Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-01 / 100. szám

«* KELETMAGYARORSZÁG 1957, május 1, szerá* Éljen az új termelési sikerekért küzdő munkásosztály! Éljenek hős bányászaink! Vállalatainknál is nagy károkat okoztak az ellenforradalmárok A nagyaktíva ülésen Kollonay Béla elvtárs, a párt megyei ipari osztályá­nak vezetője mondott be­számolót megyénk ipará­nak helyzetéről, vállala­taink politikai és gazdasá­gi helyzetéről, a termelés alakulásáról. Tényeket so­rolt fel arról, hogy az ellen­forradalmárok ipari válla­latainknál is milyen káro­kat okoztak. A villanyszerelő vál­lalatnál Szilágyi, a ku­­lákcsemete, volt Gesta­­po-kém, a ruhaüzem­­ben Bombhetti, a Bu­dapestről jött sikkasztó könyvelő, az Alkaloida gyárban Dr. Alföldi le­váltott jogász, a nyír­­bogdányi üzemben Nagy Sándor és más üzemekből hasonszőrű karrierista hangadók kerültek ki. Ilyenek merészeltek a munkások nevében beszél­ni. Hangzatos jelszavakkal, csábító bérígéretekkel té­vesztették meg az üzemi dolgozók egy­­ részét, de nem riadtak vissza a meg­félemlítésektől, a terror­tól sem. Ennek ellenére üzemeink becsületes dol­gozói nem csatlakoztak az ellenforradalomhoz. Az ellenforradalmárok a legtöbb helyen olyan át­tervezésekbe kezdtek, mely mögött az anarchia mélyítése rejtőzött. Üldöz­ték a munkásigazgatókat és a kommunistákat. 52 millió forintot tett ki a termelési kiesés, az ellen­­forradalmi események ká­ra a negyedik negyedév­ben. A jólétet segítő ter­melékenység pedig 47 szá­zalékkal volt kevesebb, mint az előző negyedévben. Ugyanakkor 22 százalékkal több bért­ fizettek ki, mint az előző év hasonló idősza­kában. A bérezés sok helyen nem áll arányban a termeléssel 1957 első negyedében már volt javulás. Vállala­tainknál megszilárdul a rend, a fegyelem. A zavart­­keltő, anarchiára mester­­kélő ellenforradalmároktól és cinkosaiktól nagyjában megtisztultak üzemeink. A megalakult üzemi pártszervezetek a poli­tikai helyzet megszi­lárdítása mellett a ter­melésre irányították a figyelmüket. Tisztult a munkások látá­sa, s ennek nyomán lelke­sebben felelősségteljeseb­ben végezték a rájuk bízott munkát, így az 1956 első negyedévi eredményeket túlszárnyaló sikert értünk el. Az idei első negyedévi termelési eredményünk jobb volt, mint 1956-ban, de a 0,2 százalékos jobb eredményt 24 százalékkal több munkással érték el vállalataink, a termelé­­ken­ység pedig csak 83 szá­zaléka volt az egy évvel a ’ Ji-bipek. Vasárnap már hírt ad házán, a városi tanács tartottak a megye ipari Kollonay elvtárs felhív­­ta a gazdasági vezetők fi­gyelmét arra, hogy a bérezés sok helyen nem áll arányban a termeléssel. Nem az félő, hogy a dol­gozók többet keresnek, ha­nem az, hogy a kifizetett bérek mögött nincs meg­felelő végzett munka. A gazdaságos munka, a nye­reség még nincs minde­nütt biztosítva. Fontos, hogy a vállalatok vezetői elmélyült felelősségérzet­tel biztosítsák a rájuk bí­zott vállalat jó működé­sét. Nem közömbös, hogy milyen eredményel zárják a hónapot, a negyedévet, a gazdasági évet. A soron lévő feladatokról Több, fontos jelenségre hibára és feladatra hívta fel a figyelmet az előadó. Mindenütt nap mint nap vizsgálni, ellenőrizni kell a termelést, hogy a hibákat idejében észrevehessük és elkerüljük a nagyobb ká­rokat. Fejleszteni kell a mű­szaki színvonalat és törekedni kell új gyárt­mányok gyártására is. Biztosítani kell a ter­melési és bérfegyel­met. Mindenütt meg kell vizs­gálni a bérezés és a ter­melés helyes arányát. Ki kell alakítani az igazságos és ösztönző teljesítmény­bérezést. Vissza kell állítani a szocialista munkaver­senyt az önkéntesség alapján az üzemi vi­szonyoknak megfele­lően. E feladatok elérésében az igazgatók igényeljék az üzemi pártszervezet kom­munistáinak, a munkásta­nácsnak és üzemi szak­­szervezetnek segítségét. A kommunisták mutassák meg szervező, cselekvő készségüket, vitákban győzzék meg a dolgozó­kat. A tisztánlátás és a bizalom fokozásával mé­lyítsék el a dolgozók fe­lelősségérzetét a vállalat jó működésében. A vállalat dolgozóinak közös érdeke, hogy nyereséggel