Kelet Magyarország, 2020. május (77. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-14 / 112. szám
KELET 2020. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Interjú Bodnár Gáspárral, a Fetivizig igazgatójával Heroikus küzdelmet vívtak az árral Hatalmas pusztítást végzett az évszázad árvize megyénkben. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG: Ötven éve sújtotta megyénket a szamosközi árvíz, amely az egész Tisza-völgyet érintő katasztrófa nyitánya volt, s az évszázad árvizeként emlegetik. A Tisza és mellékfolyóinak rendkívüli árvize pusztított megyénkben ötven évvel ezelőtt. Sokak emlékezetében valószínűleg élénken élnek még az események, akár érintett, helyi lakosként, rokonként, a védekezésben részt vevőként, a kitelepítetteket befogadóként, a bajbajutottaknak adományokat felajánlóként vagy kortársként élte át ezt az embert próbáló időszakot. Az addig feljegyzett árvizek közül mind hevesség, mind tartósság, mind pedig a tetőző értékek szempontjából rendkívüli árhullám vonult le akkor a Tiszán és mellékfolyóin - bocsátotta előre Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Fetivizig) igazgatója. Milyen előzményei voltak az árvíznek? Hidrometeorológiai szempontból a hosszú őszi szárazságot 1969-ben csapadékban gazdag tél, majd tavasz követte. A vízgyűjtőkben jelentős hótömeg halmozódott fel, és március első felében kisebb, majd a második felében már tekintélyes hóolvadásos árhullám következett. Közvetlen előzményként újabb csapadékhullám jött május 12-13. között. Akkor egy nap alatt helyenként 150-180 milliméter esett az erdélyi vízgyűjtőn, ez a 2,5 milliárd köbméter víztömeg körülbelül a Balaton víztérfogatának felel meg. Mindezek rendkívüli helyzethez vezettek, hiszen az ismétlődő áradások miatt a telt medrek nem tudtak kiürülni, s az árhullámok egyre magasabb kezdeti szintről indultak. Hogyan védekeztek? A minden addigi rekordot megdöntő árhullám egy nap alatt érkezett megyénkbe, így nagyon rövid volt az időelőnyünk. Az árhullám magassága a töltéskorona felett helyenként elérte a félméteres magasságot. A tetőző vízszint a Szamos határszelvényében a korábban mért legnagyobb vízszintet 159 centiméterrel haladta meg. A Szamoson és a Túron folyónként közel 22 kilométer hosszan védekeztek, nyúlgátakkal magasították a töltéseket. A felső-tiszai védekezésben 180 kilométeren volt valamilyen beavatkozás, a védekezők csúcslétszáma meghaladta a 12 ezret. Szakembereink folyamatosan nagy erőkkel dolgoztak a töltésszakadásoknál, s azokat gyorsan el tudták zárni, majd a vízvisszavezetést is jól megoldották. A vízügyes kollégák irányításával példás összefogás valósult meg, a katonaság a kezdetektől a lakossággal együtt vett részt az eredményes mentési munkálatokban. Mekkora károk keletkeztek megyénkben? A Tisza-Szamos-köz helyzetét - a nábrádi és tunyogmatolcsi gátszakadás mellett - döntően a Szamos romániai szakaszán történtek határozták meg, ugyanis a folyó jobb parti gátja több helyen átszakadt, és az országhatáron a víz beömlött a két folyó közébe. A magyar területen a gátszakadások következményeként a Tisza-Szamos-közben és a Szamos-Kraszna-közben 437 I négyzetkilométer került víz alá. Az ár elöntött 43 települést, több mint 35 ezer lakost kellett kimenekíteni, kitelepíteni. A kiömlött 390 millió köbméter vizet megfeszített munkával négy hét alatt sikerült visszavezetni a folyókba. Az elöntött területen