Kelet-Magyarország, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
r XVII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ara 53 fillér 1960. FEBRUÁR 2. KEDD Tudósítóink jelentik a termelőszövetkezetek életéből tel magtár várta az új belépőket A napokban tettük mérlegre az elmúlt esztendő munkáját — kezdi levelét Jónai József császárszállási tsz-levelezőnk — és ez a mérlegelés azt mutatta, hogy jól dolgoztunk. Eredményesen zárta az esztendőt a növénytermelés és az állattenyésztés is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a40 forintos munkaegység. A vezetés megfelelő szakemberek kezébe került, akik a hozzáértés . Sáfár László kocsordi levelezőnk az új útra lépett közösség első tetteiről ad hírt. Január 26-án háromszáz küldött képviselte a község dolgozóit azon a falugyűlésen, ahol elhatározták, hogy az egész község egy termelőszövetkezetbe tömörül. Megválasztották a vezetőséget, elnöknek Jakab C. Mátyást, két elnökhelyettesnek pedig Jakab Miklóst és Szalacsi Lajost rámellett szívvel csinálják munkájukat. Igazságosan vezettem, kinek milyen volt a munkája, olyan lett a bére. Szép pénz munkaegységenként a negyven forint, de azt is meg kell említeni, ahogyan a közös maradt Nem osztattuk szét a jövedelmet, hanem jócskán maradt bent is. Telekamra, szép jószágállomány és nagy takarmánykazlak várják az új belépőket,lasztották. A vezetőség többi tagja is mind olyan dolgozó paraszt, aki az egész községben megbecsülésnek örvend. Már az első vezetőségi ülésen érezni lehetett azt a nagy felelősséget, ahogy a tervekről, a község jövőjéről beszéltek. Minden remény megvan arra, hogy a közel hétezer holdas termelőszövetkezet jó eredményeket ér el, a vezetés jó kezekbe került, túlteljesítették a terveiket, de a legeredményesebb üzemág az állattenyésztés volt. Százhuszonhét darab hízott sertés eladásával 180 ezer forinthoz jutottak, hízott marháért 190 000 forintot kaptak, pecsenye bárányért, áruért és a gyapjúért több, mint 120 ezer forintot vettek fel, 40 ezer forint árutejet is eladtak. Elsősorban ezek a tételek járultak hozzá, hogy munkaegységenként 29,75 forintot tudtak fizetni. Ahhoz, hogy még szebb jövedelemre tegyenek szert, tovább kell növelni az állattenyésztést, erre van is tervük. A közgyűlésen nemcsak a munkára osztottak, hanem a bevitt föld után is részesültek a tagok 25 ezer forintot osztottak ki földjáradék címén. A jobb minőségű munkát is jutalmazták. Tengeriből 150, napraforgóból 1 pedig 52 mázsát osztottak ki prémiumként. Tekzos Sándor 10, Domán Bertalan 9, Tőkei Berta Lan pedig 7,50 mázsa terményt vittek haza jó munkájuk jutalmául, mint prémiumot. Va első lépések Kocsordon Legjövedelmezőbb fizemág az állattenyésztés volt Csahóiéról Péter László köl- kezet zárszámadásáról. Megírja, dott tudósítást a termelőszövet- hogy a növénytermelésben is 99Megmozdult 44 a föld Nagyceneden is Büszike rátarti község, emlékezetünkben különösen elevenen él még ma is az a szörnyű, úri kapzsiság, amikor az ország egyik legmegrögzöttebb arisztokratája, Károlyi Gyula önkényesen rabolta el a község egyik ősi jussát képző határrészt... De eljött az idő, amikor a község dolgozói ismét magukénak mondhatták jogos örökségüket. A maguk emberei lettek, és az új mában mindegyre szépülő életüket egyengethetik. És valóban, nagyszerű tud lenni ez az új élet. Egyetlen évtized alatt annyi mindent ad, mint azelőtt akár egy teljes évszázad! Jó hát a ma, és teljes erről az elismerés. Hanem hogy legyen a holnap, a holnapután? Mert a fejlődésben nincs megállás. A megszeretett élet újabb és újabb igényeket támaszt, aminek szüntelenül növekvő kielégítését a mai alapról, dirib-darab földecskéken való