Kelet-Magyarország, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
if wir *ii«£ *41«»a*,-*»'«* u&Jtj JLIlj II § KACVIIÉIOIÍ jffiiKXÜ BÍ V ■•USiillU XIX. ÉVFOLYAM 86. SZÁM Ára: 50 fillér 1962. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK A megyei labdarúgó bajnokság M ébredünk február 5-én ____________sorsolása____________ Levél a tokaji TV ügyében Látogatás Ramocsaházán A Tolilitz-tó titka Országos akció évi tízmillió mázsa búza érték megmentésére Komplex randml dolgoznak ki több vízgyűjtő terület talajvédelmére Hazánk 12 600 UsW holdnyi metőgazdasági termő területéből 2 850 000 holdat károsít rendszer résén a csapadékvíz eróziója, • 1 SO0 000 holdat pedig a szél defilációja. A vízerózió elsősorban a dombos, hegyes vidékeket, Borsod, Veszprém, Nógrád, Zala, Tolna, Somogy, Heves és Komárom megyék szántóföldjeit, szőlőit, gyümölcsöseit érinti, a szél pedig Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár, Somogy és Pest megyében okoz rendszeresen érzékeny károkat. Mint a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságán tájékoztatásul elmondották, a csapadékvíz és a szél talaj pusztító kártétele országosan körülbelül tízmillió mázsa búza értékének felel meg. Ezt a kárt az eddiginél jobban tervezett úgynevezett talajvédelmi műveléssel, erdősítéssel, illetve gyepesítéssel, valamint kiegészítő műszaki védelmi berendezésekkel nagyrészt már néhány éven belül meg lehet szüntetni. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló nemrégiben megjelent törvény előírja például, hogy a földhasználók mindenütt kötelesek földjükön rendeltetésszerű termesztést folytatni, tehát a művelési ágakat csak előzetes engedély alapján változtathatják meg. A földtulajdonosok kötelesek továbbá minden rendelkezésükre álló eszközzel fenntartani, növelni a talaj termőerejét, s megóvni a természeti erők pusztításától. A törvény most készülő végrejhajtási utasítása előírja a kötelező egyszerű talajvédelmi eljárásokat. Eszerint például a talajvédelem érdekében a lejtők oldalhosszának irányában lehetőleg mindenütt vízszintesen kell végezni a talajművelő munkákat, s ennek megfelelően kell kialakítani a táblákat, valamint a gazdaságok belső útrendszerét is. A lejtős területeket állandó növényi kultúrákkal, gyeppel, erdővel, stb védik a lepusztulástól. A domboldalakon a szőlőket és a gyümölcsösöket talajvédő rendszerben, teraszosan vagy vízfogó árkokkal ellátva telepedik. Ahol az ilyen egyszerű védelmi intézkedések nem kielégítőek, ott kiegészítésképpen műszaki létesítményekkel teszik hatékonyabbá a talajvédelmet, fejgátakat, illetve fenékgátakat, hordalékfogókat építenek a vízmosásokba kőből, betonból vagy rozséból. A talajvédelmi intézkedéseknél arra törekszenek, hogy a csapadékvizet minél nagyobb mértékben bejuttassák a talajba, a káros vagy a gazdaságosan már vissza nem tartható vizet pedig lehetőleg hordalékmentesen és károsítás nélkül vezessék el. A hegyoldalban telepített gyepeken a talajvédelem érdekében szakaszos legeltetési rendszert vezetnek be. Előregyártón zöldségelárusító pavilonokat készítenek VijrviftVol Épület szerelő- és Karbumtartó KISZ-ben Kisméretű vikendházaknak is beillenek a zsaluleveles perttelemekből összeállított zöldségelárusító pavilonok. Készítését még az elmúlt év októberében kezdték meg a Nagykállói Épületszerelő- és