Kecskeméti Ujság, 1914. június (7. évfolyam, 124-145. szám)
1914-06-02 / 124. szám
Kecskemét, 1914. junius 2—3. Ara 2 fillér. Kedd—Szer£Ia, VII. évf. 124 (1526.) sz KECSKEMETI UJLAfi VárOSI bajok fentartó és gyógyító tevékenysége elé. piaci rendszabály föltétlenül szükséges " * A sok uj meg uj alakban jelentkező már ahhoz, hogy városaink népe drága (B. H.) Magyarország lakossága baj azonban alapjában két gyűjtőnévvé pénzen ne koplaljon, vagy betegséget most kezdi sínyleni azokat a bajokat, fajult szóban foglalható össze: lakás- ne vásároljon magának. Hol késtek amelyek a már régebben elvárosiaso- szükség és drágaság. Vagyis, hogy a máig ezek az intézkedések, holott öldott nyugati népeknél valóságos sor- városi lakosság legnagyobb része, a hat esztendeje zeng az ország a városi rasztó s mind erősebben ható lázzá szegényebb néposztályok drága pénz- élet bajainak fölpanaszolásától, főleg fajultak. Mind hirtelen és csak a legért sem kapnak lakást, drága pénzért pedig a drágasság miatt való jajgautóbbi harminc év alatt ugyan, de sem tudnak emberileg táplálkozni. Mástól? erősebben elvárosiasodtunk, mint véges Ez a két baj okozza azt a nagy A mostani parlamenti többségű emberi elmével bárki is föltételezhette háborúságát is, amely egyszer-egyszer nemzeti munkát választotta az érvévolna a mi századokon át szabadabb kitörve, véres nyomokat készül ütni nyesülő politika jelszavául. Nem a falusi és tanyai hajlamokban nőtt nőpvárosunk közgazdasági és társadalmi közjogi, de az anyagi és szociális terünkről. Mi az az elvárosiasodás? életében. Bonyodalmat pedig már edlődés terén akar babérokat aratni. Nos Nemcsak az, hogy városaink a termédig olyan sokat okozott, hogy szinte hát, itt van előtte egy nagy munkater, szetes szaporodás folytán nagyra nőt a Nagy Sándor kardját kívánjuk meg A nemzet városokba szorult harmadfok, hanem az is, hogy a falu és a kettévágásukhoz. részének kimentése a városi bajok tanya már felnőtt népsége vajonkint Mindenekelőtt szükség van nálunk polipkarjai közül. A közgazdasági mitódus a városokba, melyeknek boltjai egységesen és öntudatosan vezetett niszteri székekben tapasztalt és elsőban, műhelyeiben, gyáraiban, cseléd- városi politikára, Budapesttől Pancso- rangú szakértők ülnek, akiknek a szótartó házaiban, városi nagy munkáiváig, Pozsonytól Marosvásárhelyig, ban lévő bajok terén van sok tudásukban jobb keresetet, főleg pedig szóra- aminthogy az elvárosiasodás okozta és tapasztalatuk,koztatóbb, színesebb életviszonyokat bajok is országosak. Szervezni kell a Előre hát ebben e munkában, remél föltalálni. Egészen mellékes, lakásépítés, a hajlékszaporítás munka- Mert városainkban a nemzet életerejehogy e remény kilenc-tizedrésze csaját éppen úgy, mint a városok napi és nek, gazdasági és kulturális életének pán az aszfalt, gáz- és villany által heti élelmező piacait. Nem azt értjük tudvalévően főtényezői vannak. Amíg fölidézett káprázatnak bizonyul. Mert természetesen, hogy a városi hatóság pedig városainkat a szóban lévő bajok az emberek nagy része a falusi szeépítsen és kofálkodjék, hanem azt, emésztik, addig a nemzet anyagi és ténységből a városban igazán kínos hogy segítse, támogassa pénzzel, inszociális fejlődését célzó munka kilencnyomoruságra jut s amellett az egésztézményekkel és intézkedésekkel a szó tizedrészében szizifuszi munka, mert vége is elvész, amit a falun a legkorban lévő fejlődést. Hiszen például egy áldását és hasznát elsepri egy-egy dúsabb kenyéren is meg tudott tar jól kiépített közúti vasúti hálózat, na olyan szociális kavarodás, mint amit a nigyon megkönnyíti és sokkal olcsóbb. Iyen nemrég volt a fővárosban a hatóság Ez a hamis illúzió a művelődő teszi a városi munkából élő néplakó- és vállalkozók, a munkások, lakók és nemzetek társadalmának legerősebben ját. A városon kívüli házak kis kertei háztulajdonosok között. Az efféle kaható ereje ma. És az