Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-01 / 151. szám
2 Mindenfelől Melegházasság: németországi igen Berlin: Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) pénteken megszavazta a melegházasság bevezetését. Az ügyet az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére vették napirendre. Angela Merkel közölte, hogy nemmel szavazott, mert számára a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti. MTI Angela Merkel FOTÓ:AFP Jobbik: mennyit költött a Fidesz? Budapest. A Jobbik felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra a Fidesz 2010-es választási plakátkampányának költségeit és egyéb részleteit. Jakab Péter, az ellenzéki párt szóvivője pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, sajtóhírek szerint a Fidesz 2010-ben nagyságrendileg feleannyiért kapott plakáthelyeket Simicska Lajos cégétől, mint a Jobbik az előző hónapokban. MTI Emelkedett a bírák száma BUDAPEST: Emelkedett a bírák, bírósági dolgozók létszáma a központi régióban - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A közlemény szerint az ország legnagyobb létszámú bíróságán, a Fővárosi Törvényszéken az idén már 770 bíró ítélkezik, 59-cel több, mint 2010-ben. A közigazgatási perrendtartás hatálybalépéséhez kapcsolódóan összesen 90 bíró, 64 bírósági titkár és további 161 igazságügyi alkalmazott fog munkába állni a Fővárosi Törvényszéken. MTI Magyar-török csúcs: stabil és erős Törökország az érdekünk Kulcsfontosságú szövetséges, aki nélkül a terrorizmussal és a migrációval szembeni fellépés nem lehet sikeres. Ankara: Az az érdekünk, hogy Törökország stabil és erős ország legyen egyértelmű és világos vezetéssel, amely képes érvényt szerezni az akaratának - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ankarában. A kormányfő több miniszterével együtt részt vett a felső szintű stratégiai tanács ülésén, amely a gyakorlatban magyar-török „kormányülést”, kormányzati csúcstalálkozót jelent. Orbán Viktor az ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte: a török alkotmányos változásokat üdvözöljük, mert bár ez török belügy, ezek növelik Törökország képességét, hogy meg tudja védeni Európát és segítségére legyen Magyarországnak is. Kifejtette: Magyarország Törökországot a NATO megbecsült tagjának látja, meghatározó tényezőnek, amely kulcsfontosságú szövetségese Európának, és amely nélkül „a modern kor két nagy bajával” - a terrorizmussal és a nemzetközi migrációval - szembeni fellépésben nem lehetünk sikeresek. A miniszterelnök megköszönte Törökország erőfeszítéseit e két ügyben, és azt mondta, Törökországnak tisztelet jár, mert megvédte Magyarországot és védi egész Európa jövőjét. Jó lenne, ha ezzel mindenki tisztában lenne Európában - jegyezte meg. Kitért rá: a nemzetközi fórumokon együttműködik a két ország, és közösen lépnek fel a kettős mérce időnként megmutatkozó példáival szemben, minden ügyben fair eljárást és azonos mércét követelnek. Arról is beszélt, hogy Magyarország (szombattól) átveszi a visegrádi négyek (V4) elnökségét, így felhívta a figyelmet a Közép-Európában rejlő lehetőségekre is. Orbán Viktor beszélt továbbá a kulturális emlékek fontosságáról, úgy látja, a közös kulturális emlékek ápolása közelebb hozhatja a fiatal generációkat egymáshoz. Emellett közös oktatási intézményeket, egyetemet, gimnáziumot hoznának létre - fűzte hozzá. A miniszterelnök a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról elmondta: Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök 2013-as budapesti látogatásakor világos feladatot adott, ötmilliárd dollárra kell növelni a magyar-török gazdasági kapcsolatok volumenét. Még nem értük el ezt a célt, de 17 százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelem az év első négy hónapjában, így az idén átlépheti a hárommilliárdos határt, de még sok a tennivaló - magyarázta. Hozzáfűzte: ezért is ment nagy üzleti küldöttség Ankarába. Orbán Viktor végül hivatalos látogatásra hívta meg török kollégáját Magyarországra, és azt mondta, szép távlatok bontakoznak ki a magyar-török kapcsolatokban, nagy dolgokat hozhatnak létre közösen a jövőben. A török kormányfő úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatok folyamatosan fejjlődnek, a legfelsőbb szinteken is jó az együttműködés, a két ország sok témában egyetért, hasonló az álláspontjuk több kérdésben. mit Binali Yildirim török miniszterelnök fogadja Orbán Viktor magyar kormányfőt (j) FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD Devizaárfolyam (2013. 