Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-30 / 230. szám

2016. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK PÁRTHÍREK: A MEGYÉNKBŐL Jobbik: - Hogy miért beszélünk az október 2-ai népszavazásról, amikor mos­tanában a csapból is ez folyik? - vetette fel a kérdést Katona Péter a Jobbik csütörtöki sajtótájékoztatóján. A párt kelet-magyarországi regionális igazgatója a válasszal sem késlekedett.­­ A Jobbik részben egyetért a szavazással, amit az is bizonyít, hogy a Fidesznél jóval korábban felvetettük a szükségességét, hasonló­an a kerítésépítéshez és az alkotmánymódosításhoz. Elkésett a kezdeményezés, az óriási tét miatt mégis arra kérjük a választóinkat - és az egész nemzetet -, hogy menjenek el vasárnap, szavazzanak nemmel a migrációra és a kvótára. A szavazás eredményessége sajnos nem garantált; ha ez a negatív forgatókönyv valósul meg, a kormány magas labdát ad Brüsszelnek. Orbán Viktor olyan csatá­ba vezette az országot, amelyet nem biztos, hogy megnyer: ebben az esetben le kell vonnia a tanulságokat, és kormányával együtt távoznia kell a hatalomból - ismertette a Jobbik álláspontját Katona Péter. Fidesz: - A januári városi közgyűlésen megszavaztuk a kötelező betelepítési kvóta elutasítását. Meg kell védenünk a hazánkat, az asszonyainkat, a gyere­keinket, a magyar családokat - kezdte sajtótájékoztatóját dr. Kovács Ferenc polgármester a városháza előtt. - Senki nem mondta meg azt, hogy miért lenne jó, ha Nyíregyházára nagyobb létszámú migránst telepítenének. Vállalhatatlan terheket jelentene ez a városnak! Nálunk van a döntés felelőssége. Arra buzdítok mindenkit, hogy menjen el szavazni vasárnap, és voksoljon nemmel! Az elmúlt másfél év tanulságai bebizonyították, hogy mivel jár a migránsáradat (terror­veszély, romló belbiztonság, tönkretett közterületek), amivel nem tudtak mit kezdeni a tőlünk fejlettebb, gazdagabb nyugat-európai államok sem. Ez nem pártpolitika. A távolmaradás, a közöny, a lustaság nem vezet semmi jóra. Ha rossz döntés születne, visszafordíthatatlan folyamatot indítana el. MSZP: Bangóné Borbély Ildikó úgy látja: a javuló statisztikai adatok ellenére egyre több a szegény. - Tavaly óta a KSH-nak nem kell publikálnia a szegénységi adatokat, mert a hatalom úgy véli, ezzel elkendőzheti a problémákat - mondta a szocialisták országgyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján.­­ Ettől még tény: a 7 év alatti gyerekek 42,2, a 18 év alattiak 38 százaléka él szegénységben. Jelenleg 4,2 millió munkavállaló dolgozik bejelentve a KSH­ szerint, könnyű úgy statisztikát csinálni, hogy ebbe több mint félmillió főt számolnak bele a korábbi gyakorlathoz képest: a közfoglalkoztatottakat, a diákmunkásokat és a külföldi munkavállalókat. - Az elhangzott számokból is kitűnik, hogy a kormány a szolida­ritás utolsó morzsáit söpri le az asztalról - vette át a szót Tukacs István ország­­gyűlési képviselő. - Ezt jól mutatják az erdőháti települések mai napig fóliával fedett házai, ahogy a népszavazási kampány is. Akik nem akarnak részt venni a ebben a részvétlen, uszító politikában, maradjanak otthon vasárnap - tanácsolta. Együtt. Megyei kampányzáró sajtótájékoztatót tartott a kvótanépszavazásról csütörtökön Lövei Csaba önkormányzati képviselő, az Együtt nyíregyházi elnöke, megerősítve, hogy a Fidesz olyasmikről akarja elterelni a figyelmet, mint a rossz gazdasági helyzet, vagy épp az üzemanyagár emelése.­­ Ám ennél is felháborítóbb, hogy egy megyei f­ideszes képviselő legutóbb egy sablonlevelet küldött a polgár­­mestereknek, s - afféle „nyelvújítóként” megalkotva a „közmigráns” kifejezést - arra kérte őket, menjenek ki ezzel a buzdító anyaggal a polgárokhoz. Vagyis már azzal fenyegetnek, hogy a „közmigránsok” miatt nem jut pénz a közmunkásoknak, ha­nem nemmel szavaznak. Ez már mindennek az alja, s valószínűleg más választó­­kerületekben is ez megy. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz a saját eszme- és párttársait is megfenyegeti, azok önmaguktól aligha találnának ki ilyet. Emiatt is bojkottálni kell ezt a népszavazást - tette egyértelművé Lövei Csaba, majd hozzátette: - Kíváncsi­ak vagyunk, egy népszavazási siker után milyen alkotmánymódosításokat tervez, milyen polgári és emberi szabadságjogokat korlátoz majd a kormány. KELET _ M­egyei tükör 5 ***,■..