mintegy ötezer lakás - főleg vályogépületek - tönkrement, további négyezret pedig helyre kellett állítani. Komoly kár keletkezett a középületekben, ipari létesítményekben és az infrastruktúrában is. Jelentős háziállat-állomány pusztult el, s a vadállomány is megszenvedte azt az időszakot. Mi jellemezte a helyreállítást, az újjáépítést? Elsődlegesen a fedél nélkül maradt családok számára biztosítottak ideiglenes elhelyezést és ingyenes étkezést. Elkészült 47 község rendezési terve, 1970 júniusa és decembere között több mint 7500-an dolgoztak az újjáépítésen - több mint 70 ezer vagon építőanyagot szállítottak a helyszínre. Új lendületet kapott a megye közműves vízellátásának fejlesztése. Kiépült 21 településen az ivóvízhálózat, így 30 ezerrel emelkedett az ellátott lakosok száma, Fehérgyarmaton pedig csatornaművet és szennyvíztisztítót építettek. Hogyan hatott mindez térségünkben az árvízvédelmi fejlesztésekre? Az 1970-es katasztrófa után, annak tapasztalatai alapján nagyarányú árvízvédelmi fejlesztések indultak el megyénkben - intenzív ütemben. Ilyen volt a Szamos-Túr közi zárógát megépítése 32 kilométeren, a Szamos töltésfejlesztése közel 100 kilométeren és a Szamos-Kraszna közi tározó megépítése. Látványosan fejlődött a távmérő rendszer, a hírközlés, az előrejelzés, most a Tisza-Túr közi tározó épül. Hogyan emlékeznek az eseményekre a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején? A heroikus küzdelem emlékére szakmai tudományos emlékülést szervezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, a Vízügyi Tudományos Tanács, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Fetivizig és a Magyar Hidrológiai Társaság május 14-ére, de a rendezvény a veszélyhelyzet miatt sajnos elmaradt. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Felső-Tisza Híradó című szakmai kiadványunk különszámaként megjelentessük az előadást, amelyet dr. Szlávik Lajos professor emeritus, a Fetivizig egykori igazgatója készített. Mind a magam, mind a kollégáim nevében azt kívánom az utánunk jövő nemzedékeknek, szakembereknek és a folyók mentén élőknek, hogy ne kelljen többé hasonló volumenű problémával szembesülniük. NÁDASI ZOLTÁN Fehérgyarmatot sem kímélte az ár Látogasson el hírportálunkra! SZON.hu Május 14-én a késő esti órákra a Szamos folyó Csenger-tunyogmatolcsi szakaszán tovább súlyosbodott a helyzet. A Szamos vízszintje 140 centiméterrel haladta meg az addig tapasztalt legnagyobb árszintet. 20 órakor jelentették a központi árvízvédelmi ügyeletnek, hogy Komlódtótfalu határában a folyó utat talált a gáton, a víz nagy erővel Nagygéc és Komlódtótfalu irányába tör. Elrendelték egy lokalizációs vonal kiépítését s az ezen belül lévő községek mélyebben fekvő területeinek kiürítését a Szamos jobb partján. Ez az intézkedés Komlódtótfalut, Csengersimát, Csegöldöt, Jánkmajtist, Szamossályit, Szamosújlakot, Szamosbecset és Szamostatárfalva egy részét érintette.