Kelet-Magyarország, 1980. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

Józan számvetés S­enki se lát a jövőbe — szokták mondani. Napjainkban azon­ban mind többen sajátít­ják el a jövőbelátás tudo­mányát. Nem a jóslás ba­bérjai, hanem a józan számvetés, a tervezés szándéka indítja a vállala­tok, intézmények, városok, községek vezető testületeit, hogy sokoldalúan végig­gondolják a következő öt év tennivalóit. •­ Erről tart hetek óta me­­gyeszerte a párbeszéd a falugyűléseken, városkör­zeti megbeszéléseken. Mit építsünk — és mit ne — a következő ötéves terv­ben ? Mennyivel leszünk többen, hova kell bolt, is­kola, orvosi rendelő, út, vízmű, csatorna, zöldöve­zet, parkírozó... És meny­nyi a pénzünk? Természetesen, a kíván­ság mindig gazdagabb a lehetőségnél, egyébként is öt év nem elegendő va­lamennyi jogos igény meg­valósítására. Mégis szót kell érteni százakkal és ezrekkel, magyarázni, ér­velni szükséges, mert rég lejárt az íróasztalok mel­letti tervezés kora. Egyértelmű, hogy to­vábbra is az egyik legfon­tosabb teendő a lakásépí­tés. A megyében a lakás­­állomány 174 701, amely az utóbbi öt évben fokozato­san gyarapodott. Csak az elmúlt évben négyezer la­kás épült, de az is igaz, hogy csaknem másfél ezer megszűnt. Nem könnyű megérteni, mégis töreked­ni kell rá, hogy a szemünk láttára épülő sok száz új lakás ellenére, szinte nem csökken a lakásínség. Kevés pénzből kell sok lakást építeni, mégpedig jobb minőségű és na­gyobb alapterületű ottho­nokat. És jobban igazodva a várható gyermekszám­hoz, hisz a másfél szobás lakás a „vállalt” két gyer­mek világra jötte után mindinkább kicsinek bi­zonyul. Különösen így lesz az öt év múlva, ahogy nő­nek a gyermekek. Mindent aligha lehet öt évre előre úgy számba venni, hogy év közben ne kelljen majd igazítani a terveken. Néhány dolog azonban a jelenlegi hely­zetben is éles vonalakkal jelzi a fontos tennivalókat. Közülük az egyik, az is­kolák gondos fejlesztése, öt évvel ezelőtt a megye általános iskoláiban egy tanteremre 37, tavaly már csak 33 tanuló jutott. Ez a csökkenés azonban lassú, nehezíti a színvonalasabb oktató-nevelő munkát. Harmincon felüli osz­tályokban — márpedig sok van ilyen — aligha várható a legjobb peda­gógustól is, hogy minden gyermekkel, árnyaltan, egyénileg is foglalkozzon, így maradnak a „cetlik”, a mindenről írásban való beszámoltatás, miközben a gyermekek leszoknak az élőbeszédről, ahogyan pedig jobban ki tudnák fe­jezni mondanivalójukat, tudásukat. Nem békülhe­­tünk meg tartósan azzal sem, hogy a megyében az általános iskolás korú gyermekek 12 százaléka nem végzi el a 8. általá­nost 16 éves koráig. Őszintén, a jelen meg­szépítése nélkül kell a jö­vőt, a következő ötéves tervünket megformálni sok okos javaslat felhasz­nálásával. Felelősségtel­jes, igen nehéz munka ez. A jövőbe látás nem az ál­modozások játéka — vala­mennyi szakterület leg­jobbjainak gondos, alkotó munkájával születhet meg. P. G. ■lBalettH I Magyarország XXXVII. évfolyam, 272. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. november 20., csütörtök " * I Losonczi Pál Kőbányán Losonczi Pál, az MSZMP Losonczi Pál a főváros X. ke- Politikai Bizottságának tage­rületébe, Kőbányára látoga­­tó, az Elnöki Tanács elnöke tett. Képünkön: az Elnöki Ta­­szerdán Kőbányára látoga­­nács elnöke és kísérete az tott. újhegyi lakónegyedet tekinti Programja — amelyre él- meg. (Kelet-Magyarország kísérte Király Andrásné, a telefotó) budapesti pártbizottság titká­ra — délelőtt a X. kerületi (Folytatás a 4. oldalon) Kulturális delegáció utazott Helsinkibe Szerdán Pozsgay Imre mű­velődési miniszter vezetésé­vel — Kalevi