­­ ,*■........................................ Fókuszban a Tisza-szabályozás Konferenciával emlé­keztek meg a nevezetes évfordulókról a Jósa András Múzeumban. NYÍREGYHÁZA, TISZADOB. Kon­ferenciát tartottak a Jósa András Múzeumban gróf Széchenyi István születésé­nek 225. és a Tisza szabályo­zásának 170. évfordulója al­kalmából. Az előzmények Mondhatni, pattanásig fe­szült légkörben született meg a 19. század egyik legnagyobb hazai alkotása, a Tisza-sza­bályozás. Pattanásig feszült volt a helyzet, ugyanis az 1843-44-es országgyűlés - be­látva, hogy Magyarországon, főként a keleti országrészben lehetetlen gazdálkodni a föl­deken, mert millióhektárnyi termőföld kerül víz alá, ha éppen a Tisza úgy akarja - lét­rehozni a Folyamszabályozási Bizottmányt. Két hónap alatt 16 értekez­letet tartottak 38 taggal, ten­gernyi papírt (tervrajzokat, leveleket, véleményeket) gyártottak, ám a bizottmány végül is dolgavégezetlenül fejezte be működését ebben a szakaszban, mert a magyar államnak nem volt pénze egy ilyen hatalmas beruházás megvalósítására. Vagy ahogy dr. Fazekas Csa­ba (Miskolci Egyetem, BTK) fogalmazott a konferencián: ekkor Magyarországnak nem volt pénzügyi önállósága, Bécstől függött, ám József ná­dor egyszerűen megtagadta még a közérdekű adatigény­­lést is, mely arra vonatkozott volna, mennyi adó is folyik be, lenne-e pénz a szabályo­zás végrehajtására. Kellett a megszállottság Később, 1845-46-ban, amikor Széchenyi kétszer is bejárta a Tisza-völgyet, már válto­zott a politikai helyzet, s an­nak megítélése, mennyire fontos a folyamszabályozás. Széchenyi és Vásárhelyi Pál a felmérések után megállapí­tották, hogy a beruházáshoz legalább 6 millió forintra lesz szükség. Széchenyi nemcsak Bécshez, hanem a bankokhoz is fordult, hogy előteremtse a szükséges összeget. Sajnos Vásárhelyi Pál ko­rán elhunyt, Kecskés Károly vízépítő mérnök és egy olasz szakember vette át szerepét, s végül a nagy mű, a Tisza szabályozása - melynek során 653 kanyarulatot vágtak át, s 52 kilométerrel rövidült le ezáltal a folyó - 1846-tól 1872- ig készült el kisebb-nagyobb megszakításokkal. Erről Ker­tész Fruzsina, a Kállay Gyűj­temény munkatársa beszélt. Bepillantást nyertünk abba a konferencián, mennyi áldo­zatvállalás­­ anyagi, erkölcsi és emberi­­ volt szükséges ahhoz, hogy végül is a Tiszát megszelídítsék a 19. századi eszközökkel. Persze ehhez kellett egy olyan „megszál­lott” is, mint amilyen Széche­nyi István volt. A konferencia zárásaként megnyitották a fotókiállítást, amely az 1940-es árvíz me­gyei eseményeit dokumen­tálja. A Kállay Gyűjtemény az év végéig várja a látogatókat a Tisza-szabályozást bemutató kiállítással. km-gyl Balról jobbra: Széchenyi, Andrássy és Vásárhelyi emlékműve Tiszadob mellett fotók: Koványi Péter .§> Profizmus minden szinten A Szabolcs-Szatmár-Be­­reg Megyei Rendőr-fő­kapitányság Rendészeti Igazgatóság, Mélységi Ellenőrzési és Közterü­leti Támogató Osztály „Jonatán” Közterületi Támogató Alosztálya, ismertebb nevén a Jona­tán kommandó mindig látványos bemutatókat ad, ha megírást kapnak egy rendezvényre. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Megyénkben kezdődött Széchenyi ünnepélyes kül­sőségek között maga emelte ki az első nyom földet 1846. augusztus 27-én Tiszadobnál, ezzel megindult a Tisza sza­bályozása. A település hatá­rában - fáktól rejtve - három emlékmű jelöli a helyszínt. Az első emlékoszlopot 1865-ben állították az első kapavágás helyén, rajta Szász Károly, a kor ismert költőjé­nek verse méltatja Széchenyi érdemeit. A második em­lékoszlopot a helyi földbir­tokos, id. Andrássy Gyula egykori miniszterelnöknek a Tisza szabályozása körüli ér­demeiért állították 1909-ben. A harmadik emlékmű Vásár­helyi Pált, a reformkor nagy vízmérnökét ábrázoló szobor és a nehéz kubikos munkát megörökítő relief. A vászonvirág is az értékek közé került Hagyományápoló és ér­tékismereti vetélkedőt hirdetnek majd diákok számára. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG: A Szabolcs Néptáncegyüttes munkássága, a tarpai cite­razenekar hagyományőrző népzenei tevékenysége és a beregdaróci vászonvirág is bekerült a Szabolcs-Szat­­már-Bereg Megyei Értéktár­ba, így már 38-ra emelkedett a megyei értékek száma. Erről is beszámolt Baracsi Endre, a megyei közgyűlés al­­elnöke azon a sajtótájékozta­tón, amelyet csütörtökön tar­tott a megyeházán az értéktár legfrissebb eredményeiről. Mint elhangzott, a közelmúlt­ban megválasztotta a megyei közgyűlés az értéktárbizott­ság új tagjait. Folyamatosan bővül A bizottság létszámát a ko­rábbi tizenkettőről hétre csökkentették, hogy gördülé­kenyebb, rugalmasabb legyen a munka, hiszen egy kisebb létszámú testület bármikor összehívható. A jelenlegi ta­gok az előző bizottság mun­kájában is részt vettek, a fel-A bizottság tagjai A megyei értéktárbizottság régi-új tag­jai: Karaova Magdolna (elnök), Baracsi Endre (alelnök), dr. László Gézáné dr., dr. Puskásné Oláh Júlia, dr. Bene János, dr. Dám László, dr. Lenti István, adatok továbbra is a megyei értékek feltárása és mentése.­­ Megyénkben sok olyan érték van még, amelynek sze­repelnie kellene az értéktár listáján. Arra kérünk minden­kit, aki tud a térségében vagy a saját kisebb közösségében jelentős szellemi vagy tárgyi értékről, javasolja a bizottság­nak. Mivel az értéklista folya­matosan bővül, szeretnénk bővíteni a megyei értékeket bemutató kiállításunkat is, amelyet már sok helyen meg­tekinthettek az érdeklődők - folytatta Baracsi Endre, aki a megyei értéktárbizottságban az alelnöki tisztséget tölti be. Vetélkedő a diákoknak Befejezésül arról a hagyomány­­ápoló és értékismereti vetél­kedőről adott tájékoztatást az alelnök, amelyet a Földműve­lésügyi Minisztérium támoga­tásával felső tagozatos tanulók és középiskolás diákok négy­négy fős csapatainak hirdet­nek meg nemsokára. A megyei versenyek legjobbjai országos döntőben mérhetik majd ös­­­sze tudásukat. km-mel Bárki java­solhat a saját közösségé­ből szellemi, tárgyi érté­keket. BARACSI ENDRE A tarpai citerazenekar hagyományőrző népzenei tevékenysége is bekerült a megyei értékek közé fotó: pusztai sÁndor Bábelőadás, rajzkiállítás NYÍREGYHÁZA. Bábelőadás, mese-puzzle, filmvetítés is vár a diákokra a magyar nép­mese napja alkalmából, szep­tember 30-án a nyíregyházi Túróczy Zoltán Evangélikus Általános Iskolában. A nagyváradi MM Pódium a Kádár vitéz című előadását mutatja be az alsósoknak 8 órától, míg a felsősök az első tanítási órán meséket olvas­nak. A mesékkel kapcsolatos tudásukat is bizonyíthatják majd a diákok. km Félmilliárd forintos fejlesztés kezdődik Fontos a magyar vidék - jelentette ki az agrár­szakképzésért felelős helyettes államtitkár, MÁTÉSZALKA. Csaknem fél­milliárd forintos fejlesztésbe kezdhet a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szak­képző Iskola és Kollégium - jelentette be a Földművelés­­ügyi Minisztérium döntését csütörtöki sajtótájékoztató­ján Román István agrárszak­képzésért felelős helyettes államtitkár Mátészalkán. - Ez a támogatás is jelzi, a kormány számára fontos az agrárium, fontos a magyar vidék. A 430 millió forintból energiahatékonysági beruhá­zást indíthatnak, kicserélik a nyitászárókat, szigetelik a falakat, és napkollektorok,­­ napelemek teszik gazdaságo­sabbá az épület működteté­sét. Külön öröm számomra, hogy megyénkben a bakta­­lórántházi agrárszakképző elmúlt évi beruházása után a mátészalkai is sorra került - mondta Román István. Megújul az ópályi tangazdaság Kovács Sándor országgyű­lési képviselő az intézmény ópályi tangazdaságának megújításáról tájékoztatta a résztvevőket: gyakorlóhe­lyének modernizálására öt­­venmilliós forrást kapott az iskola. Hanusi Péter, Mátészal­ka polgármestere azt fűzte hozzá, hogy a mezőgazdasá­gi képzések színvonalának emelése mellett ez a beruhá­zás jól szolgálja mind a város, mind pedig a térség gazdago­dását. Kerezsi István igazgató re­ményét fejezte ki, hogy jövő szeptemberben az ünnepi 90. tanévet már a megújult épü­letben kezdheti az intézmény 330 diákja. Szondi erika *tv http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. A sajtótájékoztató résztvevői fotó: tudósítónktól

Next