Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-02 / 153. szám
18 Mai RTSTLIT MAGYARORSZAG Barátsági nagygyűlés Tallinnban (Folytatás az 1. oldalról) ködös szüntelen fejlesztése a szocializmus első országával. Ezt jól kifejezi a múlt év szeptemberében megkötött új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk, amelyet híven betartunk és tartalommal töltünk meg. Országainkat érintő minden fontos kérdésben tanácskozunk szovjet barátainkkal, s érdekeinknek megfelelő egyeztetett álláspont szerint járunk el. Internacionalista és saját népeink iránti hazafias kötelességünk, hogy erősítsük a szocialista országok kapcsolatait, az összefogással megsokszorozzuk erőnket, mert az imperialisták nem nyugszanak bele a szocializmus térhódításába, pozícióik elvesztésébe. Az ellenforradalmi puccsok szervezésétől kezdve az ideológiai diverzión át a brutális, agresszív háborúk kirobbantásait, minden fegyvert bevetnek. Csak az vallhatja magát igazi internacionalistának, az vállal valóban felelősséget saját népe és más népek sorsáért, az méltó a megtisztelő kommunista névre, aki mindent elkövet a szocialista országok összefogása, az antiimperialista akcióegység kikovácsolása, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megbontott egységének helyreállítása érdekében. Mi, magyar kommunisták, a nemzetközi élet alapvető kérdéseinek megítélésében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságával, a szovjet kormánnyal azonos nézeteket vallunk. Együttérzünk a vietnami néppel és minden lehetséges módon támogatjuk hősi harcát, amelynek kimenetele nem lehet kétséges: a nép győzni fog. Megoldásra váró feladatok közé tartozik az európai biztonság szavatolása. Éberen figyeljük a Német Szövetségi Köztársaság kormányának lépéseit, tetteit, amelyek nyomán a militarista, revansista, újfasiszta erök nagyobb mozgási lehetőséget kapnak és felemeljük tiltakozó szavunkat e jelenségek ellen. Mi szolidárisak vagyunk és teljes erőnkkel a szocialista országokkal együtt a Német Demokratikus Köztársaság oldalán állunk. Teljes a nézetazonosság pártjaink és kormányaink között a nemzetközi munkásmozgalom előtt álló feladatok tekintetében is. Közösen valljuk, hogy különös jelentősége van annak, hogy minden párt politikája homlokterébe helyezze az internacionalista kötelékek erősítését. Az előttünk álló feladatok megvalósítása érdekében úgy véljük, soha nem volt nagyobb szükség a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozására, mint most. November 25-én pártunk képviselői is Moszkvában lesznek, a kommunista- és munkáspártok tanácskozásán és képviselni fogják az összefogás, az egység, az antiimperialista front gondolatát. Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának képviselőivel eddig folytatott tárgyalásaink megelégedésünkre szolgálnak. Hozzájárulnak a népeink közötti kapcsolatok további erősítéséhez, a magyar—szovjet barátság elmélyítéséhez és nemcsak az országaink ügyét szolgálják, hanem hasznára vannak a szocialista országok közösségének is. Emlékezetes marad számunkra tallinni látogatásunk. Hazánkba visszatérve szép emlékeket, maradandó élményeket viszünk magunkkal. Megcsodáltuk városukat, sok új barátot szereztünk, nagyon jól éreztük magunkat. Engedjék meg, hogy még egyszer köszönetet mondjak a meghívásukért, szívélyes vendégszeretetükért. Úgy érzem, küldöttségünk látogatása hozzájárul népeink barátságához, s ezen belül az észt—magyar barátság