Kecskeméti Lapok, 1945. január-június (78. évfolyam, 2-52. szám)
1945-02-04 / 10. szám
2. oldal KECSKEMÉTI LAPOK 1945. február 4. Bmp—a——W———WWSC^WWMmUlll.WJllHCm..............PH—B—B——8——WW——WW—OBjMHBWHB met gyermeknevelést és ápolást az orosszal. S íme, — mint ez képünkön látható — a német gyermekkertésznők verőfényes modern termekben gondozzék az egészségein duzzadó arcú porontyokat, ugyanekkor a nyájas olvasó végigborzonghat az éhhalállal küsködő angolkóros muszka suhanok ikon, akik egy moszkvai utcai hirdetési palánk előtt félig megfagyottan kínlódnak. Szurtosak, piszkosak, mert Moszkvában ismeretlen fogalom a gyermekkertészet. A pikantéria talán csak a csekély, s nyilván a szerkesztő által észre nem vett apróságban rejlik, hogy a gyermekek mögötti palánkon többek között egy hirdetési foszlány látható: . Igyunk Dreher-brandyt!“ Valahol a pesti Magdolnavárosban fotogratálta a propagandaképet a fényképész, s az ő figyelmét is elkerülte ez a tévség, ami miatt több ember repült a szeréből. Az ilyesmi azonan mit sem változzon a ténye,n amit Rajniss Franci jubileumi emlékezésként közölt magáról kitűnő lapjának évfolyamfordulóján. Hogy amikor visszaérkezett az első világháború hadifogságból, árva garasnélküli toprongyos magyar volt. Arról azonban már nem tet említést, hogy milyen volt az út, amely a náci bársonyszékig vezetett. Hogy először eladta magát az úgynevezett zsidó nagytőkének, mert éveken keresztül egy zsidó mammutvállalat vezetőjének neje finanszírozta. Kezdetben tízpengős gyorssegélyekkel, végül pedig lapalapítási hozzájárulásokkal. A mi pompás Ferkónk, aki lassan-lassan a németek zsoldjába szegődött, nem is feledkezett meg az altruista úrasszonnyal szemben való hálájáról. Annál kevésbbé, mert a hölgy egy ízben a ragyogó tollú, akkor még főszerkesztő-jelölt aspiránst a kriminológia bűvkörétől húzta ki egy több nullával jelölt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank-csekkel. Ez a hála a végzetes március 19-ike után zajlott le, amikor az úriasszony férje a híres Rökk Szilárd utcai rabbiképzőbe került, további internálása céljából. Az uráért kétségbeesetten aggódó úriaszszonynak azt üzente ki a hálás Ferkó, az Esti Ipiság várószobájába, hogy zsidó ügyekkel a Magyar Futár szerkesztője senkivel sem tárgyal. az elkövetkezendő évtizedekre, amely kenyér és nyugalom, tisztánlátás és szórakoztatás helyett Dövényi Nagy Lajost adott a magyarnak, a Tarnapolból indult el... e halhatatlan regényével egyetemben. Zsolt Bélát, Szekfü Gyulát, Halász Sándort, Bálint Imrét, Gál Andort, Kardos Istvánt, Parlagit, Adam Laszot és velem együtt az Esti Kurir 12 munkatársát, a Népszava 15 munkatársát és végeszámlálhatatlaan balodali újságírót kényszermunkára hajtottak, megnémítottak. Sajnos, sokat válogatott kínzásokkal megöltek. Egy korszak, amely a fenevadak eldorádója volt." Erről még sokat kell írni, sokat kell megismerni okulásul és ha olykor borzongva rázkódunk meg a szörnyűségektől, amit olvasni fogunk Szálasi pribékjei-1 - ről, jusson eszünkbe mindannyiszor, hogy mindezért elsősorban a Milotay Istvánok, Oláh Györgyök, Rajniss Ferencek Dövényik, Vajthók Somodyk, Orbókok és társaik felelősek, akik tollukat vették fringiának, de először kloákába mártották, hogy azokat is bélpoklos harcba vigyék, akikben esetleg jószándék lakozott. A „Fenevadak eldoradója“, képes-regényes cikksorozatom