Magyar Nép, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-01 / 122. szám
2 oldal A kertészeti középiskoláért Mindenki előtt ismeretes az a kemény harc, amit Pálfy Ernő vezetésével a kertészeti középiskoláért folytattunk. Abból a megállapításból indultunk ki, hogy Szabolcsvármegyének az ország egyik gyümölcsöskertjévé kell válnia. Hogy ezt a célt elérhessük, nemcsak kellő mennyiségű facsemetére, növényvédőszerekre és műtrágyára van szükség, hanem szakemberekre is. Ezeket a szakembereket a kertészeti középiskolának kell Szabolcs vármegye részére adni. A kertészeti középiskola szerény keretek közt máris működik s a következő tanévtől kezdve, Nyíregyháza egyik legkomolyabb kultúrintézményévé lesz. Szabolcsvármegye parasztsága megértette miről van szó Sok község szegényparasztjai elküldték gyermekeiket az iskolába, hogy megtanulják: Hogyan lehet 3—4—5 hold földből annyi jövedelmet szerezni, amennyi egy család tisztességes megélhetéséhez szükséges 86 tanulója van az iskola első osztályának s nem kétséges, hogy jövőre ebből a 86 ből 200, 3 esztendő múlva pedig legalább 400 lesz. Ahhoz azonban, hogy az iskola ezt a döntő feladatot megoldhassa, szükséges, hogy a jelenlegi szűk keretekből kiemelkedjék. A tantermek most zsúfoltak és még fokozottabb mértékben áll ez az internátusra. Ha azt akarjuk, hogy az iskola elvégezze azt, amit várunk ele, lehetőséget kell nyújtani arra, hogy elfoglalhassa a város által adományozott kórház laktanya épületeit. A kórház laktanyában folynak ugyan az átalakítási munkálatok, de azoknak üteme nem kielégítő, mert az iskolások nem áll rendelkezésére elegendő pénz. Segítségre van szükség. Segítséget sokan nyújtottak. Legelsősorban a város, amely az épületeken kívül az iskola rendelkezésére bocsátotta a városi kertészet épületeit és 38 hold földet. A földművelésügyi minisztériumtól is kapott az iskola anyagi támogatást. Most az újjáépítési miniszteren van a sor, hogy az iskola segítségére siessen. A kérés ebben az irányban már rég elment. A város vezetőinek a feladata, hogy a válasz kielégítő legyen. Valószínűleg nem kerülte el olvasóink figyelmét hogy ebben a felsorolásban szó sem esett arról a közületről, amelynek legéletbevágóbb feladata lenne az iskola támogatása a vármegyéről. Meg kell mondanunk, hogy az iskolának sem a felállítására, sem fenntartására, sem támogatására az állítólag paraszti érdekeket képviselni akaró vármegye egy huncut, megveszekedett vasat sem adott. Hogy miért? Nem tudom. Nem akarom azt hinni, hogy azért nem, mert ez az iskola a parasztság fiainak felemelkedését szolgálja és ez egyeseknek talán nem érdekük. Nem akarom ezt mondani, csak éppen elgondolkozom a dolgon. Kocsis Ferenc — Felhívás: A szakszervezetek városi titkársága felhívja a város munkaadóit, hogy a június 3-i izraelita gyászünnepre való tekintettel, izraelita alkalmazottaikat e napra szabadságolják. Egri Sándor szakmaközi titkár. MAGYAR NÉP Még láttam, amikor Mester arccal előre bukik A Friedmann-telepi Hősök temetője mellett ismét lejátszatták az április elsejei rablógyilkosságot A város közvéleményét élénken foglalkoztatja az a szenzációs fordulat, amely pénteken következett be a Friedmann-telepi rablógyilkosság ügyében és amiről lapunk tegnapi számában részletesen beszámoltunk. Kiderült, hogy a szerdára virradó hajnalban elfogott két fegyveres bandita egyike, a 19 éves Tornai András fosztotta ki és lőtte agyon Mester Frigyes MÁV