Kecskeméti Lapok, 1914. január-június (47. évfolyam, 1-146. szám)
1914-01-20 / 15. szám
XLVI1. évfolyam, 15 szám.__________________________Ára: 2 fillér.__________________________Kedd. 1914. január 20 Bfflsteak IV Migmi 8 H B 8t I B !== litLiKtnt 11 UHrUK (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) részére vonatkozó összes ST-'ii »-« FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. kiadóhivatalba intézendők. A szerkesztésért feleit is: Heflógrjános. Toefonszám: 141. Laptuajdonos: a Nyomdarészvénytársaság. * A lap szellemi és anyagi Haldokló sajtó. Nincs benne kétség, hogy a Tiszáék sajtójavaslatából most már törvény lesz. Nem is hetek, csak napok kérdése, hogy mikor. Sietni kell vele, mert a sajtó — utolsó akcióképes ellenfele a kormánynak — még mindig csinálhat galibákat. Erősen meg van ugyan nyomorítva máris, de az ólombetűk még mindig hatalmasabbak Gerőék ólomgolyóinál. Szét kell őket törni, hogy semmi ellenzék ne legyen többé az országban. Parlamenti ellenzék nincs, csak lakattal a száján, esküdtszék nincs, csak ponyvával a lábán, most már csak a sajtóba kell belemártani a törvény pengéjét. Akkor aztán lehet kezdeni a munkapárti munkát istenigazában. A magyar sajtó tehát végső napjait üli a siralomházban — s még csak azok a bizonyos szál gyertyák sincsenek előtte meggyújtva. Azt se lehetne mondani, hogy a publikum részvételével ostromolná a halálra ítéltet s kísérletet tenne rácsai szétfeszítésére. Nem, ezt igazán nem lehet mondani. A publikum, hónapokkal ezelőtt, úgy látszik, hite szerint megtette kötelességét. Tiltakozott, tetszik tudni. Elfogadta a határozati javaslatot, h istenem, mit tehessen mást ? Forradalmat csak nem csinál a sajtóért, ami hiszen szép dolog, szép, és jó is, mikor az ellenségünket megtámadja, de olykor kellemetlen is, mikor például mirólunk is kiírja a rosszat. Hogy meri, mi köze hozzá? Igen, igen, bizony nem árt, ha kissé kurtább kötélre fogják. Talán nem mondják ezt így az emberek, de valószínűleg így gondolják és semmi esetre se értik meg, hogy a Tisza sajtótörvénye az igazi kötél az ország nyakán. Végzetesebb veszedelem mindennél, ami eddig kiáradt a kormány Pandora-szelencéjéből. Más országokban a sajtó, újság, semmi több. Minálunk tanítója, gyámja, apja, bírája, védője, barátja volt a közönségnek. Ez állt őrt élete minden lépésénél, minden pillanata fölött. A sajtó vigyázott, hogy jó, igazi tejet öntsenek a csészédbe, nyájas olvasó és a sajtó ordította és verekedte ki, hogy kormos pép helyett levegőt szippants a tüdődbe. A sajtó küzdött azért, hogy a parasztnak rendes utat, a gyermekének iskolát építsen az állam. Hogy vasutakat építsenek, mert az ország nagy része megközelíthetetlen, hogy vagyonokat gyártsanak, mert a kereskedelem megbénul, hogy itt gátat építsenek, ott folyamot szabályozzanak, azért mindig a sajtó rántott fegyvert. Ha valahol egy szolgabíró garázdálkodik, akivel nem bír senki, mert nem respektál senkit, ha valahol tűrhetetlen uzsorával nyúzzák az embereket, ha prédálják a közvagyont, ha megkárosítják a közérdeket, azért mindig a sajtónak kellett félreverni a harangot. Ha goromba volt hozzád a postamester, a sajtóhoz szaladtál panaszra s vasúti megállóhelyeit szerettél volna a nyaralód közelében, te és veled száz család a sajtó segítségét kérte. Akinek fizetésemelés kellett, aki tisztességes járdát akart, vagy világosságot az utcájába, az mind a sajtón keresztül kért. Ebben az országban, különösen az utolsó tíz-tizenöt év alatt mindent a sajó verekedett ki. Neki köszönhetik az emberek a kultúra és civilizáció minden megtett lépését. Bizonyos, hogy a heraklesi munka közben sok embert megsebzett, olykor ártatlanokat is tán s bizonyos, hogy a sajtó egyik-másik fattya visszaélt a hatalmával, de melyik hivatásnak nincsenek elzüllöttjei ? S azt hiszed, nyájas közönség, te miattad reformálták meg a sajtót? Azért, amit ellened vétett? Nem, hanem azért, amit neked használt s ami a hatalomnak kellemetlen volt. Más országoknak van kormánya, parlamentje, hadserege, nekünk egyik sincs. Ennek az