Kecskeméti Ujság, 1910. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-01 / 1. szám
Kecskemét, 1910. január 1. Ara 4 fillér. Szombat, II. évfolyam, 1. (190) sz. KECSKEMÉTI UJSÁG Kecskemét és vidéke érdekeit szolgáló független napilap *_____________ Előfizetési ár egész évre 8 korona n ír A mi , Ibi Dátí funta = Telefonszámok : = Vidékre egész évre 14 korona Fiaerkwitl: i/i. ROYflCS ral. Felelőserkesztő:Ur.ucllusfilla. Felelősszerkesztő 151.az. Szerkesztőség 176.a Nagy Kecskemét és a vidéki központok. Lapunk karácsonyi számában Kada Elek polgármester urnak, lapunk kitűnő munkatársának gyönyörű cikke méltó feltűnést keltett mindenfelé. Az eszme nagyszerűsége meglepte az embereket, amely eszme megvalósulásának, hisszük, nem messze van már az ideje. Különös a tünet, hogy míg a nagy vidéki városok nemhogy erősödnének, nemhogy nagyobbodnának, hanem napról-napra erejük alább hanyatlik, mert lakosai, részint mert nem tudnak megélni, vagy azért, mert megszerezték magukat, — boldogabb jövő reményében — a főváros felé gravitálnak ! A magyar népnek az amerikai, romániai és a nyugati országok felé irányuló kivándorlás mellett egy más népmozgalom is sorvasztja hát ennek az országnak a gazdasági és társadalmi erőit. E népmozgalom alatt értjük — mint fentebb is említettük — a vidék lakosságának folyton fokosodó tolulását a főváros felé, ahol a képzelet még mindig megrajzolja a száraz lábbal elérhető Amerikát, az érvényesülést, a jólétet, a vagyonosodás forrását, egyszóval mindent, amit a vidék ma meg nem adhat. Nem újkeletű a magyarnak ez a népmozgalma. Az immár négy évtizedet túlhaladt alkotmányos életnek a legelején kezdődött. A közjogát viszaszerzett nemzet parlamentje és kormánya a hetvenes évek elején már kezdte megalapozni a nagy, erős és hatalmas központot, ez a törekvés nagy anyagi áldozatokkal a gróf Andrássy Gyula lángelméjének a koncepciójával volt megalapozva s elsősorban az intelligens középosztály mozdult meg, hogy a maga számára az életnek uj forrásait tárja fel s a maga erejét az uj intézményekben gyümölcsöztesse a haza s egyúttal a saját maga erős ébitésére. Később kezdődött a munkáselem tömeges vándorlása a főváros felé, majd mikor a főváros fejlődése amerikai arányokat vett, a hajótöröttek, a kalandosok, a veszedelmes elemek zaja lepte el a fővárost. Megszületett népességre, külső ragyogása, belső romlottságra nézve ebből a mechanikus és legkevésbbé sem természetes népszaporodásból a magyar metropolis, amely még mindig vonzza s magában felemészti a vidék népességét s mindeddig sem kormány, sem törvényhozás nem tudta, nem akarta észrevenni, hogy a főváros természetellenes és így nem egészséges gyarapodása, s a vidéknek munkaerőkben való csökkenése a merev központosításból származik. A főváros a maga szörnyű emberhullámzásával a benne összpontosított mérhetlen mozgótőke érvényesülésének minden csalfa ösvényével leginkább ezért vonzza magába a vidék lakosságát, mert évtizedes mulasztások a vidéken a megélésnek sokkal kevesebb lehetőségét tudták megteremteni, mint a fővárosban. Arra nézve, hogy a vidék mechanikus után, vagyis bevándorlással, betelepítéssel, a természetes és szükséges arányon túl ne szaporítsa a főváros lakosságát, hogy a vidék lakossága ilyen természetellenes úton folyton ne fogyjon, a vidék gazdasági és társadalmi életét kell újjá teremteni. Ehhez pedig okvetlen szükséges az, hogy szakítván a merev központítással, térjen