és együttműködés elmélyítéséhez. Őszintén köszönjük pártunk és a magyar nép iránt tanúsított barátságukat, a szívélyes üdvözleteket, amelyeket küldöttségünk hazavisz magával. Mi a magunk részéről még egyszer szívből új, nagy sikereket kívánunk önöknek a kommunizmus építésében. I. KABIN: A gyűlésen beszédet mondott I. Kabin, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Bevezetőben meleg szavakkal köszöntötte Kádár Jánost és a magyar küldöttség minden tagját. Köztudott — mondotta —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és személyjelnt Kádár János elvtárs fontos szerepet tölt be az országaink közötti testvériség erősítésében. — örömmel tölt el bennünket — folytatta —, hogy a testvéri magyar nép magabiztosan halad a szocializmus építésének útján. Az önök sikerei valóban elismerésre méltóak és lelkesítőek. I. Rabin ezután a küldöttség észtországi látogatásának jelentőségét húzta alá. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gazdasági kapcsolatai erősödésének kedvező hatását az Észt Köztársaságban is érzik. Nagyon sok észt üzemben működnek magyar szerszámgépek, különböző berendezések. Autóbuszaink több mint egynegyede az Ikarusz gyárból került ki. Vannak autóbuszvezetőink, akik az önök gyárában készült Ikaruszon generáljavítás nélkül több mint egymillió kilométert tettek meg. Ugyanakkor mi exkavátorokat villanymotorokat, kazánberendezéseket, fényképezőgépeket, villanólámpákat, zenegépeket, pamutszövetet és különböző mezőgazdasági termékeket szállítunk önöknek. Az Észt KP vezetője ezután arról beszélt, hogy köztudomású a magyar és az észt nép is a finnugor népek családjához tartozik. Szoros kapcsolat a két ország között azonban mégis csak akkor alakult ki, amikor Magyarországon és az Észt Köztársaságban is győzött a szocialista forradalom. A magyar és az észt nép nagyjából azonos időben ünnepli az első tanácsköztársaság 50. évfordulóját. 1918 novemberében kiáltották ki észtország munkakommunáját és 1919 márciusában a Magyar Tanácsköztársaságot. Történelmi tény, hogy március 23-án Anvelt, az észt munkakommuna népbiztosa tanácsának elnöke azzal fordult a Magyar Tanácsköztársasághoz, hogy mutasson példát a többi országnak, amelyekben a proletariátus még nem vívta ki a győzelmet. A magyar és azészt dolgozóknak azonban akkor még nem sikerült végérvényesen megszerezniök a hatalmat. Végül azonban az önök küzdelmét és a mi harcunkat is siker koronázta. Győzelmünk záloga, hogy hívek voltunk és maradunk a nagy Lenin zászlajához és tanításaihoz. I. Rabin beszédét a leninizmus, a szovjet—magyar barátság, a szocialista tábor egysége, a béke, a demokrácia és a szocializmus, a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt éltetésével fejezte be. A forró hangulatú nagygyűlés az Internacionalé hangjaival zárult. A magyar nép sikerei elismerésre méltóak és lelkesítsek 1988. jtáius 1. Erős gaulleista többség az új nemzetgyűlésben Párizs (MTI) Raymond Marcellin belügyminiszter közzétette a két fordulóban lebonyolított franciaországi választások eredményeit. A 487 parlamenti mandátum közül 485 sorsa dőlt el, két mandátumról az úgynevezett tengerentúli területeken július 7-én megtartandó választások alkalmával döntenek. Pártok: Gaulleisták Kommunisták Baloldali szövetség Centrum Különböző baloldali pártok Ultra baloldali pártok Jobboldali csoportok Összesítve a gaulleisták 6 762 170 szavazatot kaptak, a baloldal pedig összesen 6 187 474 