dolgozza­nak, hiszen minden ráfizetés letör egy darabkát a jó­lét kenyeréből, másrészt azért is érdekük, mert csak úgy kaphatnak év végén nyereségrészesedést, ha már áprilistól kezdve mindent megtesznek a ter­vek teljesítése, a termelé­­kenység növelése és az ön­költség csökkentése érté­­­kében. t­unk arról, hogy Nyiregy­­nagytermében tanácskozást vállalatainak vezetői. A Szabaduljanak meg vál­lalataink az előtrehaladás kerékkötőitől, az ellen­forradalmároktól és cinkosaiktól A beszámolót követő hozzászólások során felszó­lalt Benkei András elv­társ, a párt megyei intéző bizottságának titkára is. Bírálta a vállalati igazga­tókat, mint a párttitká­­rokat, üb. elnököket és munkástanácselnököket is azért, mert hozzászólá­saikban nem nyilvánult meg az elmélyedt felelős­ségérzet a rájuk bízott vállalat helyzete iránt, holott felelősséggel tar­toznak. — Nincs okunk arra, hogy általában dicséretet mondjunk megyénk ipari vállalatai működésének eredményeiről. Nem lehetünk meg­elégedve, mert dolgozó népünk sokkal jobban szeretne élni, mint ed­dig és ezt ipari válla­lataink nem szolgál­ták kellően. Tenni kell a jobb eredmé­nyek érdekében, ha azt akarjuk, hogy boltjaink­ban továbbra is lehessen kapni mindent, amire az igények szerint szükség van. Elsősorban a felelős vezetők tehetnek arról, hogy hogyan alakul a jó­lét. A dolgozók bennünket fognak felelősségre vonni és joggal, ha baj lesz az életszínvonallal. —• Mi vezetők sokat­­ kell, hogy tegyünk az életszínvonal emeléséért. A munkások bőrére megy minden késlekedés, min­den tétlenkedés, és min­den kár, ami a rossz ve­zetésből ered. — mondot­ta Benkei elvtárs. A to­vábbiakban felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét arra, hogy addig nem várhatunk jelentős javulást, amíg olyan dol­gozó lesz üzemeinkben, aki tevékeny részt vett az ellenforradalomban. Meg kell tisztítani üzemeinket ezektől. Ez a jó termelési sikerek egyik biztosítéka. Szűnjön meg a libera­lizmus, az opportuniz­mus, ami ezen a téren tapasztalható vállala­tainknál, nem utolsó sorban éppen a veze­tőknél. Vegyék vissza az eltaná­csolt, elűzött becsületes kommunistákat az üzem­be és védjék meg a jó­szándékú, becsületes mun­kásokat és műszakiakat, az igazgatók éljenek jo­gaikkal. Szabaduljanak meg üzemeink az előre­haladás kerékkötőitől! Nagy tetszés kísérte a Benkei elvtárs beszédét. Értékes hozzászólásokból merített tanulságok Többen is elmondották, hogy a Szovjetunió igazi barátja népünknek. Ezt ta­pasztalták nemcsak a köz­vetett, de a közvetlen se­gítség adásból is, amit kaptak. A legnehezebb hely­zetben kapot a kisvár­­dai Vulkán sok vagon vasércet, az Alkaloida gyár 10 vagon do­­nyeci szenet, a nyír­­­­bogdányi üzem szovjet nyersolajat, megyénk üzemei villanyenergiát, stb., stb. A Szovjetunió és a népi demokratikus or­szágok továbbra is segíte­nek, de legfőbb ideje, hogy most már szilárdab­ban álljunk a magunk­já­ban. Varga János, az Alka­loida gyár igazgatója, akit Alföldiék az ellenforrada­lom idején elűztek, mert Vörös Akadémiát végzett,­­ elmondotta, hogy Alföldiék uralma ide­jén alig haladta meg az 50 százalékot a tervteljesítés és az ak­kori termelési kiesés közel másfélmillió fo­rintot tesz ki. Emellett, hogy népszerűek legyenek, 70.000 forinttal több bért fizettek ki. Per­sze, amíg a munkások bé­rét 10—12 százalékkal emelték, Alföldi és társai 60—80 százalékkal emel­ték a maguk fizetését. A vállalat megtisztult az el­­lenforradalmároktól és cin­kosaiktól. A megfélemlí­tett munkások felszaba­dultan dolgoznak. Roha­mos javulás van a válla­lat termeleiben. Márciusi tervüket például 105,4 szá­zalékra teljesítették. A második negyedévben biz­tosítva van a jó munka. Az igazgó­t hogy jó vezetéssel bizto­­­sítják a vállalat nyeresé­ges működését. A vállalat—’ tól Gombás elvtárs, a párt­­­titkár az üzemi kommu­­nisták munkájáról, a párti szervezet erősödéséről­ adott számot. Legutóbb­­­ új taggal erősödött a párt­i szervezet. Tekintélye van a kom­­munistáknak a válla­latnál, mert a rend és a jólét biztosításáért elsősorban a kommu­nisták tesznek