elvárosiasodás rendkívül könnyebben elviselhetővé varúdásból élő gyújtogatók pedig a napról-napra súlyosabb, ismeretlenül teszik, sőt egyenesen is mesékelik a markukba nevetnek s a háború cimén uj föladatokat tár a kormány, a vá-piaci drágaságot. Egy-egy jó élelmi- gyűjtött pénzzel a külföldi fürdőkezési igazgatás és a társadalom ön- raktár, egy-egy hűtőház, egy-egy okos ívekre mennek üdülni és urat játszani. M niszter, Metternich herceg gyűlöletét. Egész zárgondnoksággal, Ragályi a kormányhoz t Ptt . Magyarország forrongásban volt ekkor, az pártolt dacból, Kölcsei művészi beszédeket ====s======s,x==——=——^=——= alkotmánytalan állapot harmincöt éve, mely tartott, de mindig a sima illem hideg hatáidő alatt országgyűlés nem hivatott egybe,rain belül, Deák és Kossuth pedig még csak Párdai tüsztélletek hanem csak rendeletekkel és katonasággal megyéjükben voltak ösmeretesek. Egy csa-i ai vajuig kormányoztak, megérlelte a nemzetben aztás tehát két táblát rombolt volna meg ve-írta: Kacziány Géza, elkeseredés gyümölcseit, s bajos lenne elzérétől, az ellenzék fej nélkül marad tel.. dönteni, melyiket gyűlölték jobban a korjesen. „ . . . . . . .mányzó két elem közül: a teljhatalmú mi- Wesselényi a kihívást nem utasíthatta A Wesselényi-Wurmbrand-párbaj.niszterte, ki távol Bécsben ült, vagy az vissza, de nem is volt szándékában. Mint A politikai párviadaloknak nálunk egész osztrák katonaságot, mely nyakukon garáz- vívó és lövő szintén elsőrangú volt, habár története van, ami oly politikus nemzetnél, dálkodott, nem is virtuóz, de mindenesetre félelmes amilyen a magyar, teljességgel nem csodál Az elkeseredésnek megleplezetlenül adott ellenfél. Óriási testi ereje, melyet a zsenge ható. A politikai véleménykülömbségnek a hangot dr. Wesselényi, különösen az újonc gyermekkorától folytatott fárasztó testgyakorválasztásoknál ezernyi betört fej, a zöld aszcozásról és a katonai kihágásokról tartott latok edzettek oly magas fokúvá, nagy öntalnál régebben ugyanannyi nyelvvágás, a takét beszédében, melyekben a hadseregnek bizalomra jogositá, s igy bátran ment a vinácstermen kivül pedig emberélet is szép a keserű igazságokat oly kíméletlenül vágadal elé. Fegyverül kard jön választva, a számmal esett áldozatul, dalta a fejéhez, ahogy sem azelőtt, sem viadal véghatárául a teljes harcképtelenség. A legnevezetesebb politikai párbajt azóta senki nem merte. A párharc, mely egész Pozsonyt lázas harmincas években történt és hőse a nagy , ez jó alkalom volt arra, hogy Wurm- izgatottságban tartó, a lehető leghelyesebb Wesselényi volt, kinek édes atyja, az idősebb brand gróf, az osztrák lovaskapitány, kinek lefolyása volt. Méltó ellenfelek mérkőztek, s Wesselényi Miklós egyik patvarkodó száma neje külömben egy Teleki grófnő volt, a mi az egyiknek erőben túlsúlyt adott, a szédját ágyúval, puskával, s egész kis had- felsőbb parancsra belekössön az ellenzékbe- másiknak ügyességében biztositá a fölényt, sereggel támadta még meg a múlt század térébe. Wurmbrand gróf arra törekedett, hogy a végén A gróf a hadsereg egyik legkitűnőbb súlyos csapásokat osztogató Wesselényit ki-Báró Wesselényi Miklós, az ifjabbik a vívója volt, valódi művész a kard forgatás fárassza, s azután adja meg neki a halálos zsibói olygarchák közt, mint az 1830—2-iki ban s igy a választás nem volt éppen rossz, vágást, a hatalmas csapásoktól azonban köpozsonyi országgyűlésen a főrendi tábla Ha sikerül Wesselényit a másvilágra,küldeni. fel sem jutott az athlétához. Végre azonban ellenzékének vezére, méltán vonta magára a a kormánynak nyert ügye van, mert az egy szerencsés vágása átszelte Wesselényi kényuralomra törekvő s a régi alkotmány- alsó tábla ellenzéki vezérei közül Felsőbüki izmos bika-nyakán az eret, s a viadalt begyűlölő nézetekben felnőtt mindenható mi Nagy Pál már meg volt nyerve egy zsíros kellett szüntetni. 7/MODIANO' ISS Pl NRSPFrtAI ITFULUUUI UUIHWi I U