09.02) Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Vállalkozóvá válhatnak A munkaviszony megszűnését megelőzően az újra elhelyezkedést segítik. Budapest: A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 3 foglalkoztatási tárgyú pályázatára péntektől benyújthatók a jelentkezések, a pályázható összeg csaknem 15 milliárd forint - tájékoztatott Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára. Az álláskeresők vállalkozóvá válásának ösztönzésére 6 milliárd forint fejlesztési forrás nyílik meg, az elnyert összeget eszközbeszerzésen túl képzések szervezésére, mentori feladatok elvégzésére is fordíthatják a támogatási kérelem benyújtására jogosult vállalkozások, nonprofit vagy egyéb, nem nyereségérdekelt szervezetek. A jogszerű foglalkoztatás fejlesztését kiemelt felhívás segíti a programban 3,8 milliárd forinttal, a pénzből az ellenőrzési eszközpark fejlesztése, új munkavédelmi és munkaügyi tananyagok és módszertanok kialakítása, a munkaügyi ellenőrzést végző szakemberek képzése, a munkavédelmi és munkaügyi ismeretek terjesztése a munkáltatóknál és a munkavállalóknál valósulhat meg. Rákossy Balázs hangsúlyozta: a létszámleépítések megelőzése és kezelése című felhívás az esetleges csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalók elhelyezkedését segíti. Még a munkaviszony megszűnését megelőzően az újra elhelyezkedést segítik a munkanélkülivé válás elkerülése érdekében - mondta. MTI Erősítik a gyermekvédelmi ellátórendszert Többek között emelkedik például a nevelőszülői díj mértéke, Budapest. Erősíti a kormány a gyermekvédelmi ellátórendszert jövőre, emelkedik például a nevelőszülői díj mértéke - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Czibere Károly közölte: jelenleg az országban 5500 nevelőszülő dolgozik és ők körülbelül 15 ezer gyermeket látnak el. A kormány 2016 végére teljesítette vállalását, és sikerült elérni, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csaknem 90 százaléka már nevelőszülőknél él, vagyis a legkisebbek már nem kerülhetnek nagy intézményekbe - tette hozzá. Az államtitkár a nevelőszülőknek juttatott támogatásokról szólva elmondta: 2013-ban egy 3 éves gyermek után havi 15 ezer forint nevelőszülői díj járt, ez jövőre 60 ezer 500 forint lesz. Kiemelt figyelmet fordítanak a nevelőszülők toborzására is, mert azt tapasztalják, hogy Budapesten és a nyugati határszélen relatíve kevesebb a nevelőszülő. Mint mondta, ingyenessé tették a toborzás eredményeként jelentkező nevelőszülők képzését, emellett jelentősen, 500-ról 240 órára rövidítik a tanfolyami időt. Ez a következő ütemben 2,5 ezer nevelőszülő képzését teszi lehetővé. Mindezek mellett a nevelőszülők továbbképzési programját is ingyenessé tették. mai Támogatják a nevelőszülőket FOTÓ:ÉM 2017. JÚLIUS 1., SZOMBAT kelet@kelet.hu Nézőpont Dr. Bene János Vivát huszár! Örömmel olvastuk az elmúlt napok híradásaiban, hogy a magyar tanya, az erdélyi Torockó mellett a magyar huszár is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe. A Hungarikum Bizottság 2017. június 20-i döntése utáni sajtótájékoztatón Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt mondta: „a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi.” Nekünk, Szabolcs-Szatmár-Beregben élőknek ez külön öröm is, hiszen a régi vármegyék a magyar huszár 500 éves történelme során fölös