________________ Május 15-ére virradóra rendkívül válságos helyzet alakult ki a Szamos mentén. A Túr mentén Garbolc, Kishódos és Nagyhódos egyes utcáit elöntötte a sebesen haladó ár. Péntekre virradóra gátszakadással tört a Csenger környéki falvakra a Szamos. Már az éjszakai órákban ezerötszáz árvízi mentőt vezényelt a helyszínre Mátészalkáról az árvédelmi munkálatok vezérkara. Délelőtt és a kora reggeli órákban tizennégy-tizenhat veszélyeztetett községből kezdték meg a mentőbrigádok a lakosság áttelepítését. A kora délutáni órákban Mátészalkán több mint kétezer árvízkárosultat helyeztek el az iskolákban, majd a környező községekben is megkezdték az újabb csoportok elhelyezését. Délelőtt telefon érkezett Szamosbecsről, Nagygécről és Császlóról: azonnali vízi vagy légi segítséget kértek a bajba jutott községek, ugyanis a Szamos teljesen elárasztotta ezeket a községeket, elvágta őket a külvilágtól. Emberéletek százairól volt szó. A víz óránként növelte birodalmát, néhol már a házak, fák közepe, teteje, magasabb dombok kis szigetei jelentették a pillanatnyi menekülést. _______________ Zuhogó esőben ereszkedtek le 11 óra 30 perckor az első helikopterek Csenger határában. Innen irányították őket Porcsalma térségébe, ahol a legelőn alakítottak ki helikopterállomást. Több száz helyi lakos, hatalmas tehergépkocsisor állt itt készenlétben, s volt tanúja az első helikopter visszaérkezésének a vízgyűrűbe zárt Szamosbecsről. Sorra érkezett a többi helikopter Csegöldről, Nagygécről, 18-20 emberrel a fedélzetükön. A légi mentéssel egy időben a katonai műszaki alakulatok motor- és evezős csónakokkal közelítették meg a víztől elzárt embereket. Délután vasúton megérkeztek a kétéltű járművek is, hogy nagyobb erővel lássanak a vízi úton is a mentési munkákhoz.______ Megmozdult az egész ország az árvíz sújtotta szatmári lakosság megsegítése érdekében. A közeli megyék, városok, a főváros, sőt dunántúli szervek is technikai eszközökkel, gépkocsik százaival, élelmiszerekkel indultak a helyszínre és a legtöbb áttelepített lakost fogadó Mátészalkára. Egész nap folyamatosan érkeztek az élelmiszer-szállítmányok. A megye több száz falusi boltjából indultak gépkocsik konzervekkel, hideg élelemmel az áttelepített lakosság szálláshelyeire. A szatmári síkság harmincnál több községét érinti a Szamos, a Túr és a Tisza együttes áradása. A Szamos áradása 82 éves árvízi rekordot döntött meg. A valószínűségszámítások szerint ilyen magas árhullám csak 500-1000 évenként egyszer fordul elő. A romániai területen kiáradt Szamos vize 400-500 méter széles sávokban tört át a magyar határon. Víz alá került Fehérgyarmat, benyomult a víz Cégénydányád, Szamosújlak, Szamossályi, Nábrád, Panyola, Jánkmajtis, Csegöld községekbe. A kiáradt víz több mint 25 községet zárt el a közlekedéstől._________________ Az elvágott községekből helikopterek és csónakok, pontonok szállították a lakosságot. Több helikopter „légihídján" ürítették ki Nagygéc, Csengersima, Komlódtótfalu, Szamosbecs és Szamostatárfalva lakóit. A víz több ezer épületet döntött romba. Sok ezer önkéntes, valamint szovjet és magyar katonai alakulatok segítettek a kiürítésben. A magasabban fekvő községekbe telepítették át a veszélyeztetett falvak lakóit. Tarpa határában a gát mögötti területen felfakadt a víz, háromezren vettek részt a feltörő víz elfojtásában. Tivadar árvédelmi töltésének mintegy 100 méteres szakaszán, a gulácsi Petőfi-tanyánál 100 méteres szakaszon buzgár keletkezett, de a felfakadó vizet sikerült körülzárni. Újabb 50 méteres kaput nyitottak a Tisza bal parti gátján, s kiszélesítették a korábbi „kapukat” is, így összesen 250 méter széles nyíláson át vezetik vissza a vizet. Naponta 10 millió köbméter vizet vezetnek le az elöntött területekről, de további munkálatokkal 24 millió köbméterre növelhetik a teljesítményt. (Forrás: korabeli Kelet-Magyarország) Több ezer lakóház omlott össze