Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

t. oldal nyírségi magyar nép Illetékes hely válasza a Mindszenti? letartóztatásával kapcsolatos amerikai rágalmakra Illetékes helyről közült: Mindszenty leleplezése első­sorban azoknál keltett nagy zavart, akiknek szolgálatába állt,­­az amerikai imperialis­táknál. Most, hogy Mindszety hazaárulásáról, hűtlenségéről, kémkedéséről, valutaspekuláci­ójáról lehullt a lepel, külföldi cinkostársai szemtelen taga­dással próbálják tisztára mosni. Lowet, az Egyesült Álla­mok helyettes külügyminisz­tere vért lázító hamis vádakat vallásüldözést emleget Mind­szenty őrizetbe vételével kap­csolatban. A Mindszenty ellen emelt vádakkal kapcsolatban három iratot közlünk. Az egyiket Shoenfeld Artur volt buda­pesti amerikai követ írta Mindszentynek. Ez így hang­zik : „Budapest, 1946. december 27. Eminenciás Uram! Tiszte­lettel nyugtázom november 22-én kelt levelét, amely bi­zonyos intézkedésekre vonat­kozik, amelyeket a csehszlo­vák kormány hozott a szlová­kiai magyar kisebbségre vo­natkozóan, valamint az ön de­cember 12i levelét, amely a magyar köztisztviselőket érin­tő intézkedésekről szól és de­cember 16-án kelt levelét, amely általános érvényű megfi­gyeléseket ad politikai vo­natkozásban Magyarország­ról a jelen helyzetben. Az Ön leveleinek másolatait a kül­ügyminisztériumhoz továbbí­tottuk. Világos lesz Eminen­­ciád előtt, hogy ez szükség­képp elzárja a követség elől az intézkedések lehetőségét, amely intézkedések a magyar belső ügyekbe való beavatko­zásokként lesznek felfog­hatók, vagy amelyek túl­­m­ennek a diplomáciai misszió normális tevékenységein. Sze­retném ezt az alkalmat fel­használni, hogy biztosítsam Eminenciádat arról, hogy örömmel fogadom továbbra is az ön észrevételeit minden olyan ügyben, amelyre fi­gyelmemet felhívni szándék­szik. Megújítom kiváló tiszte­letem kifejezését. Arthur Fhoenfeld:“ Az amerikai követ­ő tehát megállapítja, hogy Mindszenty a­z Egyesült Államok beavatk­­­ozását sürgette a magyar belpolitikai viszonyok meg­változtatására.­­ A magyar demokrácia bírósága meg fogja állapítani, hogy mi jár annak, aki mint Mindszenty, egyrészt az ország első köz­jogi méltóságának tartotta magát, másrészt idegen nagy­hatalom , beavatkozását sür­gette hazánk belügyeibe. A második levelet Mind­­­zenty irta Chapin amerikai követhez. A levél így hang­zik : „Nagyméltóságu Miniszter, K­övét Úr! Az Egyesült Álla­mok adták , és katonái hoz­ták vissza Szent István, első királyunk 909 éven át épen maradt szent jobbját. Ugyan­csak az ő szent koronája a legnagyobb alkotmányjogi és történelmi értékünk is az Egyesült Államok hadseregé­nek kezében van Németor­szág területén. Az a kérésem, m­éltóztassék sürgősen rendel­kezést kieszközölni magas kormányától, hogy a hadse­reg a szent koronát szállítsa el és adja át megőrzésre Bítmábia a pápa őszentségének, akinek elődje a szent koronát Szent Istvánnak ajándékozta az ez­redik évben. Nemzetünknek rendkívül fontos tárgya a ki­kérés és a háborús előnyomu­lás miatt végzetes sorsra jut­hatna, ezért miránk meg­nyugtató csak Rítma vol­na. Fogadja Nagyméltóságod­­őszinte tiszteletemet. 1947. augusztus 31.“ A levélben említett „kiké­rés“ arra vonatkozik, hogy a korona visszaszolgáltatását a magyar kormány az amerikai­­aktól kérte. A „háborús elő­nyomulás“ célzás Mindszenty vágyálmára, a harmadik vi­lágháborúra, hazánk amerikai megszállására. A­ harmadik irat Chapin követ válasza: „USA követség. Budapest, 1947. szeptember 12. Kedves Mindszenty Bíboros ! Meg­kaptam az Ön augusztus 31-i levelét, amely a Szent István koronájával kapcsolatos in­tézkedésekkel foglalkozik, amely az ön állítása szerint Németországban, az Egyesült Államok hadseregének birto­kában van. Engedje meg, hogy biztosítsam Önt, kedves bíboros, hogy az ön javasla­tának figyelmet fogunk szen­telni akkor, amikor az erek­lye sorsával kapc­olatban a követség figyelmét erre fel­hívják. Tisztelettel maradok Chapin.