a közeljövőben meginduló, általam szerkesztett Esti Napló c. budapesti napilapban lát napvilágot. » GÁL GYÖRGY ! A váratlan és vigasztalhatatlan fájdalomtól megtörve tudatjuk, hogy a hűségesen szeretett jóságos férj, az értünk dolgozó édesapa, testvér, após és rokon VÖLGYI ISTVÁN fastkereskedfű és kocmáros munkáséletének 51. évében rövid, de súlyos szenvedés után, a haldoklók szentségének felvételével a Budai Szent János kórházban 1944 december 19-én elhunyt. Drága halottunkat a kecskeméti homokba való visszatérésig 1944 . december 22-én helyeztük örök nyugalomra az óbudai Bécsi úti temetőben. Az engesztelő szentmiseáldozatot 1944 február 4-én dély órakor ajánljuk fel a kecskeméti Szent Erzsébet templomban, Kecskemét, 1944 február 3-án. Nem szűntél meg értünk maradni, mi nemszűnünk meg érted imádkozni. Iszv. Völgyi Istvánná Kósa Erzsébet bánatos özvegye, Virágh Istvánná Völgyi Erzsébet, Völgyi Mia Katalin, Völgyi I István Tibor gyermekei. Kegyelettel őrzik I emlékét: a t. vevőkör, a munkásai és a I hossz. éveken át volt közvetlen munka* ; társa: Turkevi Nagy Elek. KBatrWJKSWkWXBBINlH II IMIN Hlh■ VIW«I■nTP'l’«»mn Bosnyák Zoltán és társai is mindeközben vad haladtól zajongott a magyar közélet, amelyet a legnagyobb bűnösök, a magukat újságíróknak nevező brigantik tébet ■lyítottak meg hazugságaikkal. Már dongó léptekkel közeledett a második Mohács, az orosz csapatok Békéscsabánál jártak és ugyanekkor a legfontosabb probléma az volt, hogy Bosnyák Zoltán a Flare főszerkesztője nem találta megfelelőnek a három cicerós verzális betűket, egy perfid hangnemben megírt cikk címéhez, amely Molnár Ferenc „népbutító“- színdarabjaival foglalkozott. Egy többéves gyakorlatot élvező harmadévi dzsungelélet nyomta rá bélyegét Magyar-orosz zsebszótár kapható Petőfi-nyomdában Kéttemplomköz és Tatár János fűszerkereskedőnél Rákóczi k út 32—34. szám alatt 23. A közmunka új rendje A munkaváltságdíjat progresszív alapon kell fizetni A Nemzeti Bizottság rendkívüli ülésen tárgyalta a közmunka új rendjét és Márkus Ferenc főispán előterjesztése alapján elfogadta a következőket: Közmunkát tartozik teljesíteni minden 18 —50 éves nő és minden 16—60 éves férfi. A közmunka alól csak azok mentesek, akik tisztiorvosi igazolvánnyal igazolják az állandó (testi hiba miatti) vagy időleges (terhes nők, egy éven aluli gyermek anyja) munkaképtelenségük , egyben hatósági bizonyítvánnyal igazolják, hogy teljesen vagyon és kereset nélkül vannak. A közműrca havonként 2 nap, minden 14 napból egy. A hatóság a behívást írásban eszközli. A behívott köteles a megjelölt helyen és időben pontosan megjelenni és a munkát a legjobb tudása szerint elvégezni. Joga van azonban arra, hogy maga helyett mást állítson munkára és joga van arra, hogy a kötelező közmunkát megváltsa. A megváltás legalább két napra lehetséges, de egyszerre több napra is megváltható. Aki a kötelező 14 naponkénti egy munkanapnál többre vállalkozik, az a többletmunkáért a megváltási összegnek megfelelő munkabért kapja.. Aki a közmunka alól magát kivonja, vagy a megváltási összeget nem fizeti be a városi adóhivatalhoz, attól a hatóság az élelmiszerellátást megvonja, azonfelül 10—30 napig terjedő ingyenes közmunkára rendelheti ki. A közmunkaváltság progresszív alapon a következő: Havi 300 P fizetésig naponként 13 P; 300 1 000 P-ig napi 25 P; önül 1000 P f vetésig napi 35 P; ezen felüli fizetésig napi 50 P. Nemcsupán a fizetés, hanem a jövedelem is alapul veendő. A családfő maga fizeti a reá kivetettösszeget, azonkívül minden munkára kötelezett családtag után fejenként napi 5 P-t. A napszámbér napi 20 P, kétlovas fogatnál 60 P, egylovas fogatnál 40 P naponta. I. sz. igazoló bizottság elnökétől. HlKDElMKNY. A 15—1945. 