Kecskeméti Napló, 1914. március (3. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-01 / 49. szám
4. oldal, 49. szám. Kecskeméti Napló az Egyesületnek megnyerni. Dienzl nevét a fővárosi tudósítások révén ismerhetjük s nincs Budapesten valamirevaló művészestély, melyen nem ő látná el a kíséretet. Egy önálló hangverseny keretébe lenne beilleszthető Csernák Elemérné, Thuróczy Ilonka zongoraszámai. A művésznőről, eddigi zajos sikerei után, nem kell ismertető sorokat írnunk, csupán azt említjük meg, ami olyan jellemző karakterévé vált az ő művészetének. Ez a brilliáns technikával párosult finom, meleg tónusú hangulat, az érzelmek változatos, viharzó skálája, melyeket szinte belelehelt a billentyűkbe. A műsor repertoárjába a legnagyobb klasszikustól kezdve a legújabb modern zeneköltőkig a legtöbb nagyság föltalálható. Beethoven, Chopin, Schuhman, Henfelt, Schubert, Zauer, Debussy és Moskovszky csodás művészlelkeinek kottákba rögzített csodás költeményei szólalnak meg a húrokon. A hangverseny iránt oly óriási érdeklődés nyilvánul az intelligens közönség körében, amely a jótékonyság nemes kultuszának fejében a művészi gyönyör élvezését fogja cserébe kapni a legnívósabb és legnagyobbszabású idei művészestélyen. Az 1914. március hó 8-án délután fél 6 órakor a Kaszinó dísztermében, az Egyesület javára rendezendő hangverseny műsora . Közreműködnek : Csornák Elemérné városi zeneisk. tanárnő. Dr. Szilády Károlyné. Dr. Kacsoh Pongrác fővárosi főigazgató. Az éneket Dienzl Oszkár zongoraművész kiséri. 1. Beethoven: Szonáta Op. 53. I. tétel. 2. Beethoven: In questa tomba. Schumann : Seh gralle nicht. 3. Chopin: Nocturne Op. 15. Debussy: Arabesk. Heuselk: Etude Op. 2. No. 6. 4. Dr. Kacsoh Pongrác: Romantika és Impressionizmus. 5. Tasti: Povera mauma. Saint-Luëus: „Ária“ Sámson és Delila című operából. 6. Szauer: Zenélő óra (Boité ä Musique). Schubert: Mameur musical 3. Schumann: Kreislerium 7. 7. Sibelius: Säf, säf, susa. Aggházy: Este van már. Dienzl: Liliom szál. 8. Maskovszky: Tarantella Op. 27. No. 11. Kéne valahova menni, hívnak a kávéházi ablakok, olyan emberek vannak, akik nem szeretnek a rendes időben lefeküdni, akiknek már nem divat az éjjeli alvás és szeretnek korán nyugalomba térni, amikor más a munkáját kezdi. Nyugtalan vérű emberei ezek a kávéháznak, ilyenkor élnek, amikor más ember az igazak álmát alussza, lázongó idegeiket borral, füsttel és kávéval akarják elzsibbasztani. A csendes-nyugodt éjszakai levegőt lármás hanghullámok zavarják meg: három férfi alak kiabálva beszélget, bizonyára többet ittak annál a bizonyos hatvan cseppnél. Az egyik durva borszellemmel drasztikus viccel röhögteti meg társait.A nyugodt környezetben olyan bántó ez a durvaság, mintha egy művészi képen otromba kéz végighúz egy elrontó ecsetvonást. Elfáradt testem jó lenne már hazavinni. Éppen tizenkettőt ütött a nagytemplomi toronyóra ... (!) Színház után könnyű búcsút véve a kapufélfától a két kandelláber útmutatása mellett beleballagunk a holdtalan csillagos, friss levegős februári vakéjbe. Én meg Alter Ego. A városháza előtt már álomba merültek a villanyok is. A csillagok tiszta fénnyel csillognak le az ég bakacsinjáról, mint apró gyertyák egy nagy ravatalról. A színházból jövők tömege végig kopog a keramiton és elnyeli a hazafelé igyekvő polgárokat az utcák sötét torka. A Rákóczi-út villanysorai ragyognak a sötétben, mint egy gyémánt ékszer fekete ruhán. Az Éjszaka most éli világát. Itt állunk meg a piactér közepén, idelátszanak a világos nagy kávéházi ablakok, ott benn kártyázik, billiárdozik és nótát huzat magának az Éjszaka. Már majdnem tizenkettőt mutat a kollégiumi toronyóra, csend borul az éji világra s a házakban lehúzott redőnyök mölgött nyugodtan alszanak a filiszterek. HÉTRŐL-HÉTRE. Nagy lelkesedést keltett a legutóbbi városi közgyűlésen ősz patriárchánknak a zárda-iskola vitájában mondott amaz óhaja, hogy abban a zárda-iskolában ne szomorkodó anyókákat, hanem lelkes honleányokat és jó magyar édesanyákat neveljenek. Az iskola leendő vezetőségét annyira meghatotta a lelkes felszólalás, hogy már előre elhatározta, hogy az épülendő