számban adták fiaikat huszárnak a végvárakhoz, Rákóczi hadseregében szolgáltak megyebeliek a Habsburg állandó hadsereg magyar huszárezredeiben, de idegen hadakban is. 1848-ban a haza hívó szavára éppen a Tiszántúlról sorozott Württemberg-huszárezred egyik százada szökött haza elsőként Lenkey János kapitány parancsnoksága alatt. A hosszú XIX. század második felében az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének 16 huszárezrede mellett a kiegyezési törvényben foglaltaknak megfelelően 10 honvédhuszár ezred is alakult és harcolt a közösök mellett az I. világháború különböző frontjain, a háború vége felé lovaitól megfosztva, már csak a nevében élő huszárként gyalogosan, lövészárkokba kényszerítve. Egy dologban többek voltak mindenki királyi 14. huszárezredre, másnál. Bennük élt mely 1891-től Tanarchia, és Hagyományos ma a vasútállomás mögötti híres gyár huszárszellem. nagylaktanyában állomásozott, és a magyar királyi kassai 5. honvédhuszár ezred II. osztályára, akiknek szintén Nyíregyháza adott otthont a ma már nem létező Honvéd utcai kaszárnyában 1869-től a háború végéig. Sok száz szabolcsi ifjú töltötte e városban hároméves huszárszolgálatát. A két világháború között sem maradt huszárok nélkül a megye, hiszen a régi nagy laktanyába a magyar királyi Hadik András 4. honvéd huszárezred költözött, s 1944 október végéig „lakta” az épületeket, istállókat. Több mint 500 éves fennállása után azután a II. világháborúban a magyar huszár letette a fegyvert. Letette, de nem ellenségei, hanem a technika előtt. Nincsen Európában olyan hadszíntér, ahol történelme során ne harcolt volna, ahol ne ontotta volna vérét. Megállta a helyét a fölényes fegyverzetű ellenséggel szemben is. Valamikor a magyar huszárt tartották a világ legjobb lovas katonájának. Irigyelték, utánozták. De hiába bujtatták a külföldi uralkodók lovas katonáikat zsinóros atillába, hiába nyomtak a fejükbe forgós csákót, azokból magyar huszár nem lett. A magyar huszár huszár maradt csukaszürkében az I. világháború lövészárkaiban, a Pripjaty-mocsarak őserdeiben gyalog és szekéren, tábori barnában. Huszár maradt a háború után civil gúnyában is! Az első Nyíregyházi Huszártalálkozókon még módunkban volt megismerkedni jó néhány egykori nyíregyházi huszárral. Csodáltuk az akkor már hetven fölött járó öregek nagyszerű tartását, fegyelmét, megnyilatkozásaikat. Mintha megállt volna felettük az idő... Mert egy dologban többek voltak mindenki másnál. Bennük élt a hagyományos magyar huszárszellem. Rájuk emlékezve idézzük fel az egykori nyíregyházi huszár, báró Splényi Géza őrnagy szavait a magyar huszárról, s azt hiszem, e gondolatok olvasása közben magunk is rájövünk arra, mitől különleges a magyar huszár, s miért lehet teljes joggal igazi magyar különlegesség, hungarikum: „A huszárszellem alapja az elöljárókba vetett feltétlen bizalom, azoknak tisztelete és megbecsülése. Hozzájuk való ragaszkodás. Ez vonatkozik minden huszárra, úgy a tisztre, mint a legénységre. A huszártiszt sohasem volt csak parancsnok, hanem századának apja, papja, tanítója. Apja, aki minden körülmények között gondoskodik. Papja, akihez minden alárendeltje minden bajával, gondjával fordulhat. Tanítója, aki megtanította a legfontosabbra, a hagyományos huszárszellemre, bajtársiasságra, jóban-rosszban az önfeláldozásig. Ez forrasztott össze tisztet, altisztet, huszárt egy családdá, ennek folyománya az a viszony, melyet más fegyvernembeliek úgy megcsodáltak. Ebből származik a tiszteleten, megbecsülésen alapuló fegyelem, melyet nem változtat se súlyos harchelyzet, se hadifogság, se civilruha. A magyar huszár megszűnt lenni, de a huszárszellem él, és élni fog, amíg a legutolsó öreg huszárra rá nem húzzák a koporsó fedelét.” Ezt a szellemet ápoljuk és próbáljuk meg átültetni az ifjabb generációkba a kétévente megrendezett sárvári és nyíregyházi huszártalálkozókon is. Szerzőnk a Jósa András Múzeum címzetes igazgatója