Keleti Ujság, 1920. szeptember (3. évfolyam, 206-214. szám)
1920-09-19 / 206. szám
2 olyat iUSi&TiUi&XG Vasárnap szeptember 19 Memorandum a magyar sérelmekről A kiutasítások, a lakásügy, tisztviselők dolga, iskolák sérelme egyházak panasza — Hol van a teljes jogú állampolgárság (Kolozsvár, szept. 18 Saját tud.) Arge főrem belügyí miniszer e gy magyr küldöttségtől idegen elnagyolt sorozatot halotta ma a r.egy síre tereknek. Az, a mime van.dun, amit a megvárkódottség vezetője, Nagy Károly református püspök adott el, kifejezettel csak egy részét emit'i fii a legégetőbb jogszelmeknek. Ha minden felhozott panaszra mélyebb gondot fodstanak, ha a magyei kérdést tényleg rendezni kívánják, akkor ez a memorandum épen elegendő adatot tartalmaiz a komoly munkának a megkezdésére. A memorandum szövege a következő: A békeszerződás következménye Excellenced kolozsvári tartózkodása kedező filkamst kinnl arra, hogy az itt élő magyarság részéről, a fajunkat jellemző őszintesével és jóhiszeműséggel egy pár olyan dologóra hívjuk fel figyelmét, amelyeknek nyílt elmondáséval — nte érezzük — tartozunk nemcsak végsőkig elgyötört fajtestvéreink s envedéseinek, hanem annek a központ kormányzatnak is amely ezekért az állapotokért Isten és a művelt emberiség elött a felelősséget hordozza. Amint halljuk Excellenciad nemcsak mint belügyi szakminiszter, de mint a miniszer* elnök ur megb zottj * is végzi körútját. Bár leszünk azért több olyan kérdésre kiterjeszkedni, amelyek a belügyi ressort kören !A más kormányzati ég k. *, sőt ez egész kormányzati szelleme is érinti arra kérve Extellerciádat, hogy panaszos sérelmeinket a miniszterelnök urat is lezöni orvoslásukra felkérni és azoz közreronikálni kegyeskedjék. Azt e szörnyű végzetet, melyet a gondviselés reánk zúdított, vérző szívvel bér, ds egy műveit néphez illő férfiét nyugodsággal fogaduk. Magunktartékét a nemzeti becsület, tisztesség és önérzet irányitotta Felemelt fővel fogadtuk, viseltük a vele járó megpróbáltatások,a szenvedéseket, várvén mig az Európa sorsét irányító nagyhatalmak végzése tiszta helyzetet teremt számunkra Ezt a tiszta helyzetet a nsprh Matmsk és Románia közt Parisban 1919 dec 20 án alékr szerződés sülönösen annak 3 szakasza temete meg, amely minket Romániához csatolt területek állandó lakóit „pro fecto“ Románia teljes jogu állampolgáraivá tett. Hogy ezt a végzést a romén kormány mind máig nem hozta hivatalosan és kellő publicitással az érdekelt lakosságnak a tudomására s ez által a bizonytalanságból folyó összes zavarok, erőszakosságot és szenvedések terhét zúdította a lakosságra: ez a mi egyik legfontosabb paneszunk és sérelmünk. Ehhez azt a tiszteletteljes kérésünket fűzzük, mélttassik jövőre ez elhm polgárokét éritő összes nemzetközi vgy belöl jogerős szerződere et, sövényeke*, vrgy re nd letekszervszatos hiteiségel és kellő publicitása*) ez el'em polgároknak tudomizára hozni, hogy a kormány' zst irán bzalom kifjlődhessék s a tö véry tiíz'elő polgárok cilulan zek’iláia megelőztessék. A nagysére'mek Orvoslás' sü'ge'ő séselmeink tov'Abi egész hosszú sorozata mind abból a forrésból fakad, hgy a masyr kisebbség tsgjiinekteljes iosus állampolgársága folytonos és rendszeres sérelmet szenved. Ne akarjuk felemlegítni most népünknek a hadiállapot ketonaid ktaturája etetmrhettten szenvedését. Csak azokról a polgári