szavazatot. A gaulleistákra számukra kedvező választási rendszer következ- HÍRMAGYARÁZÓNK A francia nemzetgyűlési választások eredménye nagy meglepetés a baloldal, de a gaulleisták számára is. A baloldali pártok az első forduló után remélték, hogy a második fordulóban sikerül megfékezniük a jobboldal előretörését, a gaulleisták legfőbb törekvése pedig az elsőnél kényelmesebb parlamenti többség biztosítása volt. Az eredmény, a gaulleisták minden várakozását és álmát felülmúlta, hiszen az ötödik köztársaság alatt eddig még nem tapasztalt nyomasztó többséget szereztek. Az eredmény okainak kutatása hosszú elemzést érdemel, de most szorítkozzunk néhány ténymegállapításra. A választásokra olyan rendkívüli események után került sor, mint a párizsi diáktüntetések és a több héten át tartó, jelentős sikereket elért tízmilliós követelési mozgalom. Ezek után a baloldal előretörését lehetett volna várni, és a fordítottja következett be. Ez elsősorban a gaulleista választási propaganda eredménye. A dolgozók követelésének jelentős kielégítése után sikerült elhitetniük a választók nagy részével, hogy a gaulleisták bukásával anarchia, polgárháború, pusztulás zúdulna az országra és kérték: tömörüljenek De Gaulle elnökké A mandátumok megoszlása a következő: gaulleisták 355, kommunisták 33, baloldali szövetség 57, centrum 29, ultra baloldali pártok 1, egyéb baloldali pártok 2, különböző jobboldali csoportosulások 8. A belügyminisztérium adatai szerint a szavazatok megoszlása abban a 316 választási körzetben, ahol a második fordulóban szavaztak, a következő volt: Szavazatok: Százalék: tében ugyanakkor az alig több mint félmillió szavazatkülönbség ellenére az új parlamentben csaknem négyszer annyi helyet szereztek, mint a baloldal pártjai, ÍRJA : rül a köztársaság, a szabadság védelmére. Maga az elnök is erre szólította fel a választókat közvetlenül a szavazás előtt. A vad kommunistaellenes hangorkánban sikerült elfeledtetni, hogy a válságot magának a rendszernek belpolitikai csődje idézte elő. A választással tehát semmi sem oldódott meg, hiszen a rendszer válságát nem a nemzetgyűlés válsága okozta. A gaulleistáknak eddig is többségük volt a parlamentben, most is az van. A különbség az, hogy most sokkal kényelmesebb ez a többség. Az igazi problémák, nevezetesen a gazdasági bajok, az áremelkedés, az infláció, a munkanélküliség, az egyetemi reform, — vagyis a válságot kiváltó okok — mind megoldatlanok maradtak. Ezeket a propagandatrükkökkel nem lehet eltüntetni. A baloldal számára sajnálatos a szavazók egy részének elvesztése. A mandátumveszteségek a nemzetgyűlés belső életét tekintve jelentéktelenek, hiszen a kisebbségnek eddig sem volt az ügyeket befolyásoló hatása. A parlamenten kívül viszont sürgősen le kell vonni a politikai tanulságokat, amint arra az FKP vezetői már fel is hívtak. Ez a tanulság pedig az, hogy minél előbb meg kell teremteni a baloldali erők egységét, ki kell dolgozni a közös politikai programot, hogy a demokratikus és köztársasági erők hatásosan szembeszállhassanak a jelenlegi jobbratolódással. 