tanintézet növendékeit első kirándulások alkalmából kivezeti az ágasegyházi földekre, hol ősz patriarchánk 1848-ban oly vitézülharcolt. * Egy meg nem keresztelt irótársunk habzó szájjal és véres tollal küzd az épülendő zárda-iskola ellen, mint a sötétségnek és türelmetlenségnek melegágya ellen. Hát még micsoda sötétségről és türelmetlenségről írogatna akkor, ha annak a tanintézetnek vezetősége feltüzelve türelmet nélkülöző cikkei által, elhatározná, hogy vallásbelieit nem fogadná be az új iskolába ? ! * A váci apácazárda polgári leányiskolájában szombati napon nem lehet megtartani a kézimunka órát. Ugyan miért ? Mert egy sereg zsidó leányka lepte el a halhatatlan érdemű Gróf Püspök által felállított iskolát ezek a leánykák szombaton nem kézimunkázhatnak. * Közszájon forog, hogy egyik szállodánk rejtekszobájában hatalmasan folyik a hazárdjáték. Egyszerű gazdálkodók és iparosok ezreket és ezreket veszítenek egyegy estén és döntenek egész családokat a legnagyobb nyomorba. De a rendőrség hivatalosan ezt nem tudja. A másik szállodáról meg azt beszélik, egész nyíltan, hogy erköcstelen találkák színhelye, hol az anyák szemei elől eltűnt gyermekleánykák mennek tönkre. A rendőrség hivatalosan ezt sem tudja. * Hová megysz pajtás ? — kérdi a csavargó másikat. Melegedni. Hová ? A nagy templomba! . . . Lehetetlen ! Hisz ott a tanítónők még most is fáznak!* Városi közönségünket közelről érdeklő esküdtszéki tárgyaláson, az elnöklő bíró és vádlott között a következő komikus párbeszéd folyt le: — Bűnösnek érzi magát? — Nem, mert közérdekből írtam. — Miféle közérdekből ? — Hogy Kecskeméten helyreállítsam a társadalmi rendet! — Nos és most már megvan a társadalmi rend ? A vádlott szorongva hallgat. * Jóhirű kocsériműkritikusunk erősen töri a fejét az egyház új épületén lévő freskók restaurálásának tervezetével foglalkozva. Nem tudja ugyanis eldönteni, hogy kecske, vagy bárány az egyik freskón szereplő állat. A műértő aggodalmának eloszlatására a városi tanács engedélyével Bugacról egy karakül juhot szállítottak Kőrösön keresztül jeles restaurálónk műtermébe. * A múlt vasárnapi szám hétről-hétre rovatában a sajtószövetségről szóló kicsiny közleményünk sajnálatos félreértésen alapult s azt helyszűke miatt levélileg intéztük el. HÍREK. Kecskemét, febr. 28. Nincs visszatérés. Oh, jer haza, oly sokan várunk, A néma éjt kérdezgetve: Hol jár a mi víg csalogányunk? Kicsinyeit elfeledve. Oh jer haza, — együtt a család, Álom nem jő a szemekre; Derítse fel szivünk bánatát Az anyai szív szerelme, Jer haza, nézd meg a kis tanyát, Minden úgy van, mint azelőtt, Ölelges át, apraját, nagyját, Az apával vár mind az öt. * Nézek meredten a zordon éjbe, Halld Patyó fiam, im jó anyád! Tapsol a kisded apja ölébel, Örömpir fedi arculatát. Az anyaszóra rohanja többi A dérvirágos ablak elé, Nincs visszatérés, a szél süvölti, Fényhonát ő már mennyben lelé. Nézzétek ott jó, szárnyakat öltve, — Jól látok? Vagy csak képzeletem? Téved a szélzaj, — anya szerelme Angyalszárnyakon hozza nekem. * * * Csillagos égben szép az élet, Ne várjatok vissza innen, Fájdalmat itt soha nem érzek, Bánata a szívnek nincsen. Gondjaidban, mit rád hagytam, Ne kínozzon fájó érzés, Nem csókolhat többé ajkam. „Nincs számomra visszatérés.“ * Milyen idő várható? A m. kir. meteorológiai intézet jelentése a mai napra: Lényegtelen hőváltozás várható, elvétve csapadékkal. * Kitüntetett megyés püspök. A király Radnai Farkas besztercebányai püspöknek a belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozta. * Közgyűlés. A Kecskeméti Fűszer- és Vegyeskereskedők Egyesülete vasárnap, március 1-én d. u. 4 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Royal - szálloda éttermében, melyre úgy a rendes mint a választmányi tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. * Sajtóhiba. Lapunk tegnapi számába félremagyarázható sajtóhiba csúszott. Révész prelátus által a zárda-iskola ügyében beterjesztett biztosítékok 4. pontjában e helyett : „nem célozzuk a jobb vallásos jellegű elemi iskolák szervezését“ helyesen igy olvasandó: „nem célozzuk újabb vallásos jellegű iskolák szervezését.