Kelet-Magyarország, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
1. oldal A februári győzelem Ma 22 éve döntő fordulat következett be a szomszédos csehszlovák nép életében. A prágai Vencel téren a munkások és milicisták forradalmi gyűlésén Klement Gottwald bejelentette: Csehszlovákiában a munkásosztály és a reakciós burzsoázia harcából a szocializmus hívei kerültek ki győztesen. Ezt a bejelentést rendkívül éles politikai harc előzte meg. A belső és a külső reakció összpontosított támadást folytatott a Csehszlovák Kommunista Párt ellen, amely a háborút követő években mind nagyobb politikai befolyásra tett szert a tömegek között. A Csehszlovák Kommunista Párt már az 1946-os választásokon megszerezte a szavazatok negyven százalékát, s azzal a parlament legerősebb pártja lett. Ennek alapján Klement Gottwald lett a miniszterelnök. A reakció ebbe nem akart belenyugodni, s mind koncentráltabb támadást intézett a haladás erői ellen. 1947 végén és 1948 elején a koalíciós kormány polgári és szociáldemokrata tagjai lemondásukkal akartak zűrzavaros helyzetet teremteni, majd kommunisták nélküli „politikamentes” kormányt alakítani. A munkásosztály azonban keresztülhúzta a reakció terveit és Csehszlovákiát a nép akaratának megfelelően elindította a szocializmus útján. Ezzel a reakció hosszú időre, de nem véglegesen vereséget szenvedett. 1968- ban ismét jelentkeztek a már egyszer kudarcot vallott „átértékelési” törekvések. A már a szocialista rendet fenyegető „átértékelési” törekvéseken ismét úrrá lettek a szocializmus erői. Az 1968-as csendes ellenforradalmi kísérlet nagy tanulsággal szolgált a csehszlovák és valamennyi szocializmust építő ország népeinek. A szocialista Csehszlovákia még viseli az ellenforradalmi kísérlet nyomait, de már megkezdődött a konszolidáció, a hibák és a tévedések következményeinek helyrehozása. Biztosak vagyunk benne, hogy a csehszlovák nép ismét felülkerekedik minden nehézségen és új tanulságokkal folytatja a szocializmus építését. (KS) JELET-MAGYARORSZÁG Nagygyűlés Prágában Gustáv Husák beszéde Prága, (MTI): Flesch István, az MTI prágai tudósítója jelenti: A prágai Óváros téren délután a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében a fővárosi dolgozók képviselői, valamint a népi milícia, a nemzetbiztonsági testület és a néphadsereg egységei ünnepi felvonulást és nagygyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy 22 évvel ezelőtt a szocialista erők meghiúsították a burzsoázia puccskísérletét és megszilárdították a néphatalmat. A nagygyűlésen Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára mondott ünnepi beszédet. Párhuzamot vont az 1948-as és 1968-as politikai események között, s megállapította, hogy mindkét esetben osztályharc folyt a szocializmusért, a munkásosztály hatalmáért és az ország külpolitikai irányvonaláért. Husák hangsúlyozta: az 1948-as és 1968-as emigránsok jelenleg mélységes egyetértésben szidalmazzák a csehszlovák államot, a pártot és a népet. Ez is bizonyítéka annak, " hogy a burzsoázia 1948-as ellenforgalmi célkitűzéseit 1968-ban, más formában és más jelszavakkal, ismét átvették Csehszlovákiában. A nyugati propagandának arra az állítására válaszolva, hogy Csehszlovákiában politikai pereket készítenek elő, Husák kijelentette: „már többször hangoztattuk és most megismételjük, hogy nem engedünk meg semmiféle kiagyalt koncepciós per megrendezését, nem engedünk törvénysértéseket. Ám a munkásosztály hatalmának, a forradalmi vívmányoknak és a szocializmusnak a védelmében felhasználunk minden törvényeseszközt". Husák kitért Csehszlovákia