6 762 170 46,39 2 935 775 20,14 3 097 338 21,25 1141 305 7,83 60 584 0,42 83 777 0,47 496 463 3,41 30. — Rendben van — ígérte a százados. — A kihallgatás után hazamehet és elláthatja az apácáit. De most beszéljen. Hogyan jutott a kincstárhoz? Honnan vette a kulcsokat. Figyelmeztetem, igazat mondjon. Úgyis mindem, tudunk Az őr csodálkozva pillantott a századosra és biztos hangon mondta: — Egyáltalán nem voltam a kincstárnál. Az ilyesmivel régen felhagytam. — Hogyhogy? — Ismétlem, százados úr, nem én loptam el a pénzt. — Akkor miért szökött meg? — Féltem, hogy minden kiderül. Tudtam, hogy a rendőrség nyomozni kezdett utánam. Átgondoltam, hogyha elkezdenek piszkálódni, akkor kikaparják a teljes igazságot. Megszöktem de nem tudtam megválni a halaktól. Nélkülem ők meghalnak és ezért jöttem el önként. »■» Úgy látszik nem értjük meg egymást Kezdjük élőtről — mondta a százados és elővéve egy jegyzőkönyv nyomtatványt, megkezdte a kérdezgetést: — Neve? — Zdzislaw Paczewski. — Paczewski? De hiszen az irataiban Zaczewski áll. — Valójában engem Paczewskinek hívnak. Később változtattam a vezetéknevem Zaczewskire. A keresztnevem, a születési helyem és évem ugyanaz. — Miért hamisította meg az iratait? — Elmondom a teljes igazságot, csak ne feledje az ígéretét százados úr, a halakkal kapcsolatban, mert cserélnem kell a vizet az akváriumban... — ígértem és meg is tartom. Beszéljen! — A háború előtt betörő voltam. Alkulcsokkal és egyéb saját készítésű kulcsokkal üres lakásokat nyitottam ki és raboltam. Nem volt számomra olyan zár, amit ne tudtam volna kinyitni. Négyszer kaptak el. Több, mint tíz évet ültem különböző börtönökben. A háború kitörésekor még három évem volt hátra. Bialistákban ültem éppen, amikor bejöttek a németek, kiengedtek bennünket, mert az oroszoktól foglalták vissza a várost. — Lassabban beszéljen, jegyzetelnem kell. — Akkor elutaztam Czestochowába. Onnan származom és sok rokonom élt ott. — És újra elkezdte nyitogatni az „üres” lakásokat? — Nem. Annál is rosszabbat tettem. Beléptem a csendőrségbe. Vagyis a gránátos csendőrökhöz. (Volksbundista fegyveres testület a német megszállás idején; a megszállók terrorakcióinak segítője, előkészítője — a ford.) Zsidókra nem vadásztam, lengyelekre sem lőttem. Csupán a komisszariátuson teljesítettem szolgálatot és nem is egy emberen segítettem. Megadhatom azoknak a neveit, akiket megmentettem — Azután megszökött? — Mihelyt a Vörös Hadsereg elfoglalta a várost, azonnal elszöktem Dabrowa Gómiczába. Ott átírtam a „kennkarte”-mat Paczewskiről Zaczewskire és néhány évig a helyi pamutszövő gyárban dolgoztam. De mindig féltem és ezért rábeszéltem egyik rokonomat, aki a „Czestochowianak”-ban dolgozott, hogy hagyja ott a gyárat és kérjen egy munkahelyi ajánlást. Ő akkor az egyik építőcéghez ment dolgozni, ahol nem volt szüksége semmiféle papírra én pedig ezzel az ajánlással, amelyen a „P” betűt „Z”-re javítottam felutaztam Varsóba munkát keresni. A Lengyel Rádiónál éppen őröket kerestek. Nem volt jelentkező mert az őröknek keveset fizetnek. Jelentkeztem Úgy látszik nem ellenőrizték az igazolásomat, mert azonnal felvettek. Ott hat évnél is tovább dolgoztam. A rádióhoz azonban odakerült egy czestochowai ember. A háború idején elemi iskolai tanító volt. Csendőrségi munkám idejéből ismertem. Ez az ember azonnal felismert és szüntelenül nézegetett engem. Megrémültem, hogy még a végén visszaemlékezik arra, hol is találkoztunk. Amikor azután megtudtam, hogy a bankban őröket keresnek, gyorsan átmentem oda. Ennyi a mondanivalóm. Most lecsukhatnak, de százados úr, megígérte... (folytatjuk) Jerry Edigey bűnügyi regénye Fordította: Szilágyi Szabolcs koszkii beszéde (Folytatás az 1. oldalról) fegyverkísérleteket. Aztán szerződést kötöttünk a kozmikus térség katonai célokra való felhasználásának