szállítót. Tornai András — mint megírtuk — pénteki kihallgatása során beismerte tettét. A rendőrkapitányság bűnügyi osztályának nyomozói pénteken a délutáni órákban az Ér patak partjára vitték a megbilincselt fiatal gyilkost, Tornai Andrást, aki megmutatta, hol vette ki a Mestertől elvett aktatáskából az iratokat — fuvarleveleket, családi iratokat, Mester Frigyesné Bécsben kiállított okmányát és egy „Babi“ szappant. A patak partján elégette a papírokat, a szappant pedig eldobta. A rendőrnyomozók — a gyilkos útmutatása szerint — a Betlen utca végétől a Friedmann telep felé vezető út közelében végigkutatták a patakot, mert Tornai azt állította, hogy a hídról itt dobta bele az Ér patakba Mester aktatáskáját és levéltárcáját. Minden kutatás azonban hiábavaló volt, mert sem az aktatáskát, sem a levéltárcát nem sikerült megtalálni. Tornai vallomása szerint, amikor a táskát beledobta a patakba, az mintegy nyolc métert úszott a vizen, tovább nem látta. A feltevések szerint a patakban eltüntetett tárgyakat messzire sodorta a víz de lehet, hogy valaki megtalálta és már kivette két hónap hosszú idő és ez megnehezítette a kutatásokat. nál helyezkedett el. Innen látta, hogy a két férfi elbúcsúzik egymástól, egyikük visszatér a város felé, a másik pedig — akiben Mester Frigyest ismerte fel — elindul rejtekhelye felé. Amikor Mester a közelébe ért, Tornai előlépett rejtekhelyéről és megszólította. Köszöntés után megkérdezte Mestert, hova megy. — Haza, itt lakom a Pozsonyutcában — válaszolta Mester Frigyes. — És maga hova megy? — kérdezte. Lejátszatták a véres drámát A hosszú és hiábavaló kutatások után a gyilkost nyomozók kíséretében a rablógyilkosság színhelyére kisérték . Eközben Tornai elmondta — kiegészítve a rendőrségen tett vallomását — hogy április elsején este a Kálvin téri irodája előtt várta Mester Frigyest. — Hallottam, amikor 7 órát harangoznak — mondta menet közben Tornai András Láttam a kivilágított ablakon keresztül, amintMesterék felvették a kabátjukat, magukhoz vették holmijaikat és kifelé indultak Erre végigsiettem a Széchenyiutcán és elrejtőztem a Hadikfalva utolsó házánál a temető felé eső kerítés mögött. Itt vártam Mesterre. Tornai a helyszínen megmutatta a helyet, ahol Mester elhaladását várta. Április elején még szántás volt itt, most friss vetés zöldül, azóta a temető felé vezető gyalogút egy részét is felszántották. Elmondta, hogy várakozása közben kitekintett rejtekhelyéről és a Kerényi László főmozdonyvezető házától néhány méterre világító villany fényében látta, hogy két ember jön a Friedmann telep felé. Mestert ekkor még nem ismerte fel, de attól félt, feltűnő lesz a két közeledő férfinek, ha továbbra is a kerítés mellett marad. Átvágott a Hősök temetője és a Hadikfalva közötti téren és új rejtekhelyén, a Hősök temetője sarka 1947. június 1. Pénzt vagy életet — A Kassa utcára, az egyik barátomhoz — válaszolta Tornai Csak azért válaszolt Mester kérdésére, hogy körültekintsen, nem jön e valaki mögöttük. Amikor meggyőződött arról, hogy senki sem követi őket, elővette csőre töltött 765 ös Frommer pisztolyát, Mester oldalának szegezte és követelte, hogy adja át pénzét és értékeit. Mester azt válaszolta, nincsen nála pénz, de az összes értékeit odaadja Átadta Tornainak aktatáskáját, levéltárcáját, pénztárcáját, töltőtollát és lecsatolta karóráját is. Ekkor Tornai úgy vette észre, hogy Mester felismerte őt, mert hirtelen elfordult tőle és el akart