és az NSZK viszonyára : „az NSZK kormánykörei harminc évvel a müncheni döntés után mindmáig képtelennek bizonyultak arra, hogy helyrehozzák a müncheni egyezménnyel, az ország megszállásával és a háborús bűntettekkel Csehszlovákiának okozott károkat. Most Bonnból jelét adják, hogy hajlandók magatartásuk bizonyos megváltoztatására. A magunk részérül kijelentettük, hogy örömmel fogadjuk az európai országok közötti kapcsolatok rendezését, s ugyanúgy üdvözöljük az NSZK és Csehszlovákia viszonyának rendezésére irányuló törekvéseket. Az elhangzott szavak után azonban a bonni kormánytól konkrét tetteket várunk. A CSKP és a csehszlovák kormány minden erőfeszítése arra irányul, hogy Európában és mindenütt másutt megszilárduljon a béke és a kollektív biztonság. Jó kapcsolatokat kívánunk kiépíteni is idén szomszédos állammal. De erről csak a kölcsönös egyenjogúság alapján és a második világháború következményeinek tiszteletben tartásával vagyunk hajlandók tárgyalni.” Beszédének végén a párt első titkára rámutatott arra, hogy a politikai hatalomért vívott harc sikeres befejezése után türelmes magatartást kell tanúsítani a megtévedtek megnyerése érdekében. Elérkezett annak az ideje is — mondotta —, hogy az értelmiség határozott választ adjon: kivel szándékozik haladni. A dolgozó néppel, ellene, vagy a kivárás álláspontjára helyezkedik meggyőződésünk, hogy az értelmiség minden rétegének nyíltan támogatnia kell a szocialista úton haladó munkásosztályt — fejezte be beszédét Gustáv Husák. A KGST VB ülése Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Kedden Moszkvában megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 45. ülésszaka. A napirenden a tagállamok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésének kérdései szerepelnek. Az ülésszakon Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnökhelyettese, lengyel megbízott elnököl. Rajta kívül részt vesznek Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió kormányfőhelyettesei. ietnami harcok Saigoni jól tájékozott körökben kedden a kora reggeli 4-ilasban közölték, hogy amerikai stratégiai bombázók a keddre virradó éjszaka ismételteái laoszi területeken szórták le bombáikat. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője egyébként bejelentette, hogy B— 52-es bombázók az éjszaka folyamán nem hajtottak végre támadásokat Dél-Vietnamban. Az elmúlt hét napon — a saigoni amerikai parancsnokság közlése szerint — a B— 52-es légierődöket 18 alkalommal vetették be Dél-Vietnamban. Az elmúlt 24 órában egyébként Dél-Vietnam területén komoly harci tevékenység nem folyt. A VNA hírügynökség jelentése arról számol be, hogy az elmúlt 43 napon My Tho tartományban a dél-vietnami bábkormány 770 katonája állt át a hazafias erőik oldalára. Külpolitikai összefoglaló film Kékkönen Moszkvában ült Pompidou Washingtonban ült Gromiko Berlinben is Ulbricht nyilatkozata Világszerte mozgásban van a nemzetközi politikai diplomácia — ezt a legutóbbi órákban számos magas rangú államférfi utazása is érzékeltette. Moszkva vendége Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a tekintélyes finn vezető a két szomszéd ország jó viszonyának meggyőződéses híve és tevékeny harcosa. A szovjet fővárosban nagyra értékelik Kekkonennek ezt az aktivitását, valamint az európai feszültség általános enyhítéséért kifejtett munkásságát. Az ő nevéhez fűződik az a fontos elképzelés, hogy Észak-Európa váljék atomfegyvermentes övezetté. Kekkonen látogatásának különös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy érkezése egybeesett a NATO provokatív jellegű hadgyakorlatával, a Sarki express fedőnevű művelettel. A szovjet kommentátorok rámutatnak: az antanti „héják” hagyományos célkitűzése, hogy katonai gyakorlótérré változtassák két észak-európai ország, Norvégia és Dánia területét Aligha vitás, hogy a finn elnök moszkvai tárgyalásai során az aggasztó jelenség is szóba kerül. Az Egyesült Államok fővárosában is magas rangú látogató tartózkodik. Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke. Nem véletlen, hogy a nyugati sajtó távolról sem egyszerű protokolleseményként foglalkozik ezzel a látogatással. Pompidou elődje, ’ Charles de Gaulle tábornok ugyanis meglehetősen hűvössé tette '“■'a francia— amerikai viszonyt, amely a state department, sőt európai problémának számított. Pompidou emlékezetes választási jelszava a „folytatás és nyitás” volt és akkor sem volt nehéz megjósolni, hogy ez a kettősség a franciaamerikai kapcsolatok jövőjétől sem független. A megfigyelők arra szeretnének a mostani látogatás során választ kapni, milyen arányban lesz jelen a két állam jövőbeni kapcsolataiban a „folytatás”, tehát a gaulleista hagyományok felyonossága, valamint a „nyitás”, amely ezúttal közeledést jelentene. Magas rangú látogatót fogad a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa: a kormány meghívására Berlinbe érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Gromiko látogatásai ért hetyen mindig nagy figyelmet keltenek. Nem meglepő, ha a bonni-berlini párbeszéd megindulása után, a két Németország kormányfői találkozója előtt a szovjet külügyminiszter berlini tárgyalásai a szokásosnál is nagyobb nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot, ke adott az iraki tájékoztató iroda vezérigazgató-helyettesének. Ulbricht nyilatkozatában hangsúlyozta a palesztinai arab nép küzdelmének jogosultságát, annak a harcnak az indokoltságát, amelyet minden rendelkezésre álló eszközzel vívnak az izraeli elnyomó politika ellen. A palesztinai nép haladó erői következetes harcukkal vesznek részt az arab országok imperialistaellenes mozgalmában — mondotta Ulbricht. Izraelt rá kell kényszeríteni a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtására és arra, hogy vonuljon ki a megszállt arab területekről. Ezzel összefüggésben az NPK államtanácsának elnöke megjegyezte, hogy a hat szocialista ország pártjainak és kormányainak 1969. november 28-i nyilatkozata a közel-keleti helyzetről erélyesen elítélte Izrael agresszív politikáját, amely támogatást élvez mindenekelőtt az Egyesült Államok részéről. Ulbricht méltatta az NDK- hoz fűződő normális kapcsolatok kialakításának fontosságát is. A varsói vajdasági bíróság kedden délután ítéletet hirdetett Maciej Kozlowski és négy társa politikai diverziós csoportjának perében. A bíróság Maciej Kozlowskit négy és fél évi, Jakub Karpinskit négy, Krzysztof Szymborskit és Maria TworkowsA keddi bagdadi lapok közlik azt a nyilatkozatot, amelyet Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnökét 3 és fél,3 és fél, Maria Szpakowskit pedig 3 évi börtönbüntetésre ítélte. A vajdasági bíróság, tekintettel arra, hogy a vádlottak már tavaly letartóztatásban voltak, valamennyiükre vonatkoztatta a lengyel államtanács 1969 júniusi amnesztiarendeletét, így az elítélteknek csak büntetésük kétharmadát kell letölteniük. Twarkowska esetében a bíróság egyéb enyhítő körülményeket is figyelembe vett, s a vádlott 21 hónapot tölt majd börtönben. A vádlottak a tárgyaláson, ■iakub Karpinski kivételével beismerték a terhükre rótt cselekményeket. Üzenet Vietnamból VII. Portrévázlatok A sokféle élmény nem mindig áll össze kristályszabályi