Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

2 turnusváltás Ugornyán A gergelyiugornyai Esze Tamás úttörőtábor udvarán, mint költözés előtt a gólyák, lehangoltan várakoztak múlt csütörtökön a kisdobosok, úttörők. A turnusváltás szo­morú napja volt. Számukra véget ért a kalandokban, él­ményekben nem szűkölködő nyári táborozás. Az időről­ a felsőfokban lehetett beszélni, a vasárnapi átmeneti felhő­­södést leszámítva, többnyire hétágra sütött a nap. Gáti Tibor VI. osztályos tanuló Csarodáról jött. Szá­mára a sok fürdés maradt feledhetetlen. Az öles fák lángja mellett a tábor és az úttörőélet fonákságait fel­elevenítő villámtréfák, vidám és mélabús nóták még sokáig a fülében csengenek majd. Messziről, Szentbalázsról ér­kezett 31 kispajtás. Valósá­gos felfedezésnek számított számukra a közös szatmár­­beregi kirándulás, Csaroda, Tarpa, Turistvándi, Tisza­­csécse nevezetességeinek megismerése. Sokat mesél­nek majd odahaza társaik­nak, szüleiknek a festői táj szépségeiről. Illés Norbi a karneválra emlékszik a legszívesebben. Ali Babának öltözött fel, igaz csak 32 rablója lett a negy­ven helyett. Volt persze más érdekes program is. Rajz­verseny, bábkészítés, dal- és játéktanulás, tábori olimpia. A hajnali félhetes ébresztő olykor korainak tűnt, este tíz órakor viszont nem min­denkinek akaródzott ágyba menni. Apropó, az éjszaka. Nagy ribik­ót okoztak a lá­nyok körében a fiúk, ami­kor lepedőben kísértettek. Kaptak is másnap a fejükre! A kaja bőséges volt, vál­tozatos. A szúnyogok viszont itt is csípnek. Szerényi Béláné táborve­zető elmondta, mintegy 160 gyereket láttak vendégül a táborozásra igazán hangula­tos környezetben. Varsány­­gyüréből, Csarodából, Fehér­­gyarmatról, Naményból és Szentbalázsból érkeztek a negyedik turnusba a gyere­kek, s további három tölti majd itt a vakáció egy ré­szét. __________ Békefesztivál Pusztavacs• A Képes Újság szerkesz­tősége augusztus 3-án és 4- én ismét békefesztivált ren­dez az ország geometriai kö­zéppontjában , Pusztava­­cson. A hangulatos népünnepély célja a jelenlévők kellemes szórakoztatásán kívül az, hogy ráirányítsa a figyelmet a béke megőrzésének fontos­ságára, nemzeti hagyomá­nyaink ápolására. Az Orszá­gos Béketanács békecentru­mában vitafórum is lesz. A békefesztiválon fellép­nek a különböző tájak, vi­dékek öntevékeny művészeti csoportjai. Szerepelnek együttesek, szólisták, köztük több országos hírű. Lesznek sportversenyek, autós, moto­ros vetélkedők. Az MHSZ a repülős és ejtőernyős pará­dén kívül technikai bemuta­tót tart... Nyíregyházán, az Ady Endre utcában a közelmúltban adták át a képünkön látható, két négyszintes lakóházat. (cs) HOL JAVÍTTASSUK? „Ha a cipőm mesélni tudna...” Portyázás műhelyek körül Eleve borúlátóan indultam, szatyromban két javításra szoruló cipőmmel az iparos­hoz, hiszen eszembe jutott egy, a cipészberkekben már legendássá vált adoma. Az egyik cipészmester cipészhez küldte albérlőjét, mondván, ő nem javít, csak új termé­keket gyárt. E sztori ismere­tében lesz-e, aki megjavítja a lábbelit? Ahol nem vállalták A belváros jó nevű kisipa­rosa elutasító. — Kérem, ezt már nem érdemes javítani, de ha na­gyon akarja, 300 forintért éppen megcsinálhatom. Az üzleten cseppet sem látszik, hogy műhely lenne, a vásárló nem is gondolná, hogy itt ja­vítás is folyik. Vöröshadsereg utca: én már nem foglalkozom ilyen­nel, öreg vagyok, csak pepe­cselek ezzel, azzal. Vörösmarty utca: az én fér­jem tál­palást nem vállal, a szandállal nem is érdemes kezdeni — mondja a cipész­feleség. Szarvas utca: háromszázért a