Kecskeméti Napló, 1917. január (6. évfolyam, 1-13. szám)

1917-01-05 / 2. szám

VI. évf. 2. sz. Ara Péntek Kecskemét, 1917. január 5. t ió 111 a ' 6 « / aruk » gi»a kdzhos kilót»! Vldikra port in kilót» I**» Irr* ft. ?2_tytti «« . . .%. 16— éi du« . ; . . ff._ FH irr» .... ff.— MtfftÓ irr» , . , i._ Ätgytd irr» . . . 4— ifU •»<« 6 F#<?#e tíen politikai lap. Pe/e/és Szerkesztó: DlOSZEGJf J JÓZSEF Megjelenik minden héten háromszor hétfőn, csütörtökön és szombaton délután. Szerfí eszteséges kiadóhivatal Széchenyi-tér 1 sz. — Telefonjaim: 274 ■“ Laptulajdonoa is kiadói —_ ...* E 3 X SEM ÉTI XX PLÓ" /»okiadó Utasai 1 Szeplefoszlosítóéke-remények. Mint a tegnapi fővárosi lapok hozták Spanyolország óvatosságból már nem mer Wilson békeakciójához csatlakozni, ez a béke csődjét jelenti. Az entente rideg elutasító válasza után már csak kettő következhetik ; vagy az, hogy Wilsonnak adandó válaszukban is kereken visszautasítják az elnök békeközvetítő ajánlatát, vagy pedig, hogy közüik vele azokat a békefeltételeket, amelyeket az entente-sajtóból már jól ismerünk. Ha ez utóbbit teszik, úgy mi is kénytelenek leszünk Wilsonnak elküldeni a magunk feltételeit. Ez pedig már a békefeltételek kölcsönös kicserélése volna, ami viszont a tárgyalások megkezdését jelentené. Ez az az utolsó szalmaszál, melybe jámbor reménykedő még kapaszkodhatik, de ezeken a hiú álmodozókon kivül komolyan többé senki sem hihet a közeli békében. Az entente becsapta mögött az ajtót s azt akarta a központi hatalmaknak a tudomására hozni, hogy a béke lehetősége ez idő szerint még nem aktuális. Amit Wilsonnak válaszolni fog, az lehet az agyafúrt diplomácia mesterkedése, hogy az elnököt maguk ellen ne bőszítsék, de nem a békére való komoly törekvés. Nevetségesek lennénk, ha még ma is foglalkoznánk a tátongó szakadék áthidalásának gondolatával, amikor az általunk felépített aranyhidat ellenségeink felperzselték. Nemcsak kanóccal robbantották fel, hanem még görögtüzet is gyújtottak hozzá, hogy ez a hamis világítás elrejtse az igazságot és a szemnek kellemesebb színben tüntesse fel népeik előtt barbár és kegyetlen válaszukat. A mi becsületes, békés törekvésünk ezzel csődöt mondott, s az emberiség átka azoknak a fejére száll, kik hódítási és hatalmi vágyból tovább akarják folytatni azt a harcot, amelyet már az egész vonaton elvesztettek. Meglepetéseket már nem produkálhat ez a háború, mert mindenreel vagyunk készülve s óriási területek birtokában nem kell az élelmiszerhiánytól tartanunk. Béke-olajágat nyújtottunk feléjük és ők félélétül szuronyaikat szegezik reánk. Három év előtt bebizonyítottuk, hogy ettől félünk legkevésbé. Nem mi szaladtunk soha, hanem ők futottakelőttünk s ma ellenséges országok területén állva, fölényünk biztos tudatával harcolunk tovább, míg ellenségeinket össze nem roppantja fegyvereink diadala és a saját megátalkodottságuk. Nem tagadjuk, fájlaljuk békereményeink szétfoszlását s elkeseredéssel vesszük tudomásul, hogy a gyilkolásnak tovább kell folytatódnia. De éppen ez az elkeseredés az, mely százszorosan megacélozza izmainkat. A szeld bárányokból felbőszült tigrisek lesznek. Tudjuk, hogy nincs megállás s nincs béke mindaddig, mig össze nem törjük őket. Meg is fogjuk ezt tenni, csak az fáj nekünk, hogy mialatt az ő csontjaik ropognak, nekünk is véreznünk kell. Ezt feleslegesnek tartottuk, de nem tudtuk beláttatni s a szép szó helyett a fegyverek erejére kellett bíznunk a döntést. Körben ez a szám leapadt 38448 koronára. Novemberben felszökött 182337 koronára, decemberben pedig 163853 koronára apadt. 1914. évben összesen 439984 korona 34 fillért fizettek ki. 1915- ben 126119 koronával kezdődött a január s minden hónapban több és több lett s decemberben elérte a 195484 koronát. Az 1915. évi végösszeg már 1 millió 934 ezer 901 koronát tett ki. 1916- ban még nagyobbak lettek a számok. A január 228289 koronával kezdődött s decemberben elérte a 278 ezer 319 koronát. A múlt esztendőben összesen 3 millió 147 ezer 979 korona hadisegélyt fizettek ki. A három háborús esztendőben összesen 5 millió 522 ezer 865 korona és 30 fillért. Sok pénz ez, de sok munkát is adott azoknak, akik ezt a nehéz, fárasztó feladatot végzik Rapcsányi Kálmán főszámvevő vezetése alatt, aki az ő páratlan munkabírásával és praxisával simán, fennakadás nélkül végzi ezt. 5 millió 522 ezer hadisegélyt. Ezt a hatalmas summát fizette ki január 1-ig a városi adópénztár a hadbavonultak hozzátartozóinak. Micsoda horribilis összegre jöhet ki az egész országban kifizetett hadisegély, azt elgondolhatjuk a kecskeméti adatból. De fogalmat alkothatunk arról is, hogy micsoda tengerpénzt tehetnek úgy a háborús költségek, ha ez az elenyésző része is milliárdokra rúg. A kifizetett összeg állandóan emelkedést mutat, mert természetesen mindig többen és többen teljesítenek katonai szolgálatot. 1914 szeptemberében még mindössze 55345 korona hadisegélyt fizettek ki, októ Ferhívás. Az 1892—1898. években született népfölkelésre kötelezetteket az idő rövidsége miatt nem áll módjában a katonaügyi osztálynak személyre szóló idézéssel a január 9—11. napjain tartandó bemutató szemlére idézni, hanem ezennel hirdetményileg megidézi őket és a megidézettek kötelesek az alábbi sorrendben és napokon reggel 8 órakor pontosan megjelenni és pedig: Az 1898 és 1897 években született helybeli illetőségű népfölkelők 1917 évi január hó 9-én; Az 1896, 1895, 1893 és 1982 évbeliek január hó 10-én; A vidéki 1898—1892 évbeliek valamint az összes elmaradt magasabb évfolyambeliek 1917 évi január hó 11. napján. A meg nem jelenteket karhatalommal fogja a szemlére a hatóság előállítani és azonfelül megbüntetni. Kecskemét, 1917. évi január hó 2-ik napján. Katonaügyi osztály.