menekülni. Két lépést tehetett csak, mert Tornai golyója utólérte Mint Tornai a helyszínen történt kihallgatása során elmondta, látta még, hogy Mester arccal előre bukik és hogy tarkójából szivárog a vér. Villámgyorsan zsebeibe rejtette még füstölgő revolverét és a Mestertől elvett holmikat, kezében az aktatáskával futásnak eredt a Fűtőház felé és a Bethlen utca felől Friedmann-telep felé vezető út vasúti aluljárója alatt menekült a város felé. Az Ér patak partján elrejtőzött és itt tüntette el a bűnjeleket, majd nyugodtan besétált a városba. A helyszíni szemle után a gyilkost visszakisérték a rendőrkapitányság fogdájába. Mester Frigyes órájának a felkutatására, amit Losonczi adott el , nyomozók utaztak vidékre. A nyomozás még tart. Bonyodalmak egy riasztólövés körei Nemrégiben megírtuk, hogy ismeretlen tettesek megtámadták és leütötték a napkori Barucha faiskola éjjeliőrét, Erdős Imrét, majd behatoltak a faiskolába és sok értékes facsemetét elloptak. A történtek után Erdős fokozott figyelemmel őrködött. Az elmúlt napok egyikén a késő esti órákban három férfi közeledett a faiskola felé, akiket Erdős megállásra szólítőtt fel A közeledők nem vették figyelembe a felszólítást és tovább jöttek, amire Erdős a nála lévő ártalmatlan kutyariasztó pisztollyal feléjük lőtt. A lövésre a közeledők egyike — mint később megállapították Támba Mihály napkori gazdalegény — megtámadta az éjjeliőrt és meg akarta szúrni, de az ügyesebb volt és a nála lévő vasvillával leütötte és elmenekült. Támba követte ás elmenekült Erdőst és a reggeli órákig várakozott a lakása előtt. Többször beszólt az ablakon és megfenyegette Erdőst. Tomba Mihály a rendőrségen történt kihallgatása során azzal védekezett, nem tudta, hogy Erdős csak riasztópisztollyal lőtt rá és azért támadta meg. Gyászünnepet tart a nyíregyházi Harmadik évfordulója lesz június 3 án annak, hogy a fasiszta barbárság és embertelenség Magyarországon egyik legnagyobb és legszörnyűbb bűnét követte el: ártatlan gyermekek, asszonyok, öregek és emberek tíz és száz ezreit emberi méltóságuktól megfosztva, állati módon bevágomrozva a teljes pusztulást hozó halál lágerekbe hurcolta. A magyar fasiszták jóvátehetetlen bűne, hogy segédkeztek és készséges szolgálatot nyújtott a német banditizmusnak az emberiség ellen elkövetett bűnök végrehajtásához. A gyászos múltra való emlékezés és annak szilárd kifejezése, hogy itt a fasizmus sötét eseményei soha többet nem ismétlődhetnek meg, vezeti az üldözöttek megmaradottjait, hogy gyászuknak külső megnyilvánulást adjanak. A nyíregyházi zsidó hitközség június hó - án, este hét órakor Szarvasi utcai templomában gyászistentiszteletet tart, amelynek keretében gyászbeszédet mond főtisztelendő dr. Eisenberger Béla győri főrabbi. Kedden reggel a 8 órakor tartandó istentisztelet után a nyíregyházi zsidóság mártírjaira való emlékezéseképp egyöntetűen vonul ki a temetőbe. A zsidó vallású kereskedők gyászuk jeléül üzleteiket a keddi nap folyamán zárva tartják. — Búzaföldedé hátralékok „Búzakötvénnyel” velé fizetése. A 92800/1947. VII. P. M. sz. rendelet alapján közhírré teszem, hogy mindazok a búzaföldadó hátralékosok, akik az 1945 évi és 1946 évről terhükre előírt „ Búzaföldedének“ a felerészét terményben kifizették, vagy legkésőbb június hó 30-ig kifizetik a fennálló buzaföldadó tartozásukat a birtokukban lévő búzakötvényekkel rendezhetik. Bővebb felvilágosítást a városi adóhivatal nyújt- Városi adóhivatal.