eltiltásáról. E szerződések az atomsorompó-egyezménnyel együtt gyakorlati lépéseket jelentenek a fegyverkezési hajsza csökkentése felé, kedvezőbb feltételeket teremtenek a leszerelés előmozdításához. A szovjet kormány fontos jelentőséget tulajdonít az atomsorompó-egyezmény tételeinek, amelyek a résztvevőket arra kötelezik, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat folytassanak a nukleáris fegyverkezési hajsza csökkentését és a nukleáris leszerelést célzó hatékony intézkedésekről. Ezért a szovjet kormány döntést hozott és az összes kormányhoz felhívást intézett a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a leszerelést célzó egyes halaszthatatlan intézkedésekről. Ezek között van a nukleáris fegyver alkalmazásának betiltása, a nukleáris fegyver gyártásának megszüntetése, tartalékainak csökkentése és felszámolása, a stratégiai fegyverek célba juttatását szolgáló eszközök korlátozása és azt követően a csökkentése, valamint más intézkedések. E felhívásnak a szovjet kormány rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít, minthogy annak célja a béke erősítése. A szovjet kormány által javasolt leszerelési intézkedések egyidejű vagy szakaszonkénti megvalósítása komoly hozzájárulás ahhoz a harchoz, amely a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a leszerelés problémájának gyökeres megoldásáért folyik. Engedjék meg kifejezésre juttatni reményemet, hogy felhívásunkat a szükséges figyelemmel fogják megvizsgálni a világ országainak kormányai, s hogy e felhívás a sokoldalú és konstruktív vita tárgyává lesz a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságban, amely a közeljövőben felújítja munkáját. Reméljük, hogy ennek következtében lehetővé válik konkrét eredmények elérése a leszerelés területén. Ezt várja a világ minden népe. Aláírás Moszkvában és Londonban Hétfőn a moszkvai Kremlben aláírta az atomsorompó-szerződést Péter János magyar, Ivan Basev bolgár, Jiri Hajek csehszlovák külügyminiszter, Jozef Winiewicz lengyel ideiglenes külügyminiszter, Csimiddorzs mongol külügyminiszter-helyettes, Otto Winter az NDK és Manescu Románia külügyminisztere. Rajtuk kívül a szerződést kézjegyével látta el Frank Aiken ír miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Thompson, az Egyesült Államok és sir Jeffrey Harrison Nagy-Britannia moszkvai nagykövete is. A szerződést aláírta Ausztria, Finnország, Tunézia, Szenegál, Dánia, Izland, Görögország, Laosz, Libanon, Nepál, Ceylon, Irak, Nigéria, Norvégia, Sseád, Szomália és az EAK nagykövete, Szíria, Afganisztán, Ghána, Marokkó és Ciprus ideiglenes ügyvivője. A szerződést hétfőn 36 állam képviselői írták alá. A londoni Lancaster House-ban hétfőn 11 órakor Michael Stewart brit külügyminiszter, Mihail Szmirnovszkij szovjet, és David Bruce amerikai nagykövet, majd húsz ország misszióvezetője, köztük Varsányi György, magyar ideiglenes ügyvivő írta alá az atomsorompó-szerződést. Az ünnepélyes aláírás után Harold Wilson brit miniszterelnök mondott beszédet. Befejeződtek a törzskari gyakorlatok Csehszlovákia területén vasárnap délben a terveknek megfelelően befejeződtek a Varsói Szerződés tagállama, egyesített fegyveres erőinek törzskari gyakorlatai. A gyakorlatokat Ivan Jakubovszkij marsall, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka isnyitotta. Amint azt Cepicky vezéőrnagy, a gyakorlatok szóvője közölte a gyakorlak eredményeit Július 2-án , 3-án sajtóértekezleten vtetik.