gazdálkodással lehet-e biztosítani? A tények azt igazolják, azt javasolják, hogy lehetséges jobb, szilárdabb alap is. Vagyis: összeadva az erőt, a tudást az akaratot — és így tovább. Amikor a népnevelők ennek az új és biztosabb lehetőségnek a szószólóiként útra kívánkoztak indulni a községben, feltették a kérdést: megértik-e őket az ecsediek? A kérdés nem volt alaptalan, hiszen ez a község mindig nagy súlyt fektetett arra, hogy tetteire, akaratára a környék, sőt akár az egész megye figyelmét felhívja. Hanem ezesetben majdnem, hogy nem sikerült ezt tennie. Ez egyszer a szomszédos községek bátran határozottan léptek eléje. De itt van ez a szó, hogy majdnem. Mert a pártkongresszus határozata, a kormány sorozatos jószándékú javaslata hamarabb érkezett Ecsedre, mint maguk a népnevelők. Csakhát azt tartják errefelé az emberek, alaposan kell gondolkodni mindenen. Csakis az az igazi, tartalmas és időt álló, amit teljes meggyőződéssel alá lehet húzni, illetve aláírással szentesíteni. Erre aztán kellett is a népnevelő segítsége, a kérdések özönének magyarázata, amiből az jött ki, hogy egyszer csak — az elhatározások nyomán — „megmozdult” a föld Nagyecseden is. Idézőjelben, hogy megmozdult, mert tulajdonképpen arról van szó, hogy gazdáik holnap még könnyebben, jobban akarnak élni a mánál... Elhatározásban az elsők között vannak Szállási László megyei, Sarkadi Gyula járási tanácstagok, és Bulváki Sándor a közsé- gi tanács végrehajtó bizottsága- nak tagja, valamint 20. községi tanácstag. Aztán a legtekintélyesebb volt egyéni gazdák egész, sora is aláírta már a szö-vetkezeti útra lépést biztosító belépési nyilatkozatot. Olyan is, mint például Hunyadi László, aki 20 holddal tágította a közös paraszti gazdálkodás területét. Vasárnap délre a községben, mintegy 300 család 1800 holddal lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. De ezt az eredményt még csak egy másodpercre sem lehet rögzíteni Folyamatosan, megállás nékül növekszik az tovább, és könnyen lehetséges, hogy mire e híradásról tudomást szerez a megye, az ország akkorra már készíteni is kell a táblát, amely az egész község egy- akaratú előrelépését hirdeti. És erre a tettére, elhatározására csak úgy, vagy talán még jobban is büszke, rátarti lehet ez a nagy község, mint amilyennek eddig is ismerték. Tekintélyén tehát nem a csíkcsorba. S ami a legfontosabb: az idő szavától, követelményétől sem marad el. A mába okosan, jól megfontoltan vethetik el a reménység magvát, amiből a még szebb, még teljesebb megelégedés holnapra fog kiterebélyesedni. — ab — Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából Az Országház Munkácsy termében hétfőn a magyar sajtó napja alkalmából kitüntetéseket nyújtottak át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. A kormánykitüntetéseket Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, nyújtotta át." Kirándulás Az IBUSZ kétnapos kirándulást szervezett február harmadik,kán és negyedikén Bugacra százhatvan forintos részvételi díj, mellett. (Fotó: Hammel.) A harmatita szövetkezeti járás a vásárosnaményi ú jabb szövetkezeti szö/Nögek , Tur*tah, Nagykálló és Mándsok Szatmár után bereg is szövetkezeti terület lett. A vásárostaményi járás nánd a harmincegy községében győzedelmeskedett az új. A járás legnagyobb közegében, a nyolc és félezer holdas Tarpán Esze Tamás unokái Bajcsy-Zsilinszky Endre harcos parasztjai szakítottak a kisparcellás gazdálkodással, szövetkezetbe tömörült az egész község. Évek óta nagy munka folyik már a beregi falvakban, hogy megjavítsák az állattenyésztést. Most új erőre kaphat ez a munka, hiszen a nagyüzemben minden feltétele meglesz annak, hogy a beregi tájfajta mielőbb