kormányzat körbe tartó sérelmek egy részéről kívánunk megemlékezni, amelyek aem most is nyerünk. A kiutasítások E-nek legelkesültőbb ezek közöl a 3125 s, királyi dakréuma .Kényszersittepitésről és beszámáolásról" E rendele"hz fűződő sérelmeink két csoportra oszlanak : /t) magában a rendele b-n levők és t) a végrehajtáshoz fűződők. Migában a rendeletbn levő sérelmek ez egyéneken hiskül sérelmesek : a kisebbségi jogokra nézve, ezek intézményeire, köztük ez egyházakra és iskoláikra, a magyarság minden fársedili osztására és foglalkozóeiályára. A kisebbségi jogok szempontjából sérelmes, hogy a rendeletnek külön intézkedései vernik ez .idegen nemzetiségűk'et, amelyk őkel hátrányosan mseilenbözn ek a román nemzetiségűe ktöl, min' .nem id genek" től. Kédezzünk kell: hogyan fgyeztethető ez össze ez .inas fsc’a" romén állampolgárokké löt manyirok „tljasjogu“ (tehát a romát! Remjeliségöeké/el mindenben azonos) polgárjogával ? H ez .idegen nemzetiségűek" küön hé'rámoi elbi'étás alá esnek, hs náluk p'. „te őségi“ sorot kövt telnek, hogy egy váró b *n, vegy kö.ségban merí dhissanek, rra a .nem idegen“ románoktól — nem: ez az eljárás évi idén olyan magyar intézményt megfosz h-ii nou ikásaitól, amely ti»u ikásit nem szerezheti a saját községe k erükéről, vagy az illetékesség tekintetében lő’vénye« kedvezménye’rke! b ztori ot'a szé helyén maradásukat —t:hit ez isko’ékszená aiól, tanitástól és vidáki rsövendékei lő’, eaihizakat papjai akadjonk módon és alapon ulesithatók ki illetőségi helyükre a különböző társadalmi trunk-t ajakban fo Isda'os „id-aen n-m-ei-»ágyek", kiket íruakeaikakru kö! itket'Őségi helyüktől külön''öző hemotégakb', pl. ipa’osók, kéri k-dók, mu tseások, nyugd jasov, cSSté’édsek^ stb., mig a románok ilyen ro írtés* e é nem esnek, az egyen ős 'egy állampolyférség ra a robb di:‘őssgére. H jrn n vette fo áhba e rendelet c) pontja a kiurasitási fii pos bzok' a' s a nken, a ik irásb n kijelentésék, hogy n»m oji anek román állampogárságra ép élni ? S ko: ed a végrehajtásnak el po’ erra, hogy igennek minőssík a nem e célzat érd-bábén »«if rge-te«.’» nyi'«' -ozatot ? Vén«re II b) é II cl p mtok alatti kiu’esiási jogalap: .aMnek il.-té) a közé de nem teszi ki véna'cs'iá’, sl ető’eg „akinek nincsen állandó foglalkozésa* , te!j s n ez fg.i'ti ftnlénynek szolgáltatja ki különben m:nd -n t-sztsteT.n méltó cogárok exziaztencejá! és szabad Acó*, nn'vel pedig a modern éihm a nvin ie pikíí-1 Aíiagyars a kufa-itís történik Dí hs már aiígs a renda'et annyi ré-elmes minőrité.A tartalma: a végr hajtás egyenesen a törényen kívüli állapotig okoz a n jogbizonytalanságot , magyarság-e nézte Met a végruhás — legdább a kolozsvári pyikortst szer ni — minden körülitekintés nélküli, emennyien a helyzet (bár a rerdelkítésre álló hiva elos ad-o; alepián sem meceni előzőleg; szándékos zaklatón és elkeseri'és g'anuját kelő, mert mid n megkitfinbi'z'etas nélkül, majdnem mindm magyar tikost kivasa, hogy fellebbezésre kenyszerűvé, nők fáradsig és kői sík érán « kiutasitonai bizony tienon, írásban, közismert tényeket. A végrehajtés jogköd a tendenciáia, amennyiben olyan nyilatkozatra kár.^zengette ez emberek egész tömegeit, amellyel meg»őzni és meghiu ntani Lyekezek az 1919 dsc. 23 iki szrződé« 3.4,5 s a Magyarországgel való peke*zirződé s 83. 