztúton Egy mai lány élete és szerelme T."szerepben: Tolnay Klári, Ajtay Andor, Somlay Artur, Perényi László Otthon Mozi Február 30—24. Szombattól szerdáig Hétköznap 3, 5, negyed 8 órakor — vasárnap d. e. 11, délután fél 3, fél 4, fél 6 és fél 8 órai kezdettel. Nagyszabású, izgalmas, kalandos, olasz óriásfilm. Barlettai párviadal A középkori spanyol, francia és nápolyihadak csatározásait, a harcok regényes kalandjai és cselszövéseit kelti életre a lélegzetelállítóan izgalmas és hatalmas tömegjeleneteivel lenyűgöző film. Főszerepben: GIO CERVI, BUSA CEGNARI, MARIO FERRARI ! ■ firpád-mosegá Február 20—21 Szombaton, vasárnap, és hétfőn Hétköznap fél •!, fél 6 és fél 3, vasárnap délelőtt H, délután fél 2, fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A legújabb német film! Jr. Dumartin második ételének izgalmas története: Örök álarc Főszerepben: Olga Csehov», peter Petersen és Mathias Wiemann magyar híradó elemen juhos tabC«$kol»ja*ban 21-én, vasárnap nagyszabású jelmezest fest. Mindenkit szívesen látunk Elsőrendű munka KEHIAH kelmefestőmesternél, Mezei u. 15, Bőrkabátok f«szett felelőséggel vallalom all. Szól a rádió. Sokszor már nem is halljuk, csak egy kellemetlen zörejre figyelünk fel és unottan kapintjuk el a gombot. Kevesen gondolnak arra, hogy az a sok-sok nehéz-, könnyű-, szórakoztató, tánc- és egyéb zene hány embernek, művésznek a munkájából tevődik öszsze. Még kevésbé arra, hogy a sok-sok művész közül egynek is mennyi tehetségre, szorgalomra, megfeszített munkára volt szüksége ahhoz, hogy a mikrofon elé állhasson. A SZAKEMBEREKRŐL Hogy valaki eredményt érjen el a zene terén, már a gyermekkorban tanulnia kell. Adódik ugyan kivétel, amikor felnőtt korban kezdett zenei tanulásból művészet lesz, azonban elenyészően csekély számú. A műveltség egyik alapfeltétele volt — különösen a múltban — a művészetek körében való jártasság. Ma mindenütt szakembereket nevelnek. Egyoldalú, annál kitűnőbb kiképzésben nevelésben részesítik a szakembereket. Él azonban a művészetek iránti vágy minden emberben. Ilyenformán azok a szülők is, — akik már látják, hogy a szakirányú nevelésé a jövő — szeretik, 120 nő A világháború, majd a gazdasági válságok sorozata súlyos megpróbáltatásokba sodorta a zeneiskolát. Mégis néhány évvel ezelőtt több hangszer tanításával bővítették az anyagot. De a háborúban hallgatnak a múzsák" közmondás itt is valósággá vált. Ma újra csak hegedő- és zongora tanítás folyik a városi zeneiskolában, összesen négy tantermet hagyott még szénára a gabonáinvitál. Majdnem három hónapos szünet után az elmúlt csütörtökön nyitotta meg újra termeitanuló ifjúság számára. Pedig, hogy nagy szükség van rá, mi is mutatja, hogy az óriás nehézségek ellenére jelenleg is 120 évedéke van, mint akárhány középfokú iskolának. KODÁLY A KECSKE MÉTI ZENEISKOLÁBAN Nehéz megpróbáltatások között a kecskeméti zeneiskola nem feledkezett meg arról, hogy mivel tartozik a város nagy szülöttének, Kodály Zoltánnak. Kodály és Bartók adja a rendszert, az rwniiwi—mum iit—iniiim m ■in n i BORT! napi áron — megbizom részre — állandóan vásárolok Gáspár József borügynök 10241 Kisfaludy utca 15. szám alatt. ha gyermekük vonzódik valamilyen művészet iránt. A VÁROS! ZENEISKOLA MÚLTJA A kecskeméti Városi Zeneiskola igen szép múltra tekint vissza A nagy világháború előtt teljes virágzásában szolgálta a zeneművészetet. 8—10 tanerő dolgozott a régi Óbesterházban (a mai pénzügy-igazgatóság helyén). A tantárgyak között a cimbalomtól, az akkori idők divatos hangszerétől kezdve a fúvósok minden fajtájáig igen sok hangszer szerepelt. Szentgály Gyula a neves komponista volt akkor az intézet igazgatója, de segítségére volt munkájában Kacsóh Pongrácz, az akkori főreáliskola igazgatója, az örökbecsű „János vitéz“ zeneszerzője. Később zenepedagógiai főfelügyelő lett a kultuszminisztériumban. Világát élte az Úri Banda. Az egyházi énekkaron kívül két nagy énekkar működött a városban. Zenei kultúréletet élt Kecskemét. A zeneiskolából pedig az ország minden városába elkerült egy-egy