legtöb­bet. Kiemelkedő volt Rülly Sándor elvtársnak, a kis­­­várdai Vulkán igazgató­jának hozzászólása. — Ha nem lett volna el­lenforradalom, éves ter­vünket egy hónappal előbbre fejeztük volna be. De ide­­­jében rendet teremtettünk, megfogtuk a munkát. El­­ső­orban a munkafeltéte­lek biztosításával, de a bérfegyelem biztosításával sokat segítettünk. Nálunk a dolgozók többsége teljesítmény­bérben dolgozik, s meg van elégedve. A kibontakozott munka­verseny eredménye is, hogy jó a munkakedv üze­meinkben. Az első ne­gyedévben 104 százalékot teljesítettünk. Úgy látszik­, hogy a második negyedévi tervünket legalább két héttel előbb tudjuk befejezni. A munkaverseny hevében oda jutottunk, hogy gon­­­dot­ okoz több munkát biz­­­tosítani, mint amennyi a tervünk. Kérjük, hogy na­­gyobb tervet adjanak ne­­­künk! Nem csoda, ho­ a mun­kaverseny felújításának fontosságáról többen is szóltak. Nemes Imre elvtárs, a­­megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője a helyi- és szövetkezeti ipar helyzeté­vel és problémáival fog­lalkozott hozzászólásában. A Húsipari Vállalat igazga­tója, a Sütőipari Vállalat pártszervezetének titkára, a Finommechanikai Válla­lat igazgatója, a dohány­gyár üb elnöke, továbbá szakszervezeti funkcioná­riusok hozzászólásai is hozzájárultak az értekezlet hasznosságához. Befejezé­sül Szilágyi Menyhért elv­társ, a szakszervezet me­gyei elnöke arra mozgósí­totta a szakszervezeti ak­tívákat, hogy a dolgozók érdekvé­delme mellett fordít­sunk fokozott gondot a termelésre. Lelkesít­sék dolgozóinkat a szocialista munkaver­senyre, a gazdaságos termelésre. Az értekezlet sok tanul­ságot, tapasztalatot adott ahhoz, hogy mindenütt, minden téren biztosítani lehessen a minél eredmé­nyesebb kibontakozást. Jó­létünk további biztosítéka a jó munkában van. Ör­vendetes lenne, ha az ipari nagyaktíva ülés hasznos­sága a vállalatok második negyedévi jó működésé­ben, szép sikereiben mu­tatkozna meg. Erre bizto­síték üzemeink becsületes dolgozóinak lelkes mun­kája. Orosz András Az ipari vállalatok vezetői elmélyült felelősségérzettel biztosítsák a vállalat jó működését A megyei ipari nagyaktíva ülésről nagyaktíva ülésen részt vett a párt megyei intéző­bizottságának több tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottságának és a szakszervezet több vezetője is. Mit láthatunk ma? Érdekes labdarúgó mérkőzés a Bujtoson, Férfi—női tornászbemutató, Tábortűz és táncmulatság A Bujtosi sporttelepen fél 4 órakor kezdődik a NyTVE—NyKISE öregfiúk labdarúgó mérkőzése. 16.45 perckor férfi és női tornászbemutató, 17.30 p-kor Deb­receni szovjet katonai válogatott—NyKISE labdarúgó mérkőzés. 20 órakor a Bujtosi sporttelepen tábortűzzel egybe­kötött táncmulatság veszi kezdetét. ÖKÖLVÍVÁS: A SZOT székházban délután fél órakor szovjet katonai válogatott NyKISE ökölvívó mérkőzés. Indulnak: Szál I., Szál II., Bárdi, Mincsik I. és Mincsik II, Te­kei, Szabó, Bakó, Szűcs, Szalka, Ku­­rinszki, Búr és több ifjúsági ökölvívó. KÉZILABDA: A Sóstói úti kézilabda pályán fél 3-tól kezdődően folytatólagosan rendezik a szovjet ka­tonai válogatott NyKISE férfi, DVSC—NyKISE női, DVSC—NyKISE férfi találkozókat.^ KOSÁRLABDA: A volt Pénzügy udvarán 3 órai kezdettel szovjet katonai válogatott—NYKISE férfi. RÖPLABDA: Az Építők (Széchenyi u. 45.) röplab­da pályáján fél 3-kor kezdik az Építők—NYKISE női, majd a szovjet katonai válogatott—Építők férfi talál­kozó kerül sorra. Szégyelljék azok a fiatal, 14—16 éves diáksapkás fiúk, akik áp­rilis 28-án, vasárnap dél­ben a pénzügyi palota előtt a Gyógypedagógiai Iskola kis növendékeivel találkoztak össze. Szégyelljék magukat, mert nem átallották ki­gúnyolni ezeket a gyere­keket, akiket az élet nem ajándékozott meg az em­ber egyik legnagyobb m­agakat kincsével, az egészséggel Ha már szánalom nem ébred bennük, legalább ne csúfolják és ne utánoz­zák a korán szomorú sorsra jutott fiatal em­berkéket. Arcpir­ító és felháborító volt a látvány, mely el­len mindenki tiltakozik, akiben az emberiesség­nek csak a legparányibb szikrája is pislog. Irinyi György

Next