Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)

1924-04-29 / 98. szám

címhetedik évfolyam 9­. szám. Ara 1COO korona Kedd, 1924. április 29. Offiletési ár­iáinkon ászhoz hordva ük in postán küldve %10 évre___— K m ívre______ — 8 ájfyed évre___60,#00 8 r'ff'tólapra___ 28,000 R ífy*i iát­ári 1000 XKekkenéti llAPOK (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) Megjelenik minden na p hétfő és Inneputáni nap kivételével i lap it­alistül­ét is j «gi rén­ít érintő 3mes kGi­­jemtBjrtk t mrfcen­tőség ?*gy a.kiadóhivatal elmére kBiveadők, szerkesztdség és kiadóhivata­l il. kar.. Araejr Jáisi-ntt* 8 Főszerkesztő: Hankovszky Z a tgmond. TELEFOK88AMIZKB:: ttUKIS ZSOL­C............. ■TTOKBA ÉS E­RDOHIVATAL141. Felelős szerkesztő Almássy Sándor. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP A város közgyűlése, A város folyó havi rendes közgyűlése meglehetős élénk érdeklődés mellett ma foly­ le. Sokan voltak jelen olyan bizott­­sági tagok, akiket csak elvétve láthatni a közgyűléseken, viszont feltűnő volt más szorgos bizottsági tagok távolmaradása. Horváth Béla és 20 társa önálló indítványt nyújtottak be a szanálási törvényjavaslatok elfogadásáért a nemzetgyűlésnek köszönet­­nyi­lvánítása, a kormánynak pedig bizalom­­nyilvánulása iránt. Élénk viták előzték meg az indítványt a városháza folyosóján a megnyitás előtt, azonban bizonyos volt, hogy egyetlen ellenvetés nem fog elhang­zani, legalább emellett bizonyított az, hogy a közgyűlés megnyitásakor a fajvédők tű­vei kint maradtak a tanácsteremben s csak az indítvány elfogadása után vonultak be. Megjelent a közgyűlésen Zsitvay Tibor a nemzetgyűlés alelnöke is. Féltizkor nyitotta meg Fáy főispán az ülést. A részvét meleg szavaival parentálta el e nemrég elhunyt Gyeness Sándor dr. törvényhatósági biz. és közigazg. biz. tagot, ovábbá Csabay János törvényhatósági biz. tagot. Emléküket jegyzőkönyben örö­­kítik meg s a gyászoló családhoz részvét­­levelet intéz a közgyűlés. A napirend során Harkay Béla főjegyző felolvasta Zsitvay Tibor válaszát a törvény­­hatósági bizottság üdvözlő beszédére, majd Horváth Béla és társai indítványa került sorra, amit egyhangú éljennel fogadtak. Leskó Lajos és társai haszonbér leszál­lási ügye körül nagyobb elvi vita fejlő­dött ki, aminek eredményeképpen elfogadta a közgyűlés a polgármester indítványát, mely szerint a haszonbérlőkkel szemben csak a gazdasági év végén helyezkedhet a város a méltányosság álláspontjára. Ceg­léd város átiratának kapcsán elhatározta a közgyűlés, hogy a saját termelésű bornak és saját főzésű pálinkának kis tételeknek italmérési engedély nélküli eladásának meg­engedése iránt feliratot intéz a pénzügyi kormányhoz. A párisi olimpiai versenyekre induló ma­gyar athléták költségeihez való hozzájáru­lás címén 2 millió koronát, a Katona Jó­zsef Színház segélyezésére pedig 5 millió koronát szavazott meg a közgyűlés azzal, hogy a színház részére kilátásba helyezett államsegélyt is teljes egészében rendelke­zőre bocsátja a színigazgatónak. Több kisebb fontosságú ügy elintézése után a közgyűlést fél 11 órakor rekesztette be az időközben eltávozott főispán helyett a polgármester. Magyar Nemzeti Bank Walkó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter tegnap kibocsátotta a Magyar Nemzeti bank alapítási tervezetét. A Bank célja, hogy alapszabályai kereté­ben Magyarország feresetén a pénzforgal­mat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezése álló tő­kék hasznosításáról gondoskodjék, minde­nekelőtt azonban az, hogy a készpénzfize­téseket aránynak és értékállandó valutákra szóló követeléseknek gyűjtése által előké­szítse és a készpénzfizetések törvényszerű megkezdése után fentartásukat biztosítsa. A bank köteles lesz továbbá minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a bankjegyeknek érccel való beváltásának törvényes szabályozásáig je­gyeinek ez az értéke, amely az aranyvalu­tás vagy értékállandó