76 pontj«,b n tiztositott cpálási jog-ot és a nak szabad gyakorlását Ez a tendencia ervémetü! az uj őssze- i és a’ almából készült hivatalos jegyzőkkönyv fel nyevék rovatéban is. A III pont szerinti fellebbezés eredményét iluzóriussá tessi ez az. eljá’és hogy ha a kín'esi árt nem is mosdják k’, az egész lakást elrekvirálják az illetőtől, — mér hí sjjat !u(a.d:na is — uj lakás pedg nem edoak számára. Végre minden igeket kigunyolott az eljárás, hogy az első fokon intézkedő hivatalnok, a felfebezési fórumi referense, kimk s!6:d 8) sem a szenvedő fél felezdéte, sem a nyilvánosság által tárgyilagosságéban nem elenőrizhet az ilyenre hivatott ,nem e isézi f képviselő'agyot p'd g — amint a ko’országi péd* mutatja — ha lelkii méretesen te’jesiti feladatát egyszerűen rövid uton ki* cserélik. Nem áll jobban a dolog a beszállásolési eléréss al sem A nádi állapot alatti katonai rekvirálásokról nem beszélünk, csak arra a gyakorlati visszaélésre utalunk, hogy a kstonák számára rekvirált bu'o-o’ot szobákat c vibkoek játszák át, akik jíikbér és bu orhazné!-«t dolgában a katonákat megillető előnyök tu-'urpáliáv, mely lakbér még a villany ujbbiját sem fedi.. I Arra a kérdésre, hogy miért szükséges épen olyankor fogadni a reménybeli vőlegény látogatásait, mikor az egész ház alszk, bioboncani s egyben piruva rebegte Lánika, hogy ő bizony szégyelle anyja és nővére élőtt szerelme késői fellángolását nyilvánossá tenni s ezért a tegmai — általa mélyen szégyelt — láosodoság, Schuszter urnak csak az utcáról volt iegengedve őt szeretni, az esthomályban az ablakalattról, még mielőt a kigyulladó Detról-unlámpik áruló fényüket rávethetnék ártatlan id-jükre. Azonban tegnap, véletlenül, vacsora után is errefelé vezetet a Schuszter ur utja s midőn vékony lábai már igen elfáradtak a folytonos áldogálásban, de csak úgy éjfél falé s akkor is igazén csak pár pillanatra, hivta be és ültette le pihenni. Ezek után tehetnek vele, amit épen akarnak, ő egyebet nem tud, mint végtelenül szeretni továbbra is Sziiszer urat és végtelenül sajnálni tegnapi meggondolatlan tettét. Anya és nővér szédülten hallgaták e váratlan leleplező vallomást. Juhari bácsi, mármint ha a vége felé oda se figyelt volna, egyre járt az ebiektől a kályháig s bár arca — ezt feszülten figyelte Sánika — fokonként enyhült, közbe közbe a bajusza alatt félhangos mondatokat mormolt: — Olyan, mit ez éjszaka ! .. . Mlyen hirtelen bajusza ven, te Isten . .. Mi féle utódéi lesznek ez ilyennek ? stb. stb. Séta közben ugyanis azt hányta vezette, hogy alapjában minden jól megy, elvégre egy árvaszéki ülnök nem megvetendő parti egy nyolcgyermekes tanító lánya számára, csak ne volna az egész ember olyan deformisen csúf. Keskeny csirkefeje olyan nevetségkeltően ül araszos vállai felett, mintha gémeskutra veder helyett kécésbögrét tett volna valaki tréfából. Hanem azért Lánika, most mér kétségtelen, elül az Úr jóvoltából, mint ahogy a kapa nyéla elsülhet, ha ő akarja. Ahogy gordolataiben ideérkezett, engesztelő mosolyka rajzolódott ki zerdán szójaszékére, ami kétség és remény ként ingadozó leányának halvány reménysugarat lopott egyferró, szerelmes szívébe. Medazo néha ez régi tekintély épségben faránsra irányuló igyekezettel szükségesnek vélte előbb a lányok erkölcseink szigorúbb szemmaltartására vonatkozó, némely, de már ig n rrtegolillip--dor csengésű vasitást edni Juhiri mamárak