műkedvelő zenész, de akadtak nagynevű művészek is a volt tanítványok között, vendek és magyar eredetű melódiákat azokhoz a füzetekhez, melyeket ma a kecskeméti városi zeneiskola növendékei mint tantárgyat tanulnak- Vásárhelyi Zoltán hegedűiskolája is ezen épült fel. Legelőször Kecskeméten vezették be Kodályt és Bartókot a kezdők zenei nevelésébe is. A JÁTÉKOS ELŐKÉSZÍTŐ Nemcsak ebben mutatott példát a kecskeméti városi zeneiskola, hanem az országban egyik első volt a játékos előkészítő felállításában. Bodon Pál igazgató saját módszerével ad zenei nevelést már a 8 éven aluli gyermeknek is. Játszva tanulják a kotta olvadását. A ritmus érzék fejlesztést, nevelik a hallást és amikor az apróságok hangszert kaphatnak kezükbe, lélekben „kész me vészek“. A játékos előkészítő, sajnos, most szünetel. Nincs elég tanterem. Remélhető azonban, hogy a szünetelés elmeneti jellegű. PANASZ Négy zenetanár működik a városi zeneiskolában és csak azért tudják könnyebben elvégezni a rájuk tett ír adatot, mert a középiskolások roost részben délelőtt, részben délután látogatják az előadásokat- Ilyenformán megoszlik a zeneiskolai tanítás is a ítélet előtt és a délután között. Mégis panasza van a zeneiskolai tanári karnak. Ez sem kecskeméti paknasz, országos. A Míg a többi főiskolát végletüknek eljuthatnak az ötödik fizetési osztályig is, addig a zenetanár megáll a nyolcadik fizetési osztálynál pedig a zeneművészeti főiskola van olyan nehéz, mint az orvostan, vagy a műegyetem — mondotta egy tanár. MÁR NEMCSAK A ................* ■ » mmm ....... SZALONOKÉ A ZENE Hogy a zeneélet Kecskeméten visszaesett, ezt nem szabad sem a város vezetőségének, sem a polgárságnak hibájául fölróni. ötven év alatt minden vonatkozásban megváltozott a felfogás. Akkor legnagyobb díváját élte az úgynevezett szalonélet. A szalonokban otthonos volt a zeneművészet minden fajtája. Ma már nem szorul szűk keretek közé a zenekultúra élvezel® sem, mint annyi más. Ezzel együtt jár, hogy amíg akkor egy-egy zenés est megrendezése nem járt különleges anyagi felelősséggel és bárki vállalhatta, ma egy nagyterem megtöltése nemcsak óriási rendezői feladat, hanem hatalmas anyagifelelősséget is jelent. Mozik, színházak igazgatói állandó üzleti fogásokkal élnek. Nemritkán látjuk azt, hogy az üzleti székem érvényesül igen sok téren. Nem meglepő tehát az egyik kecskeméti zenei vezetőnek az a kérdése, miért nem létesült mig Kecskeméten egy hangverseny rendező vállalkozás. Meg két alakítani. Üzletnek sem lenne rossz. (Stár) Miért nincsenek Kecskeméten hangversenyek ? Jól megszervezett hangversenyrendező iroda — üzleti vállalkozásnak is kifizető lehetne 1....... RÁDIÓ Budapest I — 5: Simor Erzsi csevegése. — 6.30: summ oman. — 6.03: GARABONCIÁS. Regényes daljáték. Előadás a Főméltóságú Asszony,, honvédcsaládokért"1* akciójára. — 9 20: Zongora — 10.10: Magyar nóták — 10 50: tánczene, Budapest II. 7 (tó: Mezőgazdasági félóra. — 7..30: Kamarakórus. Február 21. Vtugárvip, Budapest — 7.310: Reggeli zene. — 815: Hírek. —: 9: Őszinte beszéd. — 0: Rádiózenekar. — 10: Református Utcatisztelts. Igét hirdet Ravasz László püspök. —* N: Római katolikus egyházi ének és szentbeszédet. A szentbeszédet Hucsyma Emil tb. kanonok mondja. — 12.15: Levememűsor. — 1255: Rádiózenekar. — 2: Művészi emnek. — 8: Mezőgazdasági előadás— 3 45: Magyar nóták —■ 5: Berky Lili csevegése. — a 10: Könnyű *«nem körívnyűt percek. — 7 05: Hegedű. —, 7 30: Hangképek' vasárnap sportjáról. — 7.50: Táti ezen*. »» 8,'t0: Terem az Alföldön. Patak. -er 9-20: Géczy Barnabás zenekara. — 10 10: Operettrészletek. — 1125: Tánczene. BUdapest II. 10: Szórakoztató zene. — 11 tó: Postászenekar. — 12 tó: hangs/.ersi-órók. -- .3: Szalonzene. — t: Székesfővárosi Zenekar. •*- 6: Vonósnégyes. — ti Jft: Közvetítés a bélyegmúzeumból. «— 0 tó: Cimbalom. — 7 05: QRaSSALKOVICH: Vigjáték. — 7 45: Hanglemezek. — 8 35: A magyar könyv történet»..' Előadás. Február 156. Horal al. 50 darab fajtiszta strasszer-garamit páronként is eladó Kendeczhy Istvánnal SdetHlen-kDrt 47. szám