valutával bíró orszá­gokra szóló váltók árfolyamában kifejezésre jut, állandó maradjon. A bank a jegykibocsátás jogával 1943. december 31 ig van felruházva. A társaság alaptőkéje 30 millió aranykorona és egy­en­ként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik, mely azonban 25 koronánként ne­­gyedrészvényekre is elosztható. Az aláírás 1924 április 28 áta kezdődik és 1924 május 7-éig tart. Jegyezni lehet búzában is. Aláírási helyek vidéken a Jegyintézet fiókjai, vagy azon pénzintézetek, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai. A Mezőgazdasági Kamara a mai napon felhívást intézett a gazdatársadalomhoz, hogy minden gazda jegyezhet, sőt a saját érdekében jegyeznie is kell. Az érdeklődők bármikor felvilágosítást nyerhetnek a Ka­mara helyiségében Rákóczi út 5. s­em. AAAAAAAAAAA/VWWXAAAAAAAAAAAAAAA A nyomdai bérmunkások sztrájkja kö­vetkeztében beállott helyzet olyan komoly jelenségeket vetett felszínre, amelyek a kor­mányt sürgős és elhatározó intézkedések megtételére kényszerítették. Ez intézkedé­sek legelsője az, hogy a magyar királyi belügyminiszter a Budapesten megjelenő összes időszaki lapok megjelenését és ter­­jesztését eltiltotta, kivéve a kormány által kiadott R­ggeli Hírek, Esti Hírek és Mor­genzeitung című lapokat. A belügyminiszteri rendelet szerint két­ségtelen, hogy a munkásság terorisztikus fellépése messze túlmegy a szoros értelt­mű­ben vett bérharc fogalmán és keretein s ezt a helyzetet komplikálja még az is, hogy egyes időszaki sajtótermékek, dacára a nyomdai sztrájknak, mégis megjelenhettek és tendenciózus izgató közleményekkel igen káros irányban igyekeztek befolyá­solni a közvéleményt. »Ezt az ország köz­­nyugalma és közrendjének megóvása érde­kében — mondja a belügyminiszter — megengedhetőnek nem tartom s nehogy az olvasóközönség a szélsőséges sajtóor­gánumok híradása által félrevezettessék. Indokoltnak találtam, hogy a Budapesten megjelenő összes időszaki sajtótermékek megjelenését és terjesztését megtiltsam i­l­letékes helyen rámutattak még arra, hogy miután egy terrorisztikus fellépésű kis csoport kényétől volt függővé téve az, hogy mely lapok jelenhessenek meg és melyek nem s ez a tény a sajtószabadság elvének flagráns megsértését jelenti, a kor­mány ebből az indokból is indíttatva érezte magát a megfelelő rendelkezés kiadására, aminek következtében Budapesten a hol­napi nap folyamán és további intézkedésig csupán a kormány által kiadott Reggeli Hírek és Morgenzeitung, hétfőn délután pedig az Esti Hírek című lapok fognak a közönség tárgyilagos tájékoztatása céljából megjelenni. AAAAAAAAA/WWWWVA/WWWAAAAAAA — A német jóvátétel ügye. A Pi­tit Parisien értesülése szerint a francia miniszterelnök a legutóbbi napokban nem egy, hanem több levelet intézett Barthou­hoz. Ezek a levelek azonban nem érintik a jóvátételi bizottságot. Franciaországnak a jóvátéti bizottság legutóbbi határozatára adott hivatalos válasza oly okmány, amely­nek tartamára nézve a Quai d’Orsain tel­jes hallgatásba burkolódznak. Arra az esetre, ha a szövetségesek válasza ma dél­előtt a jóvátételi bizottság titkárságához megérkezik, azt azonnal hivatalos munkálat alá veszik és a tanácskozást egy későbi hivatalos ülésen folytatják. A kormány betiltotta az összes fővárosi lapok megjelenését. A nyomdai munkások a sztrájk mellett döntöttek. Amint jelentettük, a nyomdászok szerve­zete szombaton leszavaztatta az összes nyomdai munkásokat, hogy döntsenek a munkába állás és a sztrájk fölött. A sza­vazás titkos volt és délután 5 órakor ért véget. Leszavazott összesen 2930 munkás, 2703 szavazó a sztrájk mellett nyilatkozott, 203 pedig a munka újra való megkezdését kívánta, 33 szavazat érvénytelen volt. Az ötezer főnyi nyomdai munkásságnak tehát körülbelül egyharmadrésze nem vett részt a szavazásban. I Magasfokú borokat vásárol bármilyen mennyiségben a I I p R U K T U S R­észv­én­y­társaság , Széchenyi­ tér 5. sz. I

Next