Kecskeméti Ujság, 1914. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-14 / 10. szám

Kecskemét, 1914. január 14. Ára 2 fillér. Szerda, VII. évf. 10. (1412.) sz. Pezsgő-gyárat Kecskemétnek! Tagadhatatlan és elvitázhatatlan az a ténykörülmény, hogy városunkban ezidő szerint a legnagyobb probléma, ami megoldásra vár, az állami borközraktárak felépítése és annak állami szubventió mellett való fentartása és fejlesztése. Az eszme tulajdonképpen nem új, mert ez városunknak már régi óhaja, sőt a volt földmivelési miniszter, Serényi Béla gróf úr, városunk vezetőférfiainak meg is ígérte, hogy az országoó különböző városaiban építendő borközraktárak közül az elsőt Kecskemétnek szánta. Azóta másik kormány váltotta fel az előbbenit és sajnos, már nyolc város megelőzött bennünket, miáltal mi folyton háttérbe szoríttattunk. Az a közmondás, hogy ,,ami késik, nem múlik“ annyiban igazolódott be, hogy szőlősgazdáink most már fokozott intenzivitással léptek akcióba és a terv tető alá hozatalának megvalósításán a legnagyobb komolysággal fáradoznak. E célból Bagi László urnak elnöklete alatt, mint írtuk is tegnap, közel háromszázan a szőlősgazdák és érdekeltek csoportjából értekezletre gyűltek össze az Otthon dísztermében vasárnap fél 11 órakor, ahol az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy eme, városunkra nézve is előnyöket biztosító gazdasági intézmény kieszközlése végett szerdán reggel egy monstre deputatio, illetve 100-as, esetleg még nagyobb küldöttség felkeresi Budapesten a földmivelésügyi miniszter urat és a borközraktárak elnyerése érdekében megszövegezett memorandumot át fogja nyújtani. Mi nem akarunk ezúttal a dolgok elébe kerülni, de bízzuk és reméljük a legjobbat, annyival is inkább, mert a magas kormánynál különben is be fogják látni, hogy a törekvő, szorgalmas és józan kecskeméti munkás nép érdemes az állami támogatásra. A borközraktárak létesítése esetén tehát egy másik hason intézmény vár megoldásra. A kérdés nagy horderővel bír városunk forgalmára és gyáripar fejlesztésére és ez a kérdés éppen most volna aktuális. Nevezetesen a pezsgőborgyártás. Kecskemétnek az a sajátságos szokása és elve, hogy terményeit nyersen dobja piacra, amit nem lehet eléggé kifogásolni, de egyben be kell ismerni, hogy eme kezdetlegesség a fejletlen gyáriparában gyökeredzik. Nincsenek gyáraink, amelyek a terményeket, az anyagot feldolgoznák, ami által a jövedelemnek kétszeresse is elérhető. Nincsenek műmalmaink, szalámi és szappangyárunk, de nincsen pezsgőgyárunk se, holott egy város kultúráját, vagyonosodását és fellendülését csakis az ipar és kereskedelem fejlődése teheti nagggyá és virágzóvá. Rátérve intenziónk tulajdonképeni témájára, a pezsgőborgyártásra, önkéntelenül is az a jogos kérdés merül fel, hogy tulajdonképpen miben is látjuk mi egy ilyen gyárintézmény életrevalóságát és lucratív fejleszthetőségét. Ezen kérdésre nézve szolgáljon a következő felvilágosításunk. Emlékezni fogunk mindannyian, hogy az 1908. évi csodás bő szüret után következő 1909. évben a fürtperonospora és a moly okozta károk nem csupán a magyarországi szőlőtermést tették tönkre, hanem e bajok, mint európai csapások léptek fel, elpusztult a termés Franciaországban és Németországban is ugyannyira, hogy a német Rajnavidék kénytelen volt borszükségletét Magyarországban fedezni. A németek leginkább keresték a zöld-fehér fajokat és a Kölni Domkelleret Kecskeméten is kopogtatott mézesfehér és rizling borokért, amelyek a hires Mosel borokkal azonos finomságuak. Miután a borszállítmányok Németországba 40 arany márka beviteli vám alá kerülnek és mindennek dacára a szállítás conveniált, úgy kiváncsivá tett bennünket az, hogyan tudják ezen amúgy is drága borokat használni, úgy tudomást szereztünk róla, hogy ezen magas árak mellett bevásárlandó zöld-fehér, mézes és rizling borokat Champagnernek dolgozzák fel, amelynek literjéért 8—10 márkát is kapnak, annál inkább is, mert ezen fajok a kecskeméti homokban termettek, alapíze különösen alkalmas a pezsgőgyártásra. Eltekintve, hogy ezen iparág nagyban kezdve 200 munkásnak adna állandó foglalkozást, még azon előnye is megvolna, hogy