Kivistö finn ok­tatási miniszter meghívására — magyar kulturális delegá­ció utazott Finnországba. A küldöttség részt vesz a Magyar—Finn Baráti Társa­ság megalakulásának 30. év­fordulóján rendezendő ün­nepségeken és a magyar nagykövetség mellett műkö­dő tudományos, kulturális központ megnyitásán. A delegáció búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Osmo Väinöloä, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. Befejeződtek a szakmai szakszervezetek kongresszusai Szabolcsiak a központi vezetőségekben Befejeződtek a szakmai szakszervezetek kongreszu­­sai. A szakszervezeti fórumo­kon megválasztották a köz­ponti vezetőségeket is. Me­gyénkből harminckilencen ke­rültek a központi vezetősé­gekbe. A Bőripari Dolgozók Szak­­szervezetének központi veze­tőségi tagja lett Káposztás Sándorné, a nyírbátori Minő­ségi Cipőgyár brigádvezetője. Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségébe választották Medve Jánost, az ÉDOSZ me­gyei bizottságának titkárát, Mészáros Jánosnét, a Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat szb-titkárát, Plegyák Erzsé­betet, a megyei tejipari vál­lalat munkását és Záhonyi Máriát, a Nyíregyházi Kon­zervgyár csoportvezetőjét. Az építők szakszervezetének köz­ponti vezetőségi tagja lett Jósvai Mihály, az ÉPSZER munkavédelmi előadója és Lencsés János, az építők szakszervezete megyei bizott­ságának titkára. A HVDSZ központi vezetőségébe válasz­tották Szabó Zsuzsannát, a DIRUVÁLL szakászát és Sze­pesi Emilt, a HVDSZ megyei bizottságának titkárát A KPVDSZ központi vezetősé­gének tagja lett Császtyu Ilo­na, a mátészalkai áruház osz­tályvezetője és Buzsáki László, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára. A Köz­­alkalmazottak Szakszervezeté­nek központi vezetőségébe de­legálták Hegedűs László­­né dr.-t, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, Kellner­­né Pádár Ilonát, a Közalkal­mazottak Szakszervezete me­gyei bizottságának titkárát, dr. Oroszné dr. Biró Annát, a megyei bíróság bíráját. A Közlekedési és Szállítá­si Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja lett Szloboda László, az 5. sz. Volán szerelője. A MEDOSZ központi vezetőségébe került Csonka Zoltán, a TESZÖV tit­­kárhelyettese, dr. Hegymegi István, a Szamos menti ÁG igazgatója, Hovánszki János, a MEDOSZ megyei bi­zottságának titkára, Kál­­mándi Zoltán, a vízügyi igazgatóság művezetője és Szórád Imre, a nyíregy­házi állami tangazdaság mű­vezetője. A Nyomda-, Pa­pír- és Sajtó Dolgozók Szak­­szervezetének központi veze­tőségébe választották Czuczor Évát, a nyíregyházi papírgyár munkáját. Az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete központi vezetőségének tagja lett dr. Csiszár Gusztáv, a mátészalkai kórház igaz­gató főorvosa, dr. Magyar Já­nos, a megyei tanács osztály­­vezető főorvosa és Szilágyi Márta, a megyei kórház ápo­lónője. A Pedagógusok Szak­­szervezete központi vezetősé­gének tagja lett Árnyas Mi­­hályné érpataki tanítónő, Banner László, a Krúdy gim­názium igazgatója, Ferencz Mihályné tiszaberceli óvodai szakfelügyelő, Oláh Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára és Szerencsi István, a 110. sz. szakmunkásképző intézet szb-titkára. A Postások Szak­­szervezetének megyei bizott­ságába került Juhász Mária, nyírbélteki távbeszélő-kezelő. A Ruházati Dolgozók Szak­­szervezete központi vezetősé­gébe választották Szilágyi Jánost, a VOR nyíregyházi gyárának szb-titkárát. A vasasszakszervezet köz­ponti vezetőségének tagja lett Nyakó Imre, a kisvárdai Ön­tödei Vállalat vasöntője. A Vasutasok Szakszervezete köz­ponti vezetőségébe választot­ták Borsi Saroltát, a