jövő hétre megcsinálom. Inczédi sor, cipészszövetke­zet boltja: százötvenért bőr­talpat teszek rá, sarkot, hol­napra kész lesz. Ma az elsődleges? A többi iparos hasonló vá­laszokat adott, mindössze egy-két helyen fogadták a munkát megfelelően, gyors javítást ígértek, oltson. A ci­pők „vesszőfutása” után ke­restem fel a Kisiparosok Or­szágos Szövetségének nyír­egyházi szervezetét. Az egyik munkatársa kioktatott: a ci­pő talpból és felsőrészből áll, és különben is, a kisiparos azt csinál, amit akar, csak a tagdíja, adója legyen befizet­ve. Azt az egyszerűnek tűnő kérdést, hogy hány enge­déllyel működő mester van a városban, válaszra sem méltatták. Ezek után a városi tanács te­rme­lés el­lá­tás-f­el­ügyele­t­i osztályán próbáltam érdek­lődni. Megtudtam végre: hat­­vanhárom cipész dolgozik. Itt egyetértettek azzal, hogy nagyon sok mester csak gyárt, de nem javít. Elmond­ták: ehhez rendelet biztosít jogot, ha valaki iparenge­délyt akar (gyártási jog), ak­kor azt kap. Azzal is egyet­értettek, hogy a kisiparos el­sődleges feladata nem a ter­melés, hanem a szolgáltatás. Van az országban számos ci­pőgyár, jó termékeiket nyu­gati exportra is gyártják. De ha valaki méretes munkát kíván speciális igényekkel, ám legyen, sorozatgyártásra ne a kisiparos rendezkedjék be. Ha mégis ezt teszik oly sokan, akkor valamelyik fe­leslegessé vált. Konkurrencia nélkül Manapság, amikor egy cipő mellett már négy számjegyű az ár, meggondolandó, hogy a hibás darabot eldobjuk-e, vagy csináltatni vigyük. Jo­gos igény a javíttatás, de né­hány helytől eltekintve egy százezres városban nem tud­juk, hová menjünk. Mint is­meretes, a cipőipari szövet­kezetnek három kimondottan javítással foglalkozó részlege van. A főkönyvelő elmond­ta: munkájuk bőségesen van, és nem jelent konkurrenciát a 63 „működő” kisiparos. Szombaton kilátogatván a Hatzel téri piacra, sok vásá­rozónál százszámra láttam a vadonatúj, kézi készítésű ci­pőt, csizmát, papucsot. A mennyiséget figyelve, köny­­nyen rájöhet bárki, hogy egy cipész képtelen ennyi termé­ket előállítani... A KIOSZ adóközösségénél megtudtam, hogy semmilyen formában nem ösztönzik a javítást. Az adót mindenkor a bevételtől teszik függővé, a forint mindenütt egyforma, származzék az akár apró­munkából, akár eladásból! Furcsa megoldás! Bürger Péter Használ cikkpiacon. (V. P.) A tárgyalóteremből Pesti fiú pechje Szegény K. Attila alaposan megemlegeti tavaly őszi, Má­­riapócson tett látogatását. A fővárosi fiatalembert ugyan­­is jócskán helybenhagyta há­rom, magát nagyon erősnek érző helyi legény . . . C. Miklós (azóta már be­töltötte a tizennyolcadik évét) arra lett figyelmes a kultúrházban rendezett disz­kón, hogy egy ismerőse po­fon vág valakit, aki futásnak ered. Furcsán értelmezve a szolidaritást, ezek után ő meg kergetni kezdte az idegent. Társai, a tizenhat éves T. Csaba és a kora szerint fel­nőttnek minősülő Tamás Jó­zsef pedig követték. A pesti fiúnak ekkor még szerencsé­je volt, nem érték utól. A helyi legényeket azonban nem olyan fából faragták, hogy feladják hamar a ter­vüket: T. Csaba kihozta ott­honról a biciklit, azzal üldöz­te tovább. Végül mégis C. Miklós érte utól hamarabb. Megrúgta áldozatát, majd többször megütötte. K. Attila végül is az árokban kötött ki. Itt sem hagytak békét neki, Tamás József és T. Csa­ba addig rugdosta, amíg köz­be nem lépett egy arra járó férfi. K. Attila súlyosan sé­rült, a zúzódásokon túl kö­nyöke is kificamodott. A Nyíregyházi Városi Bí­róság dr. Spisákné dr. Kiss Judit tanácsa súlyos testi sértés és garázdaság miatt vonta felelősségre a pécsi triumvirátust. C. Miklós büntetése tíz, T. Csabáé nyolc hónap szabadságvesztés (2—2 évre felfüggesztve), Tamás Józsefé — ugyancsak két év próbaidőre felfüggesztett — tíz hónap börtön és kettő­ezer forint pénz mellékbün­tetés. A fiatalkorú vádlottak a próbaidő tartalma alatt természetesen pártfogó fel­ügyelet alatt állnak. Az íté­let jogerős. 