Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)
1873-05-04 / 18. szám
valóban nem maradna más hátra, mint már az eddigi adókat is magasaknak tartó lakosokra háziadó gyanánt a többi adónak annyi százlariját kivetni, amennyiből bejönne azon összeg, amelyre a városi közönségnek majd szüksége lesz. A fentebbiek után talán nem is szükséges mondanom, hogy én részemről helyesebbnek , célszerűbbnek, és a lakosság által sokkal könnyebben elviselhetőnek, de sőt végelemzésben arra nézve határozottan üdvösnek a közeli közlegelők, u. n. nyomások haszonbérbe- vagy eladását tartom. Ez feleletem a kérdésekre, különben tessék választani! *) M. Sz. Tekintetes Serkeszi Uraság ! Kivet válaszás óta faluzsni vetani. Jóváváló csigány itthon nem il már meg. Hajdanában mulatni nem tudott a magyar csigány nélkül — ha borá volt, húsasa is kerilt biugóba! Most sint úgy van mulatság, de ázs vagy csupa sérivás mellett régzsödik, vagy ha bort isnak mellette, csigány jutalma csak csók, is más egyik, mitől a csigány sem nem kizsik sem nem instál belile. De ki azs oka ennek, én nem tudom, de bizsony csigány nem, mert azs sántám még most se fokott meg. A hogy megérkeztem karalábbsággal az esi nagyon esett, kezsbe havazsott is, város alatt akartam menni azson jú sándékkal, hogy a fólső árkokból ebédre pecsinyinek váló aprómarhákat sedek majd esse, hanem olyan nagy volt a sár és ín sip finyes csizsmámat tiszán akartam házsá vinni. Mentem keresi utcsán betelt, gondolván, hogy itt járdán sárba nem kell ásni. Ahogy telegraphoshoz s kézsel jártam, megláttam egy silaj tehenet a Gyurka mísársike ajtaja mellett táncsolni, amint a silindek dühösítette, veres nadrágommal átmentem másik oldalra, nem mertem haragítani, aztán „Putykás“ pajtásom kopás fejét is ott láttam, Lőrincsi hercseg ajtajába, a mint vasúti utasokat krajcs árkáért sorongatta. Légyeltem koldussal találkozni, de bizs azs jobb lett volna, ha silaj tehene Gyurka mísárosnak gázsol sárba, vagy „Putykás“ pajtás koldúlása sigyenét kellett is volna kiállanom, nem lesek olyan csúffá, mint a milyen csúnyává lett sípon takarított fényes kordovány csizsmám, a „Dudás“ házi járdáján — a mi rígen elsilyedt. Ez a pompás ípület azt hallom a nagy hirü Itthoni uraságé most, rígóta épitteti már, de csak nem akar azs felípilni, pedig ugyan rígen kireszek, micsuda síp palotát fog majd ípiteni. No bizsony azs ípittessen kinek pizse van hozsá, ennek azs uraságnak kapitány segítsége nélkül egy picsi járdácskát se lehet ípitni! Gyenyertséges síp kordovány jóságom! neked ugyan beadott ezs a hazsai flaster! Felesigem azonban, kitől e miatt nagyon surkoltam , — csudálatos — alig kurokt írté! A mint hazsa írkezstem eremhirrel faladtak elébem a rájkókkal együtt. Mondták, hogy csitertekin sinházsba kell muzsikálni, mikor Bóka komám professor fia Kocza pízszárossal tudományos hasnot fognak zsebre rakni, villámlás erdenyesség, rizsből pizst csinálni, 80 krért este nappal világítani, „ásni onnan, hová nem tett“ — megiizsem, elmegyek, his nekem még fizetnek is, csak azt seretném tudni, kicsoda az a „Boka és Kocza tanárok“. Amint ezsen fenhangon tinédtem, feleségem azt mondja: no hibást, hát olyan forma titulus ezs is, mint a hogy írtel lines Briskula mondta hajdan prókátor barátjának: „Pacsu és Schwarcz zsidók“ — egyik azs, legyen másik is, hisen már úgyis vét. Perse ezs úr azst hisi, ha doktor pizstárnok korában is lehetett Dr.