Kecskeméti Napló, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)
1913-04-18 / 90. szám
li. évfolyam, 90. szám Ara a fillér. Péntek, 1913. április 18. Előfizetési ár: fB % r # Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva : fB ^r.r:'C |\PCSI\PlI |Kl I Negyedévre . ^ W^B^ W W V TM H Negyedévre .50. Egyes szára ára 2 fillér. Vasár- és ünnepnapon 4 fillér. 1 1 % .Megjelenik minden nap délután H telefonszám: 274. nap x £ Szerkesztőség és Előfizetéseket hirdetéseket Kecskeméten, III., Arany János utca 6. szám. ^B ^B felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus és Szél Nándor (ezelőtt G. Fekete Mihály) bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: PUPITY JÁNOS Dr. Független politikai napilap. ^Proi/pr atí,laM*TSAé! ki*dó.* r r r a KECSKEMÉTI NAPLÓ lapkiadó társaság. Az uj járadéktipus. (K. Ö.) A lapok híradása szerint az uj államkölcsön kedvező fogadtatásra talált. Tekintve az előzetes bejelentéseket, a jegyzések túl fogják haladni a várt eredményt. Az aláírási felhívásnak feltételei mindenesetre olyanok, melyek a tőkebefektetéssel szemben táplált igényeket kielégíteni képesek. Nemcsak a magasabb kamat, de még inkább az átvételi árfolyam oly hozadékot biztosít, mely a részvénypapírok kedvezése mellett is figyelemre méltó. Azért egy cseppet sem csodálkozunk, hogy a kölcsönt tetemesen túl fogják jegyezni. Mert pénz az mindig van. Csak az a kérdés, kinek hitelezünk. Bár látszólagosan így minden rendben volna, két szempontból akarjuk az új államkölcsön kibocsájtását megvilágítani. Az egyik az új kamathozadék, a másik az államkölcsönök fedezésének módja. Az új államkölcsön új járadéktípust létesít. Hol vannak azok a boldog idők, mikor a négyszázalékos koronajáradék parin felül jegyzett. Ma a koronajáradék 48 százalékot kamatoz és így eleve ki volt zárva, hogy az új kölcsön négy százalékos járadék mellett elhelyezhető lesz. Pénzügyi körökben ötmilliárd koronára becsülik az államok kölcsönszükségleteit és így alig van remény, hogy, a járadékárfolyam a közeljövőben megjavuljon, annál kevésbbé, mivel a mobiltőke az ipari részvényeket keresi fel és teljesen elhanyagolja a járadékpiacot. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy éppen az ipari államok küzködnek az alacsony járadékárfolyamokkal. Bár tehát a pénz és járadékpiac mindenben igazolja az új járadéktípust, mégis rá kell mutatnunk azokra a következményekre, melyet az új járadéktípus még a pénzpiacra gyakorolni fog. Az új járadéktípus mindenekelőtt hátrányos befolyást fog gyakorolni a meglevő járadékainkra. Mindinkább megfogy azok száma, kik másban, mint állami járadékban nem bíztak. A folytonos árfolyamveszteség, mely állami járadékainkat éri, bizonytalanná teszi a helyzetet és az a körülmény, hogy az állam a 4 és fél százalékos járadékkal felfelé konvertál, mindenre, csak arra nem alkalmas, hogy valaki 4 százalékos járadékot vásároljon, mert az árfolyamveszteség révén kiteszi magát még annak is, hogy nagy tőkéjéből is veszít. A négy és fél százalékos járadékról is az államnak arra a biztosítékára van szükség, hogy ezt a kölcsönt legalább 20 esztendeig sem fogja visszafizetni. Aki állami járadékot vásárol, az az esetleges árfolyamveszteségért bizonyos kárpótlást talál a magasabb kamathozadékban. Az új járadéktípus hátrányosan befolyásolja a jövendő államkölcsönök felvételét. A pénzpiac hozzászokik az új típushoz és alig tételezhető fel, hogy az újabbi kibocsátásoknál vissza lehessen térni majd a négy százalékos járadéktípusra. Pedig újabb és újabb kölcsönökre lesz szükség. Már maga az a körülmény, hogy több mint fél milliárd kincstári jegy van forgalomban, újabb járadékkölcsön felvételét tételezi fel. Azért talán igazuk is