jövőbeni miheztartás végeit. A mélyen megrendült anya ez intelmeket sürü könnyhutatások és fogedkozások középite vette tudomásul, okannyira, hogy végül Juheri bácsinek a mug is érzékeny szive meccsét rajta , szelíd szavakkal vigasztalni próbálta harminchét esztendeje kipróbált hüsérük eltérsét. Ezek után a kit gyereket kiparancsolták a konyhába játszani s a jeenlevők azonnal családi tanáccsá alakúnak ét, mely hivatva volt hítérezni a megtévelyedett idősebb fővér jövendő sorsáról. A tanács során lefolytatott beszélgetések hosszadalmas és száraz hívásával nem akarnám terheni önöket, miért is csupán esőknek rövid sommáját van szerencsém a következőkben közölni. Legelsősorban is a Schuszter úr és Lénika között fennálló, kétségkívül már eddig is forgalmi gyességnek navazható viszonyt nyilvánossága kell hozni, hogy további rosszindulatú telélpatasoknak ezzel egyszers mindenkorra vége szekadjön. Ma péntek, tehát „Közjava“ című, hetenként kétszer megjdenő helyi lep vasárnapi száma, ha hol tép idején leadnák, már hozha nő is a szenzációs himsnhH. Sjfirungról, esküvői terminusról ezu én is ráérnek tanácskozni, da az holtbiztos, hogy i vas mikre Juhari bácsinak nincs most kidobni való pénze. Határozat után egyéb tárgy hiányában az ül-s feloszott s Juhari bácsi, a»cin elégedett derűvel, megcsókolta harminckét esztöndej» hűséges élettársát és igy bucsuzott házanépétöl: — Erre a váratlan örömre csak megihet az ember egy spriccert, nem’e? — s leszakedván mint mh'-z kő a család és főként Lánika szivéről, 8 egyerdetesen gycsuló sebességgel sietett vissza s az Oroszlánba a Kossuthokhoz. (Poyle kör.) A rc-rekvirált lakások és a polgári lakásrekvirálásoknál e tulajdonos, a vagy törzslakó jogos csiládi igé-oyet is telje ez melt Üzletnek a beszárásott nagyok kényelméért, a lak* ] bérek vegy nem, vagy a sz bid fogalmi árhoz képest re/etségegen alac*onyan élapihatnak rr.eg, * '"bérernek a m gáshriég f-;llé*e'eit k/pez-5 lakr*szik ; (hivatasi hely.ség, holt, műhely, orvosi rend-lő sb.) ► mé tál az i'eeret koldusbotra juttatják; a kikényszeritett közös konyha használattel pedig a társadalmi gyűlölködés csiráit tenyésztik. A tisztviselők A mag/sr ügy geryedt seb», a volt magyar állami tisztviselő« kérdése. Ezek a minden tiszteletre méltó frunkosok, közéletünk e köcsi oszlopai, mihelyt nemzeközi helyzetink és ellemi kapcsolatunk kérdése tisztázottnak rá szólt, a minisztertenácsi felhívásra es ne illelkeztek, hogy az államháztartásban olyan fontos — s ma hiányát oly keservesen érzett — munkáikat folytassák és saját egzisztenciájukat is a pénátlsn nélkülözések után biztosi sok Hónapok teltek el azóta és sem alkalmazást nem nyertek még mindig, sem javadékaikat nem folyósitják. Nem tudhatjuk, hogy mi ennek az oka, de azt adjuk, hogy úgy az államháztartás konszolidációja mint a lelkek megnyugvása és békéje súlyos árat fizet a halsztásért. Az államférfias bölcsesség meg kell, hogy találja e kérdés sürgős rendezését, kell tapintattal és méltányossággal. A tőke és a munka Gazdasági életünk megbénulásának, majdnem csődbe jutásának, a pénzügyi polika rettenetes válságainak, ezek nyomában járó már már elviselhetetlen drársságnak és az éhmság rémének fenyegető veszedelmei elhárításának sürgős szükségére és a bajok ár-esési módjára hivatott testületek bizonyára elmondák sokszor iusztot véle