Kecskeméti Lapok, 1870. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)
1870-11-26 / 48. szám
Harmadik évfolyam. 48. szám. November 26.1870. Előfizetési dij : * Hirdetési hiiak m PliPTT 1 A DDF Mii 11 Lilim «w* T^i"e . r • t ! i Hirdetések elfogadtatnak Gál-Előfizetési pénzek el- lla Fulop könyvkereskedésében fogadtatnak Gallia Fulop ■ XX ■ A. ** I Xlll Kecskeméten. — Hirdetések ezénkemétenreTkenésében Kecsl‘ Ismeretterjesztő hetilap. bwéti^it^^restKir.6. Nehány szó a r. eath. autonómiáról. (Folytatás.) Negyedfél évvel ezelőtt a felelős kormányzat megalakulván, a főpapság a köztiszteletü vallásügyi ministernell csakhamar bizalmas felhívást nyert, hogy az 1848. 20. térnek ismétt életbeléptével a r. kath. hitfelekezet autonómiája iránt gondoskodni és kezdeményezni feladatuknak ismerjék. A főpapság az üdvös feladat fontosságát és szükségét be is ismerte, mihez képest a herczeg-primás vezénylete és irányadása mellett huzamos!) ideig gyülésezvén, egy javaslat lett általuk kidolgozva, mely egyes részeiben tekintélyes férfiak jóakaratú véleménye következtében többszörösen is újra lévén dolgozva, elvégre a főpapság által, mint a r. kath. hitfelekezet legfőbb kegyura elé, megerősítésül az apostoli magyar király elé föl is terjesztetett. Ez alkotmányos szervezet iránti dolgozat, ha a r. kath. hivek jogosult igényeinek igen sokban nem is felel meg, ha a korszellem és józan szabadelvűség színvonalán teljesen nem áll is, de a jó szándékot és becsületes törekvést az adott helyzetben tőle megtagadni nem lehet. Már azon lépéssel, hogy az autonómia elé tartozandó ügyekben, kezelés, kormányzat és ellenőrzés tekintetében, az egyharmadányi papi befolyás mellett, a világiak részére kétannyi közvetlen befolyás lett a dolgozatban kimondva, s elegendő tanúságul szolgál arra, hogy e jóakaratú javaslat a szervező congressus által kiindulási és haszna vehető anyagát felvétessék. A hivatkozott dolgozat a nagy közönség előtt ismeretlen levéli, s nem is tudatván biztosan: várjon e téren a főpapságnak van-e czélja a szükséges lépéseket tiszte szerint eszközleni , sajtó útján és társulati gyűlésekben mind inkább hangosabban nyilvánult a r. kath. közvélemény, határozottan kijelentvén, hogy ezentúl is a kormány és papság gyámsága alatt, legkisebb befolyása nélkül ott hagyni legszentebb egyházi és iskolai érdekeit nem kívánja, de hitfelekezeti önállását és függetlenségét korszerűen szervezni kívánván, a kezdeményezést elodázhatlannak találja. Különösen az országgyűlési képviselők körében ez irányban élénk mozgalmak keletkeztek, s egymásután értekezletek többször tartatván, ez által mindinkább szükségessé vált, hogy az autonómia szervezésének érdekében az előlépések megtétessenek. S a herczeg-primás által a r. kath. hitvallású képviselők tekintélyesebb része ez érdekben magánértekezletre felhivatván, a pesti papnöveldéi könyvtárteremben tartott ez emlékezetes értekezletben történt, hogy a jelenlevő összes ügytársak nézetét és óhajtását élethiven tolmácsolva, a haza bölcse Deák Ferencz az elnöklő herczegprimásnak kijelentette, hogy a kath. hívek a főpapság jóakaratú kezdeményét szívesen fogadják, de szükséges, hogy az autonómia ne csak a főpapság és fővédúr, hanem együttesen a hívek által is előteremtessék. Szükséges, hogy a szervezeti munkájat már a hívek befolyásával és törvényes alakban készíttessék. S és azért kívánatos, hogy már a szervező congressus tagjainak megválasztási módozatát, egy a hívek által közvetlenül választott képviselők gyülekezete állapítsa meg, s ha e választási szabályok az apostoli király által jóváhagyottak , az autonomicus alkotmányt az azoknak alapján összeülendő congressus alkossa meg. Ezen így működendő congressus lesz hivatva, a kath.list felekezet önállását és függetlenségét megteremteni és szervezni, s a főkegyúr hozzájárulása után, a szervezett autonómiát törvényszerűen