~tanár is lehet pizstárba is professor. No de nem ez a dolog veleje, hanem a mit mutogat, arról pedig ha megérdemli, egy levelet még majd pikturálok. Tisztelőivel és szeretetvel azs irgisi vajda testvére. *) Nem oszthatván teljesen t. munkatársunk nézetét és mert ez igen fontos kérdés megérdemli a bővebb megfontolást, fenntartjuk magunknak, hogy e kérdéshez még hozzá szóljunk és e cikkre észrevételünket megtegyük. Szerkesztő. TÁRCA. Bőr-ápolás. A legrégibb idők óta azon népeknél, melyek a műveltség magasabb fokára értek és szépségi érzékkel bírtak, a bőr ápolására kiváló gond fordittatott. És méltán, mert lehet-e bájosabbat és vonzóbbat képzelni a tiszta, szép emberi arcbőrnél? A legszebb, legöszhangzóbb arcidom vészit, elenyészni látszik a hibás arcszin befolyása alatt s ellenkezőleg a hibátlan arcszin könnyen feledteti velünk az arc egyes fogyatkozásait. E két tételt évezredek óta igazaknak tartották s ép oly régi és jogosult a törekvés, a hibás arcszint szépíteni, a hibátlant pedig megőrizni. Hányszor vitatják meg bizalmas női körökben a fontos kérdést, mely szerekkel lehetne az arcszin javítását elérni? és hányszor látunk méltó boszankodással oly szereket alkalmazni, melyek a legszebb arcszint örökre tönkre teszik, melyek által az élénk üde bőr idő előtt is megvénül, durvább lesz ? Nem tartjuk azért is fölöslegesnek az e kérdésben nyilvánuló helytelen és káros felfogásokat a tapasztalat és tudomány világánál helyreigazítani , miáltal sok téves balhiedelmet eloszlathatunk. Mindenek előtt szükséges azon képzelődést elenyésztetni, mintha léteznék oly egyetemes szer, melylyel a bőr számtalan apró ellenségeit, a bőrpattanásokat, hólyagcsákat és foltokat el lehessen mulasztani. Ily egyetemes szer kutatása nem lenne kisebb badarság, mint vala hajdan a bölcseség kövének felkeresése. Valamint hajdanra az úgynevezett aranykészítők hirdették, hogy ama kőnek birtokában vannak, mely a nemtelen érceket aranynyá tudja átváltoztatni és ezzel saját előnyükre rászedték a magát csalatni szerető világot, és úgy cselekszenek újabb szabású Alchymistáink, kik mindenféle mosdószereket, szappanokat, porokat és írókat, mint megannyi csalhatatlan szépítő szereket hirdetnek , mely készítmények rendesen meg is teszik hatásukat, amennyiben hirdetőiknek szép hasznot hajtanak, az elámult vevőnek pedig még meglehetős arcbőrét olyanná változtatják, melyen aztán nem lehet már semmit elrontani. Ezzel nem akarjuk állítani, mintha az illatszerárusoknál található szépítő szerek közt ne találkozzanak olyanok , melyek ártatlanok, sőt bizonyos esetekben célszerűek is, de abból, hogy valamely szer bizonyos esetben hatásosnak mutatkozott, ne akarja senki következtetni, hogy az minden, látszólag egynemű baj ellen hathatós szerül tekintessék. Ennek oka igen egyszerű. A bőrnek és arcszinnek látszólag legcsekélyebb zavarai lehetnek vagy csupa helyiek, és ekkor helyileg gyógyítható bajok, vagy pedig belső szerek kóros zavarainak kisérő tünetei. Utóbbi esetben a külsőleg alkalmazott szerek hatástalanok lesznek, ha csak egyidejűleg a bőrbetegség oka, a belső baj, megfelelő kezelés által nem távolíttatik el. Valamely bőrbaj természetének és okainak felismerése