ágú rendszerbe. De hiszen nem is ezért érkeztem Vietnam földjére. Híradást, üzenetet szerettem volna hozni arról, hogyan élnek, gondolkodnak .1969 őszén a tegnapról, a máról és a holnapokról. S ehhez, úgy érzem, nemcsak a nagy ívű kérdések elősorolása tartozik, hanem sokszor beszélni kezdenek a látszólag jellegtelen hétköznapi apróságok, mintha homályos üvegen át ismerőst vélnénk felfedezni. A vezető. Sokan, nagyon sokan már az első lépéseknél ott voltak, a párt alakulásánál bábáskodtak, vagy hamar vonzáskörébe kerültek, s egy életre elkötelezték magukat. Megjárták a börtönöket, barátságok így is szövődtek. Megfontolt szavú vezetőkkel találkoztam. Ehhez valami csodálatos mély élet- és emberismeret társul. A megyei vezető nemcsak az országos horizontig lát el, hanem elemzi a világpolitikai helyzetet, a várható fejleményeket. A Központi Bizottság egyik tagjával is volt alkalmam találkozni. Halk szavú, az esti órákban már láthatóan fáradt, de semmi szünetet nem tart, míg gondolatláncolatát végigjárja. Egyszerű ember, türelmes bölcsességgel — mintha a vietnami párt politikája öltött volna testet. A kulturális kapcsolatok bizottsága egyik vezetője arra a kérdésre, járt-e már nálunk (mert asztalszomszédját gyógykezelték hazánkban), mosolyogva jegyezte meg: még nem elég beteg ahhoz, hogy ilyenfajta pihenésre, kikapcsolódásra sor kerüljön. Tréfás megjegyzés volt, nem kevés igazsággal: a vietnami nép vezetői hallatlan szívóssággal — és egyszerűséggel —bizonyítják, hogy feladatuk teljesítésében nem a kiváltságokra ügyelnek, egyetlen gondolatuk a nép szolgálata, a nép érdekeinek lehető legjobb képviselete. Egy férfi — fényképpel. A Vinh-i falusias szállodában mindig az ajtóban állt a férfi, aki behozta az ennivalót, elém tette a tálcát. Először nagyon udvariasan cserélgette is előttem az üres tányért a következő fogással, de intettem, hogy majd kiszolgálom én magam, így csak állt az ajtófélfának támaszkodva, az udvar homokját nézegetve. Egy ízben, amikor a tálcát odébb toltam, s cigarettára gyújtottam, nem vitte el nyomban a holmit. Állt az asztal sarkánál, s mivel tolmácsom ilyenkor nem volt velem, kézzel-lábbal mutogatott, amiből én azt vettem ki van gyereke? Mutattam fiam fényképét. Megnézte, mosolygott, megszorította a karomat. Aztán ő is elővett egy képet, s az enyém mellé tette. Hároméves forma, bájos, dundi kislány mosolygott rám. A vékony, madárcsontú férfi ekkor nyitott tenyérrel közelített az asztal fölé, repülőgép búgását utánozva, majd a robbanás hangját idézte. S rámutatott a pici lányra. Akkor csak néztük egymást, s suta együttérzésként én szorítottam meg a karját. Nem tudom, ki volt, kevés szavát sem értettem. Mégis, ma is itt hordom a szorongást magamban: hogyan mondjam el a vietnami apák, anyák, árvák keserveit? Fekete hajú lányok. Szépek a vietnami nők. Kecsesek, ragyogó szeműek, hosszú hajuk összefogva, hátul a csípőjükig ér. Nemcsak az iskolákban, a gyárakban állnak helyt, hanem a haza védelmében is példát mutattak. A Thong Nhat hotelben a felszolgálók valamennyien tagjai a milíciának. Aki a bombázások idején ott járt, mesélte, hogy a szirénák hangjára villámgyorsan foglalták el helyüket a védelmi állásokban. Az átépítésen kemény munkát végeznek. A rizsföldeken, aratáskor combig a vízben vagy éppen az iszapban gázolnak. Ott vannak a hadseregben is. Amikor útközben egy család mellett haladunk el, a férfi hajtja a kerékpárt; az aszszonyka a csomagtartón ülve kisgyermekét bebugyolálva ölében tartja — az anyai érzés titokzatos mosolyával. Gondoltak erre az amerikai pilóták, amikor