országnak igazi kormánya, parlamentje, harcos hadserege eddig a sajtó volt. Hát ezért kell neki elveszni, hogy ne maradjon az országnak semmije. A Petőfi Társaság Kecskeméten. A budapesti „Petőfi“-ház javára a Petőfi Társaság ezelőtt mintegy két évvel országos hangverseny-körutat tett, hogy az így befolyó fillérekből a nemzet lánglelkű költője, Petőfi Sándor örök emlékezetére emelt „Petőfi ház“ föntartása jobban biztosítva legyen. Az ország nevezetesebb, városait sorra látogatta a Petőfi Társaság és adott hangversenyei mindenütt általános feltűnést és tetszést keltettek. Az ily hangversenyek alkalmával országos kirű írók, művészek szerepeltek és a művészetek legjavát nyújtották, különös érdekességet és hatást kölcsönzött ezeknek Papp Zoltán országgyűlési képviselő „Muzsikaszó“ címen kiadott nótáskönyve, melyben szebbnél-szebb magyar dalokat adott közre. A Petőfi Társaság ezen országos hangverseny körútján tervbe vette Kecskemétet és sajnos azonban az 1911. évben volt földrengés és az ezt követő mostoha körülmények nem voltak alkalmasak hogy itt nagyobb hangversenyt tartson. Most hogy a Kecskeméti Dalárda ez évben is megtartja Kurucz-estélyét, a dalárda fáradhatatlan elnökének, Burdács Rezső kir. járásbirónak alkalma volt megnyerni a Petőfi Társaságot, hogy a múltban kilátásba helyezett kecskeméti hangversenyét ez évben a Kurucz-estély keretében váltsa valóra. A Petőfi Társaság szívesen tett eleget a dalárda elnöke kérésének és így kecskeméti szereplése február 7-én megtörténik. Kecskemét intelligens közönségének módjában lesz egy olyan hangversenyen résztvenni, amelynek körülményeit a Petőfi Társaság teszi széppé és nevezetessé. Azoknak akiknek élénk emlékezetében él még a múlt Kurucz-estélyek magas művészi színvonala, bizonyára érdeklődve veszik tudomásul, hogy az idei Kurucz-estély keretében szerepelni fog. Jakab Ödön a kiváló író, aki bevezető előadást tart. Ugyancsak a Petőfi Társaság tagja, illetve főtitkára, Dr. Várnai, Antal udvari tanácsos egy szavalattal vesz részt a műsorban. Papp Zoltán a „Muzsikaszó“ magyar nótáskönyv szerzője melodrámát ad elő Domján Árpád tárogató kísérete mellett. A kuruczestély egyetlen női szereplője Dömötör Ilona, a m. kir. opera énekművésznője, akit hozzánk rokoni kapcsok is fűznek és aki a szép magyar dalok legjobb interpretálója. Kiemelkedő pontot fog képezni Szántó Gáspárnak, a budapesti népopera kiváló baritonistájának éneklése is. Úgy Szántó Gáspárt, mint Dömötör Ilonát zongorán ,Schoppelt Henrik zongoraművész kíséri. A hangverseny előtt a városunkba érkezett, Petőfi Társaságot Sándor István polgármester fogja üdvözölni, melyre a Petőfi Társaság nevében Dr. Ferenczy Zoltán másodelnök válaszol. Ebbe a nagyszabású, illusztris műsorba a Kecskeméti Dalárda egyének száma foglaltatik még bele, melyre nagyban készülnek a működő tagok. Az estély fényének emelésére lesz hogy azon megjelennek. Bárczy István a székesfőváros polgármestere, Gróf Ziczky Géza v. b. t. t. és Herczeg Ferenc író a Petőfi Társaság elnöke. A Kecskeméti Dalárda az idei Kurucz-r estélyét is nagy anyagi áldozatok árán teszi művészivé, csak hogy ezzel is maradandó emléket hagyjon e város kulturális fejlődése történetében. Az a magas művészi színvonal, melyen az idei kurucestély állani fog, bizonyára méltó érdeklődésre tarthat számot. Bepde László: A Gyermekvédő Egyesület közgyűlése. A Gyermekvédő Egyesület tegnap délután 4 órakor tartotta évi közgyűlését Révész István praelatus-plébános elnökletével. Megnyitó szavai után dr. Fodor Jenőné, az egyesület elnöknője, a következő megnyitó beszédet tartotta: Midőn néhány évvel ezelőtt Egyesületünk felejthetetlen nagy nevű elnöke, néhai Rade Elek polgármesteri méltósága megtisztelt azzal, hogy Egyesületünk elnöknői tisztséget elvállaljam, nem gondoltam, hogy rövid időn belül azon szomorú kötelesség fog reám háramolni, hogy a mai közgyűlés alkalmával egyesületünk mélységes gyászáról megemlékezzem. Elszorult szívvel, igaz mélységes gyászszal teszem ezt, mert hisz a legnemesebb, a minden szépért, nemesért lelkesülő férfiú