nem éppen könnyű feladat, annál fogva tanácsosabb a kisebbszerű bőrbajoknál is az orvos véleményét kikérni, mint azon tanácsokat követni, melyekkel ily alkalommal az egész világ, jó barátok és buzgó szomszédok oly készségesen szolgálnak. Még sokkal veszélyesebb ily esetben szépítő-szer áráshoz folyamodni, minthogy ez a legritkábban ismeri e szerek alkatrészeit s még kevésbé képes megítélni, hogy bizonyos esetben valamely szer mennyire lehet káros vagy hasznos hatású; egyébiránt is a nála egyedüli cél csak az, hogy áraiból minél rövidebb idő alatt mentül többet tudjon elárusítani. Valamint a hajszínesítő szerek közt vannak ártalmasak és ártalmatlanok, éppen igy áll ez az arcszin javító szerek még sokkal nagyobb seregénél is. Egy jó régi közmondás azt tartja: „Amit a paraszt nem ismer, azt nem eszi“; valóban, sokkal kevesebb betegség és szenvedés bántaná az embereket és a késő megbánásnak sokkal kevesebb dolga lenne, ha tekintettel a sok visszaélésre, mely szépítő- és egyéb titkos szerekkel űzetik, sokan azt a tanácsot követnék, hogy mit a műveltebb ember összetételére és hatására nézve nem ismer, annak alkalmazásától megóvja magát és testét. Hogy mi ezt napjainkban megérjük-e ? alig merjük hinni. Tekintsünk csak bármely újság hirdetési rovatába, telvek azok mindennemű titkos szerek feldicsérésével és hogy könnyen hívőkre bőven találnak, nem kell bizonyítgatni, és tekintsük meg az iskolai oktatás rendszerét, a gyermekek mindenfélékben oktattatnak, csak az egészség elveiben nem. Nincs szépség egészség nélkül! aki tehát az egészséget óvja és ápolja, ugyanazt teszi a szépséggel is. Egészség ápolás és szépség ápolás azért is bizonyos tekintetben egyértelmű.A természetes szépség ápolás nem ismer sem porokat, sem íjókat; szerei: tiszta lég, gyakori fürdés, rendes életmód, tartózkodás szellemi túlfeszítéstől és mindennemű mértékletlenségtől. Az említetteknél jobb és hathatósabb szerek nem léteznek, ezek persze nem vásárolhatók meg pénzen, hanem a henye kényelem és júlélés rovására munkával is megszerzendők. Hogy mennyire szükségesek e természetes szépségi szerek az egészséges bőr megőrzésére, azt következőkből fogjuk látni. A bőr, mely az emberi testet befedi, nem holt takaró , hanem igen összetett műszerek dolgozdája. Helybeli újdonságok. f Az ügyvéd-egylet ápril 27-ére hirdetett közgyűlését, melyben alapszabályai módosítására vonatkozó javaslat tárgyalása volt kitűzve, a tagok kevés számbani megjelenése miatt meg nem tartható. Malum omen. — Úgy látszik múlt élete után, ily kezdéssel nem sokat lehet tőle várni. V Firtling Fáni k. a. ifj. Firtling Antal fiatal leánya a r. kath. anyatemplom szószékére egy igen szép térítőt készített. A nagy gonddal készített mű méltán dicséretet érdemel. V Kecskés Pál r. kath. elemi tanító és okleveles torna-tanitó, a helybeli állami alreáltanodához a vallás és közoktatási minisztérium által 400 forint évi fizetéssel tornatanítóul neveztetett ki.f Oaves Lambert? Kérdezzük a „Kecskemét-vidéki Közlönyt“, miután már 4. száma maradt el a nélkül, hogy a szerkesztő szükségesnek látta vagy kötelességének tartotta volna erről a közönséget tudósítani, mi mindenesetre nagy figyelemre mutat. Úgy látszik, Kecskemét városa és vidéke egyetlen lapját nem pártolta, és korai végelgyengülésben húnyt el. „Neem vaot ényi váló.