“ Amennyiben ezek a bizonyí­tékok Lowet helyettes külügy­miniszter úrnak nem elegen­dőek, kerestesse ki Royal amerikai hadügyi államtitkár irattárából azt a levelet ame­lyet Royal 1947. augusztus hó 17-én ebben az évben Spell­­mann newyorki bíborosnak írt és amely Mindszenty titkos irattárában feküdt. Bár tud­juk, hogy Lovett úr tovább fog hazudni, azt is tudjuk, hogy eze­k és a­­még közlendő ada­tok a tárgyilagos köz­véle­­ményt meggyőzik arról, hogy Mindszenty ügyében nem val­ rá­sul előzésről, hanem egy ha­zaáruló elfogásáról van szó. Küszöbön herein niesle A kínai néphadsereg dél és nyugat felől benyomult Tien­csin védelmi övezetébe. Nan­­king és Sanghaj közt 35 mér­föld hosszúságában szállták meg a felszabadító csapatok a Jagcseijang északi partját. Linbiao tábornok a Tiencsint ostromló északkeleti demokra­tikus hadsereg főparancsnoka napiparancsot adott ki a vá­­rosba behatoló csapatainak. A napiparancs értelmében a ban­kok és a közüzemek ideigle­nesen a­­demokratikus kormány­­ ellenőrzése alá kerülnek, a­­ magánvállalatok működését a­­ legmesszebbmenőkig biztosíta­­ni kell. Nankingból jelentik: a Kuo­­fli­­­n­ang-kormány pénzügymi­nsztere, hogy az inflációt megállítsa, a Kínai Bank tel­jes aranyfedezetét kiárusítja. Győzelmes harcokat folytatnak az indonéziai szabadságharcosok Nemcsak a kínai néphadse­reg tör előre győzelmesen, ha­nem győztes harcokat foly­tatnak helyenként az indoné­ziai szabadságharcosok is. A köztársasági rádió jelentése szerint a partizánok megtá­madták Malanga városát, el­foglalták a rendőrlaktanyát s több rendőrt foglyul ejtenek.­­ Az ázsiai harcok hatása­­ megírni l­ átkozik a választások­­ra készülő Japánban. A Kom-­ munista Párt ereje egyre nö­vekszik. Különösen a Szociál­demokrata Pártból lépnek át tömegesen. A párt hivatalos lapja üdvözli­ a dolgozók­­belé­pését. Szövetkezetbe tömörülnek a bátor­ cipészek A nyírbátori cipészsegédek elhatározták, hogy­ bőripari szövetkezetbe tömörülnek.­­ Kollektívát alkotnak és kö­zösen végzik majd el munká­jukat. Küldöttségük a napok­ban megjelent a Magyar Dol­gozók Pártja járási pártbizott­ságán, ahol közölték szándé­kukat. A Párt támogatást ígért és a bőripari­­központ útmutatásai alapján felvilágo­sítással is szolgál majd a szö­vetkezet megalakításának mi­kéntje felől is. ESŐ Élénk déli szél, sokfelé eső, havaseső. A­­hőmérséklet tovább emelkedik. H­ÍREK — Új hadirokkantjelvény. A népjóléti miniszter az ed­digi jelvény helyett új hadi­rokkant jelvényt rendszeresí­tett. A jövőben régi mintájú jelvények nem viselhetők. —1949-ben 15.00 vagon műtrágya kerül szétosztásra a dolgozó parasztság közt. Ez a mennyiség sokszorosa az 1948 évi fogyasztásnak. — Uj elöljáróságot válasz­tott a nyíregyházi Statusquo izraelita hitközség. Az uj elöl­járóság elnöke Sipos Miklós, ügyvezetője Kádár József, alelnöke Révész Mór. — Nyírpazony község kép­viselőtestülete 1000 forintot állított be a község jövő évi költségvetésébe a termelési versenyek támogatására. — A gyulaji segédjegyzőt Paul Viktort sikkasztás miatt őrizetbe vették. Az eddigi vizsgálat eredményei szerint közel 28.000 forint elsikkasz­­tása nyomja lelkét. — 15.090 férfiruhát gyárt 1949. első negyedében a Fér­firuhaipari Nemzeti Vállalat.