31. E. sz. rendelet 11. § a alapján közhírre teszem, hogy az i. sz. igazoló bizottság lanc .ebrutr la, io, io. nap,ám a városi székház I. emelet 2b. sz. helyiségében fog határozni Kecskemét thj. városnál szolgálatot teljesítő alább megnevezett közalkalmazottak igazolása tárgyában: Kézbesítő hivataltól: Kovács József felügyelő, Csorba Imre, Csorba Imre II., kézbesítő beírók: Sváb Kovács Antal, Kádái József, Koros László, Kóbor János, Nagy Gábor, Balázs Gergely, Tóth István, Gyulavári József, Botos László, Gárdonyi József, Szabó János, Galamb László, Sághi István, Szeverényi Mátyás, Bende József, Varga István, Srázdi István, Gere István, Farkas Géza, 1tursák József, Csősz Imre, Válik Ferenc, Tóth Sándor, Kulman Pál Szekér Pál, Magyar Antal, Horváth László, Csőszi Sándor, Botos István, Bognár István kézbesítők, Virág László, Isápai Mihály, Biró János, Dömötör Sándor, Daróczi Pál, Garzó József, Balázs János, Német Ferenc, Jakubek István, P. Szabó István kézbesítő mezőőrük. Munkaügyi hivataltól: Rigó Ferenc hivatalvezető, Miksa Miklós hivatalvezetők., Rigó Ilona, Hettmann Mária, Gábor Mária, Kürtössy Ida, Bárdi Erzsébet, Orbán Erzsébet, Berkes József, Verbőczy István, Csabay Gergely, Rohács Verona tisztviselők, Ficsor Mihály, Hatos László tolmácsok, Tóth Gábor altiszt. Tűzoltóságtól: Baán Lajos csővezető, Rajnai Mihály hív. tűzoltó, Horváth Endre, Varga Antal, if Baán Lajos, Gyapjas Mihály, Kovács Lajos, Kelő István, Kovács László, S. Tóth Gábor, Szelei Imre, Nyúl Tóth József, Lakatos Gyula, Kocsi Gyula, K. Kovács István, Kiss Sándor, Kállai Ferenc, Paksi László tűzoltók. Felhívom a város lakosságát, hogy mindazok, kik az igazolás alá vont vaamelyik közalkalmazottnak 1939. szept. 1. óta olyan magatartásáról, vagy cselekedetéről bírnak tudomást, amely a egy nép érdekeit sértette, vagy sérti, ezt és a vonatkozó bizonyítékaikat, tanúikat a bizottság elnökének fentebb megjelölt hivatali helyiségében szóban vagy írásban jelentsék be. A bizottság elnöke Sztraka József, akinek hivatali helyisége a városi székház I. em. 23. sz. helyiségében van. Figyelmeztetem a bejelentőket, hogy az írásbeli bejelentés csak az esetben képezheti az igazolási eljárás alapját, ha a bejelentő nevét és lakcímét a bejelentésen feltünteti. A tárgyaláson panaszának előadása végett bárki megjelenhetik. Sztróka József, az I. sz. igazolási bizottság elnöke. Elindult Budapestre az első szállítmány Budapest megsegítéséért folyó gyűjtés során nagyon szépen mutatkozik meg a lakosság áldozatkészsége. Eddig kb. 100000 pengő gyűlt össze és ezen összeg egy részén sikerül a vidéken élelmiszert vásárolni. Az első ssállítmány csütörtökön útnak is indult Budapestre. A kocsikaraván kenyeret, baromfit, lekvárt vitt fel A jövő héten újabb szállítmányt indítanak el s remélhetőleg a vörös hadsereg segítségével már gépkocsikon vagy vagonban. Kecskemét vezetősége azt kérte a főváros polgármesterétől hogy a felküldött élelmiszerek ellenértékét esetleg természetben, elsősorban sóban térítse meg