“ Nyugodjék békével. Színházunk — melyben vasárnap utolsó előadásul a „Vén bakancsos és fia a huszár“ adatott — zárva van és színészeink már eltávoztak; — debuisset pridem, akkor ők nem lennének velünk annyira elégedetlenek és mi nem untuk volna meg őket annyira. Oly ügyes és rendszerető igazgatónak, minőnek idáig Völgyi György urat ismertük, át kellett volna látni, hogy nálunk nagyon elég 5 hónapos és nagyon sok a 7 hónapos sziniidény, azonkívül a női szerepkörök betöltésére több gondot fordíthatott volna, mert a mi közönségünk igényeit az idei női tagok távol sem elégíthették ki. Jövőben több figyelmet kérünk. (Beküldetett.) A kaszinóban és egyletekben nagy „Aláírási ivek“ vannak kitéve Kubinyi Konrád aláírással, melyben a lelkes polgártársak tűzoltó egylet szervezésére hivatnak fel; az iveken még senki alájegyezve nincs , és azt nagyon természetesnek találjuk; azt hitte tán a t. Kubinyi úr, hogy az ő felhívására azonnal tömegesen sietnek magukat az ő zászlója alá bejegyezni; hát úgy kell-e egy testületet szervezni, hogy valaki és akárki elkiáltja magát? — Kár volt a dolgot elsietni és magát Kubinyi úrnak oly szerénytelenül feltolni, kik és mikor bizták meg Kubinyi urat a tűzoltó egylet kezdeményezésével és az ügy élére állással ? Hagyja azt , más hozzá értékre és túlbuzgalmával ne rontson ott, hol használni nem tud. (Tudományos estély.) Május 1 én Koczó és Bóka tanár urak a természettan köréből, különösen a villamosságról, szép számú és művelt közönség jelenlétében igen érdekes és tanulságos előadást tartottak a színház helyiségében. A kísérletek szépen sikerültek és a közönséget folytonos feszült figyelemben tartották. (Emberölés.) A vad verekedési dühnek ismét emberélet esett áldozatul. Múlt szerdai napon Orgoványon Jász Rudolf földbirtokos úr tanyáján Hornyák András napszámos B. Horváth Ferenc részessel, mindketten felnőtt fiaikkal együtt voltak és reggelire szalonnát pirítottak. Evés közben a két öreg összeszólalkozott, minek folytán Hornyák A. Horváth Ferencet rúddal leverte, fia pedig az ifjú Horváthot vaslapáttal támadván meg, azt úgy főbe találta ütni, hogy még az nap este meghalt. A két bűnös a fenyitó törvényszéknek átadatott, hol méltó büntetésüket várják. * (A kuruzsolás áldozata.) Klátik János 10. tized 461. sz. a. lakos iparos polgártárs 15 éves Eszter nevezetű leánykájának — térdizületi bántalom folytán — ballába felzsugorodva lévén, szülei bizonyos Deák Istvánná javaslatára öt folyó évi ápril hó 28-án este készített cserfürdőbe ültették, s minthogy a javasasszony, ki a fürdőt 4 írtért szolgáltatta ki, azt parancsolta, miszerint ha azt akarják, hogy a fürdő hasznos legyen, azon esetben sem szabad kivenniük, ha netán a leány a fürdőben elájulna;—a leánykát csakugyan bekövetkezett ájult állapotában sem vették ki s ennek következtében beállott véres agyszélhüdés következtében a fürdő használata után alig pár óra múlva meghalt. A hulla orvosrendőri boncolás alá vétetett s miután abból a halál oka a véres agyszélhüdés, mint a fürdő oktalan használatának következménye — orvosilag megállapittatott, az eset a törvényszéknek bejelenteték. — Íme egy szomorú példája a tudatlanság szülte fűhöz-fához kapkodásnak! — Meghívás. A helybeli „Néptanitó-egylet“ tagjai a f. évi május hó 10-én d. u. 4 órakor a