nyíregy­házi állomás forgalmistáját, Czobor Józsefet, a mátészal­kai körzeti üzemfőnökség vo­natvezetőjét, Pálfi Józsefet, a záhonyi vontatási telep laka­tosát, Verba Ferencet, a záho­nyi üzemfőnökség szb-titká­rát és Pohaczker Attilát, a záhonyi biztosítóberendezése­ket fenntartó főnökség mű­szerészét. A Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezete központi vezetőségébe választották Tündik Andrásnét, a tiszavas­­vári vegyészeti gyár műveze­tőjét és Gazler Istvánt, a Tau­rus Gumiipari Vállalat nyír­egyházi gyárának csoportve­zetőjét. Fokozott felügyelettel Nemesített vetőmag jobb termésátlaghoz Huszonhét év óta a vető­magvak, három éve pedig a gyümölcs szaporítóanyagok gondos ellenőrzését látja el az állami felügyelősség szabolcs­­szatmári kirendeltsége — tá­jékoztat Ilosvay Péter fel­­ügyelőségi vezető. A­­ kirendeltség szakem­berei rendszeresen végzik a termelés időszakában, 16 ezer hektárnyi területen a szántóföldi szemléket. Ennek eredményeként évente átlag 3400 vagon nemesített vető­mag kerül megyénkben fém­zárolásra. Mindennek jelentős felada­ta van a fajták minőségének javításában, a terméshoza­mok reális növelésében. Mér­hető eredmény többek közt, hogy az őszi búza hektáron­kénti átlaga már — az idei nem kedvező időjárás ellené­re is — jóval felül van a 30 mázsán. De az őszi árpa átla­ga ugyancsak 30 mázsa fölé került, melynél 31,7 százalék a hozamnövekedés múlt év­hez képest. De elmondható hozam- és minőségjavulás — a felügye­lőség közreműködése mellett — más főbb megyei növény­fajtáknál: vetőburgonya, ken­der, napraforgó, kukorica és zöldségfélék esetében is. Megnyugtatóbbá vált a gyümölcskultúrák továbbfej­lesztése, hogy három év óta, az állami támogatással lé­tesített ültetvényeket színtől szigorúan felügyelik. Me­gyénkben már ennek meg­felelően telepített négy álla­mi gazdaság a múlt évben 149 hektáron almacsemetét, 23 termelőszövetkezet pedig 653 hektáron létesített új al­máskertet. Egyéb gyümölcsöst állami felügyelet mellett tíz tsz alakított ki 256 hektáron. Ez utóbbi nagy része meggy­szilva- és dióültetvény. A vetőmagtermeltető válla­lat nyírbátori üzemében Mor­vai Miklós paradicsommagot tisztít géppel, amelyet Hol­landiába exportálnak. Kisvárdán a SZÁÉV kivitelezésében 80 lakást építenek a Miskolci Házgyár elemei­ből. (Elek Emil felvétele) Az OEDSZ napirendjén Fiatal egészségügyiek megyénkben kedési tervek végrehajtásá­nak tapasztalatairól, majd szóbeli tájékoztató hangzott el az OEDSZ VIII. kongresszu­­sán hozott határozatok me­gyei megvalósításáról. A megyei kórházban meg­hirdetett Alkotó ifjúság-pá­lyázat eredményesnek bizo­nyult. Az intézet fiataljainak biztosították a nyelvtanulást. A gyógyszertári központban jól működik az ifjúsági klub, a művelődési bizottság gaz­dag programot állít össze és valósít meg. A kisvárdai kór­házban az ifjúsági parlament előtt sok volt a szakképzet­­len nővér és megoldatlan volt a szakdolgozók továbbképzé­se. Azóta mindkét gondra or­voslást találtak. A mátészal­kai egyesített egészségügyi in­tézményben mozgókönyvtá­rat hoztak létre és a gyesen lévő asszisztenseket is bevon­ták a továbbképzésbe. A fe­hérgyarmati kórházban pat­­ronálási rendszer működik, amelynek keretében segítik a kezdőket. A vásárosnamé­­nyi kórházban a gondok je­lentős részét mostanáig sem sikerült megoldani. A megyei bizottság ülésén szó volt a fiatalokkal kapcso­latos további teendőkről is. November 19-én Nyíregy­házán ülést tartott az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezetének megyei bizott­sága. Beszámoltak az 1978. évi munkahelyi ifjúsági par­lamenteken elfogadott intéz-

Next