szőlősgazdáink fokozatosan magasabb árak mellett értékesíthetnék a termésüket már most alakjában is. Ezen felvetett eszméről jó lesz kissé gondolkozni és ha Isten segítségével, amit remélünk is, az állami borközraktár létesülni fog, úgy még ezen üdvös tárgyra vissza fogunk térni. Hamis ékszerek — tisztességtelen verseny. A csillogásra vágyók természetét megtévesztő adatokkal könnyen kihasználhatják a hamis ékszerekkel kereskedő üzletek. Az ilyen visszaélések okozták, hogy a budapesti arany- és ezüstművesek, ékszerészek, aranyverők és órarokkészítők ipartestülete egyes ékszerutánzat-árusítókat a tényleges üzleti viszonyoknak meg nem felelő feliratok használatáért, továbbá nemes fémárukkal való jogtalan kereskedésért az illetékes elöljáróságoknál feljelentett. Újabban a testület kérvényben kérte a büntetések kiszabását egyöntetűen a kihágási büntetésekkel. A kérelemnek a budapesti elöljárók helyt adtak s elhatározták, hogy a följelentett kihágókkal szemben szigorúan fognak eljárni. Tekintetes Városi Tanács ! Tisztelettel kérjük, méltóztassék az itt következő indítványt Kecskemét város törvényhatósági bizottságának legközelebb tartandó közgyűlése elé beterjeszteni. INDÍTVÁNY: 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy a berlini Bleichröder cégnek, vagy esetleg más pénzcsoportnak, mely a világpiacon elismert tekintélyű, a következő ajánlatot teszi: 1. Alakítson a pénzcsoport Kecskeméten egy tízmillió korona részvénytőkével rendelkező kötvénykibocsátási joggal felruházandó pénzintézetet. 2. Vegye tudomásul apénzcsoport, hogy Kecskemét város közönsége ezen tízmillió korona részvénytőkéből ötmillió koronát jegyez. 3. Vegye tudomásul a pénzcsoport, hogy Kecskemét város közönsége az általa jegyzendő ötmillió koronát befizetni fogja az alakítandó pénzintézet pénztárába. 4. Vegye tudomásul a pénzcsoport, hogy az így befizetendő ötmillió korona tovább is kötvényezve marad és azt az alakítandó pénzintézet csak arra a célra használhatja, hogy az az intézet kötvénykibocsátási jogának törvényes biztosítékául szolgáljon. 5. Kötelezze magát a pénzcsoport arra, hogy az így megalakítandó kecskeméti pénzintézet által — a Kecskemét városnak nyújtandó hitelezések alapján — kibocsájtandó községi kötvényekből, a jelentkező szükséglet szerinti részletekben, hatvanmillió korona értékű kötvényt készpénzért átvesz és azokat a pénzpiacon elhelyezi. 6. Kötelezze magát a pénzcsoport arra, hogy az átveendő községi kötvényekért sem magasabb, sem alacsonyabb árfolyamot nem számít, hanem azokat mindig a magyar tőzsdei árfolyamnak megfelelő árért veszi át, kötvények kamatjáradékát pedig mindig azzal a kamatlábbal fogadja el, mely az osztrák-magyar banknál az ilyen kölcsönökre megállapíttatott. 7. Kecskemét város közönsége az így alakítandó pénzintézetnek fele részbeni tulajdonosa lesz és az intézet üzletkörét már az alakulás előtt, következőleg óhajtja megállapítani : a) Az intézet közvetíti Kecskemét kölcsönszükségletét és mindaddig gyümölcsöztet, míg azokat a város beruházási szükségleteire kifizetni nem kell. b) A város részére folyósítandó kölcsönöket kezeli, mindaddig gyümölcsözted, mig azokat a város beruházási szükségleteire kifizetni nem kell. c) Az intézet részt vesz azokon a nyilvános versenytárgyalásokon, melyeket Kecskemét közönsége hirdet oly célból, hogy beruházási terveit megvalósítsa és ha ajánlatát a versenytárgyaláson kedvezőnek elfogadják, mint vállalkozó teljesíti a reábizandó szerződéses feladatokat. d) Az intézet magánkölcsönöket nem folyósíthat, ellenben tőkéit a kecskeméti és Kecskemét környékbeli legtekintélyesebb pénzintézetek váltótárcáinak visszleszámitolása által gyümölcsöztet. e) Az intézet a kecskeméti és környékbeli pénzintézetekkel semmiféle versenyt nem folytathat s ez okból már most megállapítandó, hogy betéteket el nem fogadhat. f) Ellenben az intézetnek joga lesz ahhoz, hogy szükség esetén és ha a körülmények indokolttá teszik, más nagyobb városok kölcsönszükségleteit és beruházási igényeit is, az itt körvonalazott feltételek mellett és keretekben kielégíthesse és ezen városok feladatainak végrehajtására is vállalkozhassál