Kelet-Magyarország, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

Az országgyűlés pénteki ülése Az ideitó*, mezőgazdasági termelés J terv szerint 5 százalékkal “nöG^pjgitete Ez reális célzatűzésTa^raHplmpezőgazdaságunk jelenlegi anyagi-technikai színvonalával, munkaerő helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát — de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé! Bár a földeket még hó lepi, a munka a mezőgazdaságban sem szünetel, és nem is szünetelhet. Elő kell készíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyeket sajnos még nagyon sok helyen a szabad ég alatt tárolnak. Már most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka ha eljön az ideje zökkenő nélkül folyjék. Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szólítunk fel arra, — hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva — idejében készüljenek fel a tavassi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkára már a zárszámadási közgyűléseken meg kell kezdeni. Gyors ütemben fejlődik a szocialista országok együttműködése Az idei népgazdasági terv a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot , irányoz elő — hangsúlyozta , Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. Ennek helyességét mindenki elismeri — mondotta , — de a gyakorlati megvaló- sítás korántsem könnyű. A beruházások elosztásánál a helyi és országos érdekek gyakran ütköznek. Észlelhetők olyan törekvések, hogy a népgazdaság beruházásokra fordítható tartalékait szét- forgácsoljuk. Ennek pedig mind a helyi, mind az orszá-gos érdekek védelmében, nem szabad teret engedni. . Beruházási politikánk leg- ,fontosabb célja, hogy a folyamatban lévő létesít- ményeket gyorsan befejez- zék és üzembe helyezzék. Ezért az idei tervévben az értékhatáron felüli be- ruházásokra biztosított eszközök 90—95 százalé- kát a folyamatban levő £ beruházások befejezésére kell összpontosítani. E , „ Gazdasági életünkben egy- .- re növekvő a jelentősége a * Kölcsönös Gazdasági Segítség * Tanácsába tömörült államok 5 között egyre jobban elmélyü * lő nemzetközi munkamegoszl - tásnak. Tavaly megkezdte működését a Barátság kőolaj- vezeték, a rajta keresztül hazánkba áramló kőolaj or- szágunk energiamérlegének egyik legfontosabb tényezője., Eredményesen működika szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGST országok közös bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a tagországok közös vasúti tehervagon park- jának létrehozásáról szóló egyezmény.. Ezeken kívül az elmúlt évben fontos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelor-VffiMPO ea^wHBfedésről. " ... .píthatjul a KG5T- ben ^tneFB'jö országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkám elosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék — mégpedig a legfejlettebb országok színvonalán. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, elősegítik iparunk , és egész népgazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hírharsonák is rájöttek: hatástalanul puffogtatják frázisaikat arról, hogy a KGST miattnemzeti iparunk háttérbe szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, s ma már nem az együttműködést, a munkamegosztást támadják, hanem éppen ellenkezőleg a lassúságot vetik a KGST szemére. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban — úgymond — az együttműködés jobban és gyorsabban fejlődik. „Jóakaróinkat” arra kérjük, ne fájjon a fejük a mi együttműködésünkért. Ezeknek a tollforgatóknak — ha akarnának— volna mit írniuk a Közös Piac tagállamainak olykor viharos összeütközéseiről! A szocialista országok gazdasági együttműködése él, virul és egyre gyorsabb ütemben fejlődik! Költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit időzni és egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költségvetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem98 milliárd dollárjából 54 milliárd dollár a közvetlen katonai kiadások összege. A New York Times január 22-i száma közli az úgynevezett költségvetési dollár ábráját, amely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés minden dollárjából 62 cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra és csak 6 cent az egészségügyi és szociális kiadásokra. A New York Herald Tribune című amerikai lapban jellemző karikatúrát láttam: töpörödött, beteg kinézésű öreget egy becsukott ajtó előtt, hátán felirat, orvosi segély az öregeknek. Az ajtóra szegezett táblán pedig ez olvasható:: „Erről az ülésszakról önt kitiltották, dr. kongresszus önt csak jövőre fogadja”. De nagyon is kétséges, fogadja-e valaha is ez az amerikai kongresszus a betegeket, a munkanélkülie- eket, az iskolás gyermekeket. . Amíg a költségvetés nagyobb ihászét fegyverek gyártására fordítják —, aligha. A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. • Iskolapolitikánk! Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés " elfogadta az új iskolatör- vényt, .»amelynek megvalósítá- , sa folyamatosan halad elő- re. Iskolapolitikánk' változat- t lanul azt a célt szolgál- * ja, hogy minden gyermek elvérezze az általános is- ' kolát, s minél többen ta- ■ nuljanak tovább középiskolában, főiskolákon és egyetemeken. Különösen igembe emlő az a nagy fejlődés, amelyet a u utóbbi néhány évben a középfojsú iskoláztatásban elér tanít.Míg például az 1960- 1961-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 15 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben ma 210 ezer a nappali tagozatot tanuló középiskosok száma. Ez azt mustja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az iskolareform központi gondolata: a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákba az egész társadalom osztatlan elismerésével találkozott. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető típusának a szakközépiskolát tekintjük és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolájának Jelenleg azonban még jóval kevesebb szakközépiskolánk van, mint amennyit a társadalom már is igényel. A szakközépiskolák létrehozására több gondot kell fordítani. Különösen fontosnak tartjuk a mezőgazdasági szakközépiskolák felállítását, mert a mezőgazdaságunk erősödő gépesítése, kémizálása és elektrifikálása, a belterjesség fejlődése, a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítések a nagyüzemi baromfinevelés, az intenzív állattartás művelt mezőgazdasági szakmunkások tíz és százezreit követeli meg. Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk nyolcadik kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép és főiskolai felvételeknél megszüntetjük a származás szerinti megkülönböztetést, abból indultunk ki, hogytársadalmunk osztályviszonyai gyökeresen megváltoztak az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rátermettségük. Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szorítja a munkás- és parasztfiatalokat az egyetemeken és főiskolákon. Nos mit mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás,, hogy az első évfolyamok hallgatóinak hány százaléka legyen munkás vagy paraszta származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek fel, akik a szocialista társadalmi rend hívei és rátermettek a választói szakmaelsajátítására. Az idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségből hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és" más foglalkozású sülök" gyermekeivel szemben korábban megvolt. Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült, kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik. Az idén folytatjuk a budapesti műszaki egyetem bővítését, tovább építjük a veszprémi egyetemet, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, új épületrészekkel gyarapodik a Szegedi József Attila Tudományegyetem. Alig van az országban olyan egyetem, vagy főiskola, ahol valamilyen beruházás jellegű építkezést ne folytatnának. Az idén megkezdik a Győri Építőipari Műszaki Evedetem tervezését. A szakemberek képzőében már túlhaladtuk a leljebb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ez lakosra 9 egyetemi hallgató jut és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi öszszehasoníitásban az első öt ország között foglal beilyet. Erre büszkék neegyünk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak a biztosítékát hordozza magában, hogy a jövőben elérjük , és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Nem elég azonban a szakembert gondos oktató- nevelő munkával és nagy költséggel kiképzeni; ahhoz , is érteni kell, hogy azután munkájukhoz megfelelő körülményeket teremtsünk s lehetőséget adjunk, hogy szakmai tudását a termelésben a legeredményesebben gyümölcsöztesse. Sajnos, ezen a téren még sok hibába ütközünk. Nálunk gyakran a termeléstől távol eső irodába dugjál, és képzettségüknél jóval alacsonyabb szintű munkával, adminisztrálgatással bízzák meg a mérnököt, a közgazdászt; az is előfordul, hogy egyetemi végzettségű embert alkalmaznak olyan munkakörben, ahol technikusra is rábízhatnák a teendőket. Az a fölény, amelyet a tőkés országok felett a szakemberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a termelésben, a termelés irányításában, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzetségüknek és rátermettségüknek legjobban megfelelő munkakörben foglalkoztatják. Külpolitikánk A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hadunk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hat éve folytatott töretlen és világos bel- és külpolitikánknak jelentős nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egy- re hatékonyabban segítik a béke és haladás erőit világszerte. Figyelemre méltó tény az is, hogy a nyugati országok, közöttük az Északatlanti Szerződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi , hónapokban néhány diplomá- ciai képviseletünk Szintje emelkedett. Külképviseletein- két a magyar—görög, magyar ■ —svájci, magyar—angol, ma- ' gyar —francia, magyar—bel-ga, magyar—svéd viszonylat-ban kölcsönösen nagykövet- , sok színire emeltük. MiKülpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szál- , fáit, amely hazánkat a szo- . cialista világrendszer orszá- ■ gáthoz és elsősorban a Szov-jetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, bará- f tibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszaba- dult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista , társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország és a semleges Ausztria, mint két szomszédos állam, példát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellet élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Úgy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsolatainkat ma már magasabb érintkezési formákkal kell helyettesíteni. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalásaik kezdődjenek. Gyarapodnak a béke erői . Az elmúlt esztendőben világszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség , a béke és a szocializmus erői. Ennek eredményeként valamelyest enyfetül a nemzetközi helyzet annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok továbbra is folytatták télegháborús tevékenységükét. Javult a nemzetközi helyzet, erősödött az a szellem, amely a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani. E kedvező légkör megteremtésében döntő fontosságú lépés volt a moszkvai részleges atomcsendetryezmény, amelyhez az egész népünk akaratát kifejezve — a Magyar Népköztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktívak voltak. Ennek köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atomfegyverrel felszerelt mesterséges égitestet az űrbe. Ezeket megállapodásaikat úgy tekintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irányába. Hasonlóképp üdvözöljük a tizennyolcadik közgyűlés határozatát, amely az egészséges világkereskedelem útjába álló akadályok elhárításának megtárgyalására nemzetközi konferenciát hívott egybe. Úgy véljük, ez is előmozdítja a népek közötti jobb megértést, segíti a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmet és ezáltal is csökkenti a háborús veszélyt. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy léteznek még olyan befolyásos imperialista érdekkörök és csoportok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációktól sem riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos, háborúsveszélyekkel terhes tengereken tartsák. Ilyen provokatív merényletnek esett áldozatul az Egyesült Államok fiatal elnöke is. John Kennedy az Egyesült Államok elnöki székében természetesen az amerikai monopóltőke alapvető trdekeit védte, s az Egyesült Államok politikai céljait akarta megvalósítani. De felismerte, hogy a régi módszerekkel és eszközökkel az Egyesült Államok sem folytathatja politikáját, mert '"a világháború az Egyesült Államok pusztulását is maga után vonná. Ezért tett biizonyos lépéseket a vitás kérdések tárgyalások útjánörténő megoldása felé, s ez békés egymás mellett élés politikájának erősítése irányában hatott. Azok az ultrareakciós jobboldali körök, melyek maggyilkolását megszervezték , tettükkel is a nemzetközi helyzet élezésére törekedtek. « Céljukat nem sikerült megvalósítaniok, mert ezt egykönnyen nem teszi lehetővé a mai világhelyzet, amelyben az erőfölény, a béke, a szocialista világrend, a Szovjetunió oldalán van. Véleményünk szerint az Egyesült Államok népének érdekét is az szolgálná, ha az új elnök megfelelő realitással vonná le a következtetéseket a világ mai helyzetéből, amely parancsolólag írja elő a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezését. A béke erőinek gyarapodásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Amikor 1902. októberében az amerikai imperialisták által provokált karib-tengeri válságot a kubai kormány és a nép, együtt a Szovjetunióval és a világ haladó erőivel, a béke javára, a békés egymás mellett élés alapján oldotta meg, voltak, akik azt gondolták, hogy ez visszavonulás, behódolás, sőt mi több, árulás. Nos, az azóta eltelt idő fényesen igazolja, hogy a karib-tengeri válság megoldása nem visszavonulás, hanem lényegében előretörés volt, ami biztosította a békét, s ugyanakkor megszilárdította Kuba nemzetközi helyzetét is. Fidel Castro elvtárs moszkvai útja újabb bizonysága a fiatal Kubai Köztársaság szilárd belső és külső helyzetének. A forradalmi hitt. a szocializmus erős szigete a nyugati féltekén: függetlensége, népének szabadsága mellett ott áll a hatalmas Szovjetunió és a szocialista világrendszer, ez pedig legőrőzhetetlen erő. Kuba megítélésében a józanabb szemlélet utat tör a kapitalista világban is. , Több tőkés ország fokozni óhajtja kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Az Egyesült .A Hámok által kikényszerített gazdasági blokádon Kuba kaput nyitott. Ez is bizonyítja, hogy az élet realitásai elől nem lehet kitérni, a jövőben minden bizonnyal egvre több tőke állam ténykéntveszi tudomásul a szocialista Kuba létét és teremt vele közmeskedelmi, gazdasági kapcsolatokat. Töredezik a nyugati izolációs politika A napokban a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság közös közleményben bejelentették, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással. A Kínai Nériköztár°'asig me«»»ljin.,lflusától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. Fi ismeréséve a Francia Köztársaság kormánya ésszerű lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye mutatja, hogy kezd töredezni az a realitásoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista országok egy részével, közöttük a világ legnagyobb lélekszámú országával szemben hosszú időn át folytattak, örülünk a testvéri Kínai Népköztársaság nagy sikerének. Meg vagyunk győződve, hogy közel van a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Változatlanul valljuk, hogy a viágszervezet, csonka maradás nem lehet a béke teljes értékű őre mindaddig, amíg sem foglalta el ott meséélgető tervét a Kínai Népköztársaság. A Kínai Népköztársaság elismerése a Francia Köztársaság részéről még élesebb fényben mutatja meg a mai nyugatnémet politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. (Folytatás a 3. oldal««.» (Folytatás a 1. oldalról) az ággal, Csehszlovákiával ésjelentős . »megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és 2 ^ír Magyarország 1964. február 1.