1985. augusztus 1. Színházi előzetem Hat előadás az évad első felében Még csendes a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és környéke, a színészek, ren­dezők, technikai munkatársak pihennek, de a művészeti szakvezetők már az új szín­házi évad előkészítésén mun­kálkodnak. Elkészült az 1985—86-os évad első felé­nek műsorterve, amely hat színházi bemutató előadást tartalmaz. Ezek szerint to­vábbra is erős tempót diktál magának a társulat; októ­berben két új mű bemutató­jára is sor kerül. Szeptember 10-én a Mó­ricz Zsigmond által átdolgo­zott „Ludas Matyit” mutat­ja be a színház Nagy And­rás László rendezésében. Ok­tóber 5-én Grillparzel: Urá­nak hű szolgája című darab­ját állítják színre Salamon Suba László rendezésében. Október 19-én Goldoni: A hazug című művét Gellért Péter rendezésében láthatjuk majd. November 2-án ismer­heti meg a nyíregyházi kö­zönség Nyerges András: Az ördög győz mindent szégyen­leni című drámáját, Léner Péter rendezésében, melyet a társulat a kisvárdai vár­színházi estéken már bemu­tatott. Novemberben még egy jelentős színházi vállalko­zásra kerül sor, Németh László Galilei című drámá­ját Léner Péter rendezi. S az év utolsó színházi bemu­tatója — bérleten kívül — Eisemann—Baróti—Dalos: Bástyasétány 77 című zenés játéka lesz. Az új színházi évad máso­dik felének körvonalai is kezdenek kialakulni, bár a műsorterv nem végleges. Gorkij Nyaralók, Kulin Fe­renc Kölcsey és Machiavelli Clizia című műveit tervezik bemutatni. A stúdiószínpad programja is formálódik, egy-két darab bemutatásá­nak sorsa azonban még nem dőlt el. A BALKÁNYI Állami gazdaság egyik írása az Irinyiék számí­tása című, a népszerű családi ládaszegezésről szól. A nyugdí­jasok szívesen veszik a jövede­­lemkiegészítésnek ezt a módját. Nem kell elmenni otthonról, ak­kor végzi, amikor idejük, ked­vük van. Akár kétszáz forintot is kereshet egy ember naponta, ha szorgalmasan üti a szegeket. Nemcsak a fatelep, hanem a na­gyobb telepek, a nagykállói, az ordasi, az abapusztai is ad ki szegezésre ládákat. Évente a gazdaságnak 300—350 ezer Szat­­már ládára van szüksége, éppen ezért nagy segítség, hogy ott­hon is vállalják a családok. A KEMÉV ÉPÍTŐK arról ad hírt egyik cikkében, hogy a PROPER 16 típusú sze­mélyi számítógépen eddig a kö­vetkező programokat fejlesztet­ték ki: épületek és szerkezetek hőtechnikai méretezése, alapo­zástervezés méretezése, a szige­telő főüzem szerződést nyilván­tartó rendszere, a szigetelő fő­üzem kapacitást követő rend­szere, a vasbeton segédüzem ár­verése és a lakatos segédüzem árverése. Most készül a vállalati kapacitást követő rendszer és a vezetői információs rendszer. A tervek közt szerepel, hogy ki­építik a számítógéprendszert és néhány kijelölt osztályra kisebb számítógépeket helyeznek ki. A közeli tervek közt szerepel, hogy oktatási sorozat formájában megismertetik és megszerettetik dolgozóikkal a számítógépet. A ZÁHONY körzeti Átrakó című lapban arról olvashatunk, hogy jó tíz évvel ezelőtt né­hány lelkes vontatási dolgozó a hulladékból kiválogatott anyag felhasználásával a berekfürdői strand közvetlen szomszédságá­ban egy négyszobás faházat épített fel társadalmi munká­ban. A ház