­­— Mire vezet a rémhír ? Nemrégiben falujáró apácák csoszogták végig Komárom megyét. Neszmély községben olyan hajmeresztő híreket ter­jesztettek, hogy Gretz Justi­­na a rémhírektől való félel­mében megörült. A szeren­csétlen nőt elmegyógyinté­zetbe szállították. — Megszűnnek a sóhivata­lok a pénzügyminiszter leg­utóbb kiadott rendelete értel­mében. A sóhivatalok ügykö­rét január 1-től a Sóértékesí­tési Nemzeti Vállalat veszi át. — December folyamán az ország különböző részeiben nem kevesebb, mint 63 köz­ségben folyik a tagosítás. — A Vöröskereszt nyíregy­házi szervezete Szilveszter al­kalmából gyűjtést rendezett a mentők részére. A hagyomá­nyos akcióba belekapcsolód­tak a többi tömegszervezetek is. — A bércséplők és géptu­lajdonosok országos szövetsé­gébe Palotay Kálmánt dele­gálták tagként a nyíregyházi géptulajdonosok. — Cukorrépahulladékból ál­lítunk elő a jövőben pektint, azaz egy fontos ragasztóanya­got. Ezzel félmillió forint ér­tékű külföldi nyersanyag be­hozatalát takarítjuk meg. — Magy község képviselő­testülete 500 forintot szavazott meg a község kulturális egye­sületeinek támogatására. — Csendháboritás Felső­­sóskuton. Ratkos József a földjén átvezető mezei utat elárkolta, hogy azon senki ne közlekedhessél Ennek ellenére többen jártak arra, kikerülve az útra húzott ár­kot. Ratkos népes famíliájá­val lesben állt és éppen Dankó­ Jánost érte tetten, amint szán­tani ment ekéjével. Ratkos, valamint kardos felesége és karóval felszerelt két fia a­ szerencsétlen Dankóra­ táma ilt. Ratkosék ellen eljárás indul. — Az Örökösföld I. szakasz lakói villanyt kérnek a leg­ utóbb benyújtott kérvényük­ben. A kérvényt kiadták véle­ményezésre a műszaki ügyosz­tálynak. ■ ni» um — —=— Jéggyár építését tervezik a nyírbátoriak Nyírbátor község problémá­ja, hogy nincs vize, amely ha télen befagy, jeget tudnak tartalékolni belőle. Felvető­dött a kérdés, hogy műjég­­gyárat építenek közösen, mint ahogyan eddig minden munkát végeztek. A Bóni gyártelep energiát is szolgál­­tat majd a jéggyárhoz, mun­kaerőt, épületet is adnak és ha tervüket elkészítik, állam­segélyt fognak kérni a jég­gyár berendezésének beszer­zéséhez. Így lesz a községnek jege nyáron is, amely nélkülöz­hetetlen közegészségügyi szem­pontból is. . ■_ \_| 1949. január 1. Szombat Indul a hároméves terv utolsó szakasza 4.300 millió forint beruházás 1949-ben A tegnapi nappal­­befejező­dött az öthónapos tervszakas­­z és 1949. január 1-ével hivata­losan megkezdődik a három­éves terv utolsó éve. Az eddig eltelt 17 hónapban összesen 4 milliárd forintot fordítottunk mezőgazdaságunk, iparunk és közlekedésünk fejlesztésére, iskolák, kórhá­­zak, szanatóriumok építésére. A beruházások eredménye szerte az országban minden területen kellőképpen érzékel­hetők. 1949-ben 4.300 millió­ forint értékű beruházást hajtunk végre, amelynek eredménye­­képpen várhatjuk, hogy­­ipa­runk átlag 26—28 százalékkal többet termeljen, mint a hábo­rú előtt. A mezőgazdaság pe­dig legalább annyit, mint 1938-ban. A Tervhivatal most hozza nyilvánosságra első negyed­éves beruházásait. Január 1­á­1-től március végéig több­, mint egymilliárd forintot for­dítunk a magyar nemzetgaz­daság fejlesztésére. Ebből 45­ százalékot az ipar számára, 24 százalékot a közlekedés számára és 20 százalékot a me­zőgazdaság számára ruhá­zunk be. Az utóbbi beruházás­ aránylag­­szűk keretét a téli időszak indokolja. A 4­­-es tervévben rendkívül nagy fel­­adatok várnak hazánk, első­sorban nehéziparunk, bányá­szatunk és mezőgazdaságunk fejlesztése­ terén. Bányá­za­­tünk egyik legkiemelkedőbb beruházása a mátravidéki bá­nyaüzem és erőmű építkezésé­nek befejezése, amelyre 48­ millió forintot fordítunk a meg millió forintot fordítunk a me­zőgazdaság gépesítésére és 25.000 holddal növeljük az ön­­tözött területet. A ma kezdődő új év nagy munkája tehá­t túl a százaléko­kon és millióikon, a magyar nemzetgazdaság átalakítása, a szocializmus­­alapjainak lefek­tetése, hogy minél biztosabb alapokon fogjunk majd hozzá egy év múlva a még nagyobb munkához, az ötéves terv fel­adatainak végrehajtásához.

Next