át végre a törvényhozás és kormány arra az egyedül helyes útra, hogy elősegíti az erős vidéki centrumok alakulását, megadván a vármegyéknek és városoknak az erre való eszközöket. Mi nálunk, Kecskeméten is, megvan az erő, az eszköz arra, hogy ha központosítunk, a mi közeli vidéki erőinket ide, Kecskemétre összpontosítsunk s ne engedjük, hogy vagy a főváros, vagy a közeli városok elszívják azt az erőt, ami úgyis a miénk, úgyis tőlünk való s amely Kecskemét nagygyá tételében, Nagy Kecskemét kiépítésének munkájában hathatós támogatásban fog bennünket részesíteni. Ezért örvendünk e nagyértékű cikk megjelenésének s éppen most, amidőn e nagy munka úgyis a megvalósulás stádiumában van, és lapkihordók magas jutalékkal azonnal felvétetnek a Kiadóhivatalban. Javítsák meg már a kövezetei! Kecskemét, december 31. Egy-két régi, de rossz szokás Kecskemét városában is tanyát ütött s nagy kérdés, ki lehet-e ezeket innen irtani és mikor. Ezeknek a szokásoknak egyike az is, hogy a károk és veszedelmek ellen csak akkor védekezünk, amikor azok már a nyakunkba zúdultak. Vagy más kifejezéssel: akkor csináltatunk lakatot az istállóra, amikor a csikót már kilopták belőle. Követeltük már számtalanszor az utcakövezési programm végrehajtását, illetve minden egyes utcának, de különösen azoknak a rendbehozatalát, amelyeken nagyobb a forgalom, rámutattunk mindazon károkra és veszedelmekre, amelyek a rendezetlenül hagyott utcákon lépten-nyomon leselkednek, hiába. Nem találták az illetékes körök valami veszedelmesnek a helyzetet. Legfeljebb egy szekérnek kereke törött össze,, vagy egy ló töri ki a lábát, vagy az ide oda ugráló kocsirúd leüt a lábáról valakit, ez még mind nem nagy baj gondolják magukban. S ha néhanapján meg is történt egy ilyen kis eset, nem is igen hederítettek rá, hiszen hát mindenkit érhet baleset. És amily könnyen megtörténhet a szerencsétlenség az egyik utcán, és oly könnyen beállhat a másik utcán is, bármely pillanatban. Nem akarjuk ezeket a veszedelmes utcákat itt mind felsorolni, mert akkor úgyszólván az egész várost le kellene írni és az illetékesek úgyis nagyon jól tudják, mely utcák szorulnak alapos javításra. Megjegyezzük, hogy a Szolnoki utca és a Collégium-tér talán a legnyomorúságosabb állapotban van s valóban a sors kegyelmének köszönhetjük, hogy ott még eddig nagyobb szerencsétlenségek nem történtek. A városunkban igen gyakori állatkínzások is a csapnivaló rossz kövezetben lelik alapokukat. Szinte csodálkozik az ember, amikor látja, hogy a hatalmas teherhordó állatok a legcsekélyebb túlterhelés nélkül is majd a párájukat adják ki, míg egy-egy utcán átvonszolják a szekereket. Persze, hogy a durva kocsis, ki ismeri lovainak teherhordó képességét, áti-veri ilyenkor a szegény állatot, holott nem A közönségre figyelemmel lévén, a tüzelőanyagok árát tetemesen leszállítottuk, miután tömeges árusításra fektetjük a súlyt. A volt Lichtner Dávid és Fia-féle fatelepen Kozma Testvérek épületfa és deszkakereskedésében kaphatók az itt felsorolt tüzelőanyagok. Telefonszám 50. Elvünk szolid és pontos kiszollálás. Telefonszám 50. Házhoz szállítva, csakis elsőrendű Vágott tölgyfa imázsánként . . 2 kor. 10 fill Tölgyhasábfa ölenként. . . . 31 korona. Bükkhasábfa ölenként .... 28 korona. Tatai szén darabos mázsánként 3 kor. 10 fill Tatai brikett (tojás) mázsánként 3 kor. 20 fill. Porosz szén mázsánként ... 3 kor. 60 fill. Fenyőfa gyújtónak mázsánként 2 kor. 10 fill.