életbe léptetni. Csak ezen eljárás adhat a híveknek is megnyugvást, ha hogy a szervezeti munkájat saját hozzájárulásuk által is eszközöltetik , s törvényesség és alkotmányosság tekintetéből is az eljárás ez által teljesen kifogástalanná tétetik. A bölcs tanács el lett fogadva, s a congressusra vonatkozó választási szabályok kidolgozására az elő-congressus csakhamar össze lett híva. A közmegnyugtatást eszközlött választási szabályok alapján, közelebb az alkotmányozó congressus is összehivatott. Itt vagyunk tehát valahára, annyi előkészület és várakozás után, az óhajtott ösvényen, mely ha kölcsönös jóakarat, egyenlő törekvés és áldozatkészség párosul bennünk, az egyházat alkotó papság- és hivekben, bizonyosan mindnyájunkat, a r. kath. érdeket egyedül biztosítható és korszerűen felvirágoztató alkotmányos önkormányzatra, az autonómiára fog vezérleni. A szervező congressus együttléte, a figyelmet és aggályokat egyenlően lekötő külháborús körülmények, s az ülésező országgyűlés daczára — maga iránt mindenütt nagy érdekeltséget keltett. Nagy érdekeltséget, és méltán, mert ha az óhajtott római katholikus autonómiát korszerűen, és józan-szabadelvűen megoldani és érvényesíteni sikerülne, az a r. kath. hitvilágban első és unicum lévén, bizonyosan a többi r. kath. országokban is mindenütt mintaképül fogna szolgálni; mert hazánkban is, ez által a különnyelvű r. lath. hitfelekezetnek a magyar független r. kath. egyház keretében tömörülni fogván, legszentebb hitfelekezeti érdekeik szolgálatában és önálló élvezetében a magyar nemzeti egység szempontjából is nagy horderejű átalakulásnak alapja vettetnék meg és országosan biztosíttatnék. Az egybegyűlt congressus több mint 200 tagjával, természetesen együttesen szervezni, együttesen alkotmánytervezetet előállítani képtelen lévén, a szokásos igazolás és megalakulás után a tanácskozási házi szabályok megállapításával, az autonomicus szervezet javaslatszerű kidolgozására egy 27 tagú, egyharmadában egyházi, s kétharmadában világiakból álló bizottságot nevezett ki, s e bizottsági dolgozat elkészültéig üléseit elnapolta. A kirendelt bizottság csak néhány nappal azelőtt ült össze s megalakulván, a ritka tapintatú báró Sennyey Pál elnöklete alatt, nagyfontosságú működését már tényleg meg is kezdette. A bizottság munkálkodásának, s a szervező congressus működésének történetét és jellemét megírni még a jövő feladata; a congressus tagjai előtt, eleddig a tapasztaltak után, s igen eszélyesen, s a kitűzött nagy czél, az autonómia megteremtése lévén a vezéreszme, tartózkodtak eltérő nézetárnyalatok miatt pártokra oszlani, különböző ösvényre térni, s így a főbb elveket, törekvéseket is jelzeni még minden tekintetben korai volna. De annyit ügyszeretet mellett nyilváníthatunk , hogy az alkotmányozó congressusnak, s minden egyes tagjainak kezébe, a társadalom és miveltség, a humanitás és nemzet részéről végtelen nagyfontosságú és nagy felelősséggel járó vitális érdekek vannak letéve. Kétségtelen, hogy azoknak megóvása, biztosítása, reformálása és újjáteremtése egy részről a minő óvatosságot és eszélyt igényelnek, úgy más részről szükségképen kimaradhatlanul kell, hogy az alkotmányos önkormányzat, épen e legszentebb érdekek megóvása és fejlesztése tekintetéből józanon szabadelvű és korszerű szervezettel ejtessék meg és érvényesíttessék. Ezen vitális érdekek többé a kegyúrnak és papságnak exclusiv érdekei nem lehetnek; kell, hogy közvetlen befolyás által kezelés, ellenőrzés és kormányzat útján az összes kath. hívek életérdekeivé váljanak. Mindez csak úgy érezhetik el, ha az összes minden néven nevezendő egyházi vagyon és alapítvány, nem többé egyes osztály, de a nyolcz millió katholikus garantiája alá lesz áthelyezve; ha önmaguk a hívek által kezeltetvén, ezentúl nem exclusiv czélokra, de a kath. autonómia által önmaguknak a hiveknek, az egyetemes egyházközönség-