minden nyáron zsú­folásig megtelt, az akkori lét­számhoz viszonyítva, az üzem­­igazgatóság kinőtte az épületet. A régi faház helyett egy na­gyobb üdülőházat építettek, mely 1984. június 28-án nyitotta meg kapuit. A 38 személyt befogadó építmény udvarán hinták, for­gók, napozó és kerti padok, já­tékok szolgálják az ott üdülők kényelmét. Az egyhetes turnusokban üdü­lők részére többféle programja­vaslatot kínálnak, „Tessék vá­lasztani!” címmel. Az üdülő ta­valy már 460 vendéget, köztük hatvan gyereket fogadott. Az idén május elseje óta nyugdíjas csoportok váltják egymást, márc­jus 23-tól pedig az aktív dolgo­zók is megkezdték üdülésüket. A NYÍREGYHÁZI dohányfermentáló legújabb számának egy cikke a karbantartás megtervezéséről szól. A karbantartási munka mi­nőségi elbírálása érdekében mű­szaki átvételi kritériumokat ha­tároztak meg az adott munkafá­zisok vonatkozásában. Ezek se­gítségével maga a karbantartó is objektív mércével győződhet meg munkája jóságáról. A mű­szaki osztály pedig meghatáro­zott ellenőrzési ütemterv sze­rint rendszeresen vizsgálja az elvégzett karbantartási tevé­kenységet. Ennek során nemcsak a háló­diagram szerinti ütemességet vizsgálja, hanem konkrétan ész­revételezi a szakmai rendellenes­ségeket, segítséget nyújt az anyaghiányok rendezéséhez, akár külső kooperációval is. A mun­kaidőalap kihasználása érdeké­ben a munkaügyi és bérelszámo­lási osztály munkanapfelvétele­ket, időelemzéseket végez, ame­lyekből a veszteségek feltárásá­val, azok okainak vizsgálatával az elkövetkező idők vonatkozá­sában tudnak eredményt produ­kálni. A SZAMOS legújabb számának egyik írása a Jármi—ör—Hodász háromszög által határolt területen elhelyez­kedő Muszáj-tagi gyümölcsöst mutatja be. Egyebek közt meg­tudjuk, hogy területükön alany- és fajtakísérleteket végeznek. Tíz hektáron 31 fajta almát, 9,7 hektáron 12 fajta körtét kísér­nek figyelemmel. A kísérletben ígéretesebb fajták is találhatók: almánál jonatán, watson, red jonatán, improved black stei­­man, red spur, körténél beurre durendeon, packhamus triump. A SZABOLCSI ÉPÍTŐK egyik írásából megtudjuk, hogy a nyár derekán is teljes kapaci­tással dolgozik a Tünde utcai lakatosüzem. Az ipari részleg termelési értéke várhatóan 80 millió forint lesz, a külső sze­­relés 64 millió forintot termel év végéig. Mindezt 114 dolgozó­val akarják megvalósítani. Az első fél évben nagyjából idő­arányosan teljesítette tervét a termelőegység. De a második fél évre még nincs teljesen lekötve a kapaci­tás. Az előzetes tárgyalások alapján azonban a helyzet biz­tató. Hagyományosan jó partner az Észak-magyarországi RÉV és a Tatabányai Szénbányászati Tröszt. Remény van arra, hogy a második fél évben a Bábolnai Állami Gazdaság is munkát ad a lakatosüzemnek. A SZABOLCS-SZATMÁRI SZÖVETKEZETEK júliusi számában cikk számol be a Nagyecsedi Takarékszövet­kezet tevékenységéről. Sza­­bolcs-Szatmárban jelenleg a leg­nagyobb betétállományt kezeli. Az 5800 betétkönyvben csaknem 130 millió forintot tartanak nyil­ván. Évente 25—28 millió forint­tal segítik a lakosság céljainak megvalósítását. A körzet gaz­dálkodó szerveivel jó az együtt­működés, a takarékszövetkezet fizeti ki az általuk felvásárolt mezőgazdasági termékek árát. Emellett működési körzetükben végzik a biztosítási díjak besze­dését, illetve a biztosítások kö­tését. Jelentős összeget tesz ki a gépkocsi-befizetések ügyintézé­se, a totó-lottó értékesítés, az IKEA-utalványok beváltása, az autóbuszbérletek árusítása is. A 33 ezer lakos tehát megfelelő pénzügyi szolgáltatásban része­sül.

Next