van azoknak a pénzembereknek, kik azt mondják, hogy az állam ne vegyen fel folyton kisebb kölcsönöket, melyek az államhitelnek csak ártanak, mint az olyan ember hitelének, aki naponta megsarcol bennünket, hanem mondja ki férfias bátorsággal, nekem szükségem van például 1000 millióra, de ezt az összeget nem egyszerre, hanem több évre beosztva fogom igénybe venni. A járadék kibocsátás ez a módja mindenesetre feltételezné,, hogy az állam bizonyos időn belül újabb járadékot nem bocsátana ki. A tanács mindenesetre jó lehet. Csak attól tartunk, hogy hiábavaló minden tanács ott, ahol az ország anyagi erejének mérlegelése nélkül mennek bele az adósságcsinálásba. Az új járadéktípus is a rossz gazdálkodás folyománya. A póttartalékosok szabadságolása. A tartalékosoknak és póttartalékosoknak a közelmúltban történt általános szabadságolása idején az 1911. és 1912. évi póttartalékosokat nem szabadságolták. Most a legénységnek fele három heti szabadságot kapott, a visszatartottakat pedig ezeknek bevonulásakor fogják három heti szabadságra bocsájtani. Valószínű, hogy a szabadságra menőknek már nem kell visszatérni és a visszatartottakat is pár napon belül elbocsájtják, mert a szabadságoltakat leszerelték és polgári ruhákban indították útnak. Ajánlott levelek. Feladás a levélgyűjtő szekrények útján. A magyar postaintézet vezetősége a közönség érdekében igen előnyös újítást léptet életbe 1913. május hó 1-től. Ugyanis meghonosítja az ajánlott leveleknek s levélpostai küldeményeknek (levelezőlap, nyomtatvány stb.) a levélgyűjtő szekrények útján való feladását. Ez által a közönség sok fölösleges várakozástól szabadul meg, nem kell minden ajánlott küldeménnyel a postára menni, hol ha ép sokan vannak, néha bizony nehéz kivárni addig, míg a sor reánk kerül. A posta ez nyítás érdekében 36 és 17 filléres, vörös szegélyű levélbontékot bocsát ki, amelyeken feltüntethető lesz a feladó címe is. Természetesen a magán boríték is használható az ajánlott levelek levélszekrény útján való feladásánál. Azonban feltétlenül kötelező szabály, hogy csakis kellően bérmentesített küldemények kezeltetnek ajánlottan, míg az elégtelenül bérmentesítettek mint közönségesek továbbuttatnak, illetve a postai megbízást tartalmazóak vagy amelyeken utánvétel van kitüntetve, a feladónak visszaadatnak. A postahivatal azután, amely a levélgyűjtő szekrények kiürítéséről gondoskodik, az összegyűjtött leveleket a hivatalban egy tisztviselő ellenőrzése mellett átvizsgálja, azokból az ajánlott leveleket összeválogatja s azokat egy erre a célra szolgáló előjegyzési könyvbe vezeti be. Ez a bevezetés azután természetesen az alapja annak, hogy az igazolt , feladó, aki levélgyűjtő szekrény útján adta fel ajánlott küldeményét, arról utólag ép úgy kaphasson feladó vevényt, mintha a postahivatalban a felvevő tisztviselőnek adta volna át a levelet, illetve az ajánlott küldeményt. A levélgyűjtő szekrények útján feladott ajánlott küldeményeknél a feladó részéről utólagos rendelkezés (pl. visszavétel, címváltozás stb.) nem lehetséges. A posta azután az e képen feladásra kerülő ajánlott küldeményeket egész a kézbesítésig ajánlottak módjára kezeli. A nagy horderejű újítást a közönség előreláthatóan igen szívesen fogadja és az ajánlott küldeményeknek e kényelmes feladásimódját fogja inkább igénybe venni, semhogy elfáradjon a postahivatalba. Végül még megemlítjük, hogy a levélgyűjtő szekrények útján feladható ajánlott levelek feladásához kibocsájtott s a távolsági forgalomban 36, a helyi forgalomban pedig 17 fillérért kapható vörösszegélyű borítékok (35, illetve 16 fillér frankójegy lenyomattal) nemcsak a postahivatalokban, hanem minden postai értékjegyárusnál kaphatók lesznek május elsejétől.