Karbantartó Kisipari Szövetkezetben. A tetszetős kivitelű elárusító bódékból Nyíregyházán már hármat állítottak össze: A Zsdánov utcán, az SZTK-val szemben és egyet a Ságvári-telepen. Azóta országosan megnön az érdeklődés a szövetkezet 23 és félezer forintba kerülő, bárhol gyorsan felállítható új készítménye iránt. A Komárom, Bács- Kiskun, Somogy, Győr-Sopron, Békés, Fejér, Vas és Baranya megyei MÉK vállalatok összesen már harminc darab elkészítésére jelentették be igényüket. Ezeket április közepére mind el kell készíteni és a kívánt helyen felállítani. A zsaluleveleket eredetileg fenyőfűrészáruból kellett volna gyártani, de hazai tölgyfarönkökből készítik. Ez amellett, hogy tartósabb, jelentős menysigiségű importanyagot is megtakarítanak vele, ugyanakkor csökkentik az anyagráfordítási költséget is. A módosításból adódó többletmunka ellenére is határidőre elkészítik a megrendelt harminc darab zöldségelárusító pavilont, mert a munka a hideg idő ellenére is szépen halad. A zsalulevesekkel ellátott keretekbe megfelelő hőmérsékleten tartott helyiségben öntik bele a perlitből és cementből készített masszát. Az összeállítást már csak az időjárás befolyásolja. Eddig már hét pavilont állítottak össze az ország különböző helyein, 19 épülethez pedig már teljesen elkészültek az előregyártott elemek. A hátralévő négyhez most dolgozzák össze a zsaluleveleket. ügy kerül kordokba a savanyú káposzta a Szabolcs-Szatmár megyei MÉK Vállalat demecseri tartósító üzemében. 1990 őszén kereken 200 vagon káposztát tartósítottak ezekben a betonbazinokban és csak a múlt év novemberében kezdték meg az elszállítását belföldi fogyasztásra. Tavaly újabb 25 vagonnal raktak be, de már csak mintegy 10—12 vagonnyi maradt a szabolcsi szükséglet ellátására. Ebijén a szezonban kapós volt a savanyított káposzta. Az előbbiekhez viszonyítva máris ötszöröse fogyott el. (Hammel J. felv.) Állandó jellegű üzemi iskolát nyitnak a mezőgazdasági tanulók részére Tavasszal megrendezik a mottógazdasági tanulók első kélturalis seregszemléjét A termelőszövetkezetek az elmúlt ősszel szerződtettek első ízben nagyobb számban mezőgazdasági tanulókat, s az idén országszerte már több mint hétezer fiatal tanulja hároméves tanrend alapján a húsz mezőgazdasági szakma valamelyikét. A mezőgazdasági tanulóknál az idén két ,,országos" programjuk lesz. Tavasszal megrendezik első országos kulturális seregszemléjüket. Az előkészületekben, próbákon mintegy kétezer falusi fiatal vesz részt, s a májusi országos bemutatón három— négyszázan szerepelnek majd énekkel, tánccal, szavalattal és színjátszással. Ugyancsak májusban mérik össze tudásukat a „Szakma kiváló tanulója" címért. A versenyben at szakma legjobb harmadévesei indulnak. Megkezdődtek az előkészületek a mezőgazdasági tanulóképzés következő iskolai évére is, a 8. osztályos általános iskolások ugyanis már februárban jelentkezhetnek. A mezőgazdasági nagyüzemek a tavasszal 7600 fiatallal kötnek tanulószerződést, ami ötven százalékkal több, mint tavaly. Még nagyobb mértékben , 2300-ról ötezerre emelkedik a termelőszövetkezetekben tanulók száma. A következő évben szervezetileg is tovább fejlődik a mezőgazdasági szakmunkásképzés, megkezdik az állandó jellegű, egyszakmájú üzemi iskolák hálózatának kiépítését. Ezek az iskolák hasonlóak lesznek az ipari tanuló