bombáik pusztító hatásával számot vetettek ? A brigádvezető. Nincs harminc esztendős. Exkavátorbrigádot bíztak rá, s ő az eső utáni nagy latyakban is hoszszú léptekkel keresi fel a gépeket a Deo Na-i bányában Kz.Ita fekete haja van, szabályos, napbarnított színű arca, a szeme mosolyog, míg neki nem veselkedik, hogy társaival együtt néhány nehéz vasdarabot eltakarítson az útból. Int a hatalmas teherautó vezetőjének, hová álljon. Ismét jelez: felbúg a markoló motorja, s már reped az antragit térül a kocsi, másiknak adja át a helyét. Gumicsizmáját a kőfalhoz veregeti, hajét hátratúrja, fúj egyet, s már megint mosoly bújkál a szemében. Ha itthon látnám, valamelyik bányában, meg se lepődnék- Fiatal munkás — s a munkásember mindenütt hasonló. Következik: A holnapról — egyszerűen. Jenkei János 1970) február SS Külpolitikai szélegyzet: A 2701. A jordán tájékoztatásügyi miniszter a közelmúltban hozott nyilvánosságra egy adatot. Eszerint 1968—69-ben Izrael megújuló támadásai következtében 230 polgári személy vesztette életét és 49- en sebesültek meg. Maguk az izraeliek sem tagadják katonai akcióik folyamatosságai. Bar Lev vezérkari főnök egy friss sajtónyilatkozatában azzal dicsekedett, hogy 1967 júniusa óta 2700 berepülést hajtottak végre Egyiptom légterébe. Legutóbbi akciójukról, amely így a 2701, s amely mint tudott, az Abu Zabal-i fémkohászati művek ellen irányult és 70 munkás életét oltotta ki, még az arabok iránt kifejezetten ellenséges New York Timesnek is az volt a véleménye, hogy az egyiptomi polgárok tucatjainak lemészárlását semmi sem igazolhatja. Izrael maga is mentegetőzni kényszerült. Hivatalos személyiségek nyilatkoztak, s utaltak arra, hogy ami történt, az a véletlen műve volt. Vagyis a két Skyhawkról ledobott időzített és napalmbombákat nem a gyárnak szánták, hanem egy közeli katonai létesítményt kellett volna tönkretenniök. Ezt az érvelést saját korábbi cselekedeteik cáfolják, az a 2700 légitámadás, amelynek áldozatairól ugyan nincs pontos adatunk, mint ahogy ismerjük a jordániai halottak és sebesültek számát. De cáfolja az a szisztematikus izraeli politika is, amely — a Tel Aviv-i szélsőségesek kívánságának megfelelően — az arab országok demoralizálására irányul. Izrael mindmáig nem adta fel azt a tervét, amely a haladó arab rendszerek megdöntésére irányul. Tulajdonképpen ezért nem akadozik, sőt, folyamatos az amerikai fegyverszállítás. Amikor tehát egyre erőteljesebben bontakozik az izraeli eszkaláció, amely még módszer s ak is az Egyesült Államok dél-vietnami agreszszióját követi, lényegében a haladó arab országok megdöntésére irányuló amerikai tervek kapnak formát és tartalmat. Ezzel függ össze, hogy az amerikai szóvivő — noha sietett elhatárolni magát az Abu Zabal-i terrorbombázástól —, egyidejűleg nem hagyott kétséget az iránt, hogy Washington nem függeszti fel a Tel Avivba irányuló fegyverszállításokat. Ez az amerikai játszma egyik oldala. A másik, a diplomáciai „oldal” hasonló tartalmú. Az arab világ elfogadta a politikai rendezés koncepcióját és a józan kompromisszumokon alapuló béke megteremtésén munkálkodik. Ebben egyértelműen támogatják őket a szocialista országok. Az Egyesült Államok rendezési javaslatai viszont egyértelműen Izrael diktátum-politikájának követeléseit próbálják ki fényesíteni. Ezért kerülhetett sor olyan — mint az Human!té megfogalmazta — ..jól kiszámított tévédé, /Le”, — amilyen az Abu Zabal-i terrorbombázás volt. Viszont éppen ezért egyértelműen el* utasító és elítélő a közéle* mény reagálása, népün'■ állásfoglalása is az izraeliszekalációval szemben. «4»