kialakuljon, új diósokat, szilvásokat kiépíthetnék Tarpától Lónyáig, végig a kanyargós árterületen. Tegnap jelentették Nagykarsóból, hogy a tizenkilencezer holdas határ szintén a szövetkezeti területet szaporítja. Ünnepélyesen ma délelőtt tűzik ki a szövetkezeti táblát, hogy hirdessék az arra járóknak. Nagykálló dolgozó parrasztsága is az új utat választotta. Kisvárdáról is örömhírt közöltek, a járás felső központja, Mándók is a szövetkezeti útra lépett. A szövetkezeti községgé alakulás ünnepélyét már tegnap meg se tartották. Átadták a forgalomnak a jánkmajtisi kisvasút Fülesd és Kölese között megépült szakaszát Kedves ünnepség volt szombaton délben Kölese termelőszövetkezeti községben. A jánkmajtisi gazdasági kisvasút újabb négykilométeres szakaszát avatták, amely Fülesd és Kölese között épült meg. Ezzel tovább javultak a közlekedési viszonyok ezen a vidéken. Jelentősége szinte felbecsülhetetln. Közvtlenül vagy közvetve most már nyolc-tíz községet kapcsol be a vasúti forgalomba. Megjavul a személyszállítás, s ami nem kevésbé fontos, a teherszállítás lehetőségei is korlátlanok. Lehetővé válik itt is olyan nagy tömeget adó, jól jövedelmező növénykultúrák termesztése — cukorrépa, kender, stb — amellyel eddig főként a szállítási nehézségek miatt nem, vagy csak kismértékben foglalkoztak. Ezen a napon adták át rendeltetésének Jánkmiatison a kisvasút első komolyabb magas építményét, a szolgálati szobával, pihenővel, fürdőszobával, műhelyekkel és beépített cserépkályhákkal ellátott felvételi épületet és kocsiszínt is. Ez utóbbiban egyszerre hat motor fér el, s a tágas, fűthető helyiségben végezhetik ezentúl a karbantartást és kisebb javításokat. Az átadásra sokan gyűltek össze Köleséről, s ott voltak a környező falvak, Tiszabecs, Milota, Fülesd, Turistvándi, Tiszacsécse, Szatmárcsake és más szövetkezeti községek küldöttei, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal, az Út és Vasútttervező Vállalat képviselői. És mintha még az idő is kedvezni akart volna, mire a küldöttség különvonata befutott, a nap is előbújt a hófelhők mögül és szépen sütött le az ünneplő tömegre és a falu lakó által felállított díszkapura, amelyen ez a felírás volt: „Köszönjük a pártnak és kormányunknak a kisvasutat”. Úttörő kisleány virágot nyújtott át a küldöttség vezetőjének, majd Hernáczki Ferenc kölcsei tanácselnök köszöntötte a megjelenteket Ezután Pánti Béla, a Gazdasági Kisvasút igazgatója mondta el avató beszédét. Utalt arra, hogy államunk nagy erőfeszítéseket tesz a közlekedés megjavításáért, korszerűsítéséért, így került sor 1956-ban a Felső Tiszavidéki Kisvasút építésére is. Eddig 18 kilométeres szakasz készült el. Ebből egy négy kilométeres oldaláig vezet a Csahold Állami Gazdaságba. Építésére 31 000 000 forintot költöttek. Szemléltetésként nem lényegtelen megjegyezni, hogy ebből az összegből kb. kétszáz családi házat lehetne felépíteni. Befejezésül köszönetet mondott a párt, a tanácsi szerveknek támogatásukért, az építőknek lelkes munkájukért. Utána Hernáczki Ferenc tanácselnök mondott köszönetet a kisvasútért, amely megkönnyíti és meggyorsítja majd áruik értékesítését. Elmondotta, úgy tekintik, mint össznépi tulajdont, amelynek berendezéseire is vigyáznak, mint sajátjukra. Beszámolt arról, hogy Kölese község dolgozó parasztjai is szakítottak a régi és ósdi gazdálkodással, valamenynyien az új, szövetkezeti utat választották. A gazdasági kisvasút igazgatója átvágta a szalagot, s a szerelvény, amelyet addigra már valósággal „megszállt” a vidám gyermek»" - reg, a jelenlévők nagy érdeklődése közepette áthaladt a díszkapun. Ezzel megindult a személy- és teherszállítás Karcae és jaokmajtis között. H. L.