intézetekhez: egyegy vidék azonos szakmát tanuló fiataljait tömörítik. Az 1962—63-as tanévre öt—hat helyen iskola nyílik az állami gazdaságokban : — Hegges volt, leheltett úgy háromnegyedesét. Újságot vittem a Makarenko utcára, s ^amikor befordultam a z sarkon, láttam meg az ^esetet. Egy konfli bémül fel, amikor fordulni akart, a ló is téli oldalra dőlve feküdt az fal szélén. Mi történhetett, villant át bennem, és a falhoz támasztottam ráz újságokkal megrakott kerékpárt. Nyögésthallottam, amikor közelebb mentem, vettem lassan, hogy egy ember Életmentés — a konfli gazdája — odaszorult járműve és a lova alá. Az utcán egy lélek sem járt, senkit sem tudtam hirtelen segítségül hívni. Egyedül kezdtem kiszabadítani az embert. — Pillanatok alatt kellett dolgozni, ami nem volt könnyű, mert minden erőmet összeszedtem, hogy valamivel arrébb ráncigáljam a kocsit. Az alatta nyögő konflis már-már alig tudott szólni, hisz aedig megfult a nagy teller miatt. Annyit, még mondott, hogy segítsek gyorsan, mert mindjárt eléri a vég. Minden erőmet igénybevettem, verítéktől gyöngyözött a homlokom, pedig elhiheti, hogy nem volt akkor meleg. A lovat szabadítottam ki először, s hogy izgultam, meg ne rúgja az embert, hisz gazdájának lejénél volt a hátulsó lába. Aztán felemeltem az embert, aki letörölte magát, megköszönt* a segítséget, s ha késve* is, elindult az állator-voshoz, akit már évti-3 zedek óta fuvaroz. Min-} den reggel, pontosan* hétkor. .. * A postás ennyit mondott, aztán elsietett* a levelekkel. A lépcsőházból még visszaszólt, mennyi* ilyennel találkozunk mi} nap, mint nap. Mert a* postás nemcsak pénz} zel, levéllel foglalkozik,} hányszor ment életet} * Arra gondoltam, ér} dentes lenne egyszer az? embereknek közelebbről} bemutatni ezeket a* névtelen ismerősöket. } A fenti eset hőse.* Bódi János kézbesítő, a posta párttitkára. * (KJ11 t több mint félezer téli üdülési utalvány örömeit kedvelők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Az SZMT megyei bizottsága az első negyedévben 526 üdülési utalvánnyal rendelkezett, amelyeknek túlnyomó többsége — a szakma természetéből adódóan — a MEDOSZ-hoz tartozó mezőgazdasági üzemek dolgozói részére lettek kiutalva. A téli üdültetés általában hegyvidéken történik: a Mátra, a Balaton hegyvidéke kényelmes, ebben a szezonban nem túlzsúfolt téli üdülőiben pihenhetnek a dolgozók. A téli üdültetés az évszak szépségei mellett azért is nagy fontosságú, mert ezáltal némileg tehermentesíteni lehet a nyári főszezon túlzsúfoltságát, s emellett a mezőgazdasági üzemek, vállalatok dolgozói, ebben az időszakban érnek rá legjobban a pihenésre. Éppen ezért meglepő az SZMT megyei bizottsága főkönyvelőjének, Baruksó Zoltánnak a tájékoztatója, amely szerint egyes mezőgazdasági üzemek, így például a mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói is, nem veszik igénybe a kedvezményes, kényelmes üdültetési lehetőségeket — több esetben még jutalomként sem. Pedig mi általános tapasztalat az, hogy alá egyszer „megkóstolta"a télen a hegyvidék szépségeit, az ismét wissasa vágyik oda. Az 1902. évi végleges üdültetési tervek lebontása még nem történt meg, azonban a szakszervezeti központok, az elmúlt év utolsó negyedévi ütemezésének megfelelően, az idei első negyedévre rendelkezésre bocsátották az utalványokat, hogy a téli üdülés