Keleti Ujság, 1928. november (11. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-01 / 249. szám
m ! • /K'ő /ra-írv^t -‘LX~‘ ' ' ' J ' ' /’ / • Bf'yeteni? Denfce Int ern *3 tu s< ,f/7 ^ ^ , / -:2IF!CSD Boldogasszony* ( • ;;':Sru 1 4 _ © Cwmirfffí PufiS?'" * / Gltgf-Kolozsvár 1928, november / CZsŰtőfftöfe *«y ** HHP'inP #1? MmzMwUMsm ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 2 évre 1000 lej, félévre 620 lej, negyed- évre 270 lej, egy tóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP )2 oldalas szem ára * lej. rfcomtóség és madórmasmt ttafa Umti♦ (JTótart^ «. éfré is SM. XI. évfolyam 249-ik szám Erdélytől Dobrudzság Nem árt, ha az ember egy röpke kis időre elszáguldozik innen a megünepelt Dobrudzsába. A gondolat szárnyain csak, mert a vasúti szárnyaskerekeken, ilyen sáros-esős őszi időben, kiszámíthatatlan nagy a távolság innen Erdély történelmi fővárosából a feketetengeri partokig. A tengerparton a keleties fényben ragyog a kikötőváros, melynek nagy terraszain nyáron a fürdőzővendégek sokasága között elvegyül a vörösrezes, barnaképű bennszülött, de ilyenkor, nyári meleg múltán mégis ő volna a helyi tényező. A parton, a keleti forgalomnak a közepébe beépítették az új nyugati magas házaknak a sorait, azonban nem ezek a házsorok az igazi Dobrudzsa, hanem az a civilizálatlan életű pusztaság, ami sokszor jut eszébe az embernek akkor, amikor hallja a kormányzási programmokban ezt a jelszót: egységesítés. Amikor érdemként halljuk elkönyvelni a kormányzási eredmények között, igenis unifakoltunk, csak azért is unifilttálunk. Mert a mi életünk a földrajzi megjelölésben mégis csak nyugatra esik s a dobrudzsai tatárok primitív élete messzi-messzi keletre. S amikor azt látjuk, hogy az a kormányzási politika, amely dicsőségének tartja az unifikálás programmját, nem támogató lökést ad a mi nyugati kultúrvágyaink erőfeszítéseihez, hanem szakadatlanul csak visszarángat, kétségbeejtő gondolat foglalkoztat: várjon mi esünk-e vissza hozzájuk Ázsiába, vagy ők törnek előre ide Középeurópába. Mert egészen természetes mégis csak ez az utóbbi törekvése volna az egységesítő munkának. Azonban ki mondhatja el nyugodt lelkiismerettel, hogy mi erdélyiek támogatást kaptunk volna a fejlődési munkához? A dobrudzsai csatlakozás megünneplése után nem ártana egy feig összehasonlítást kérni a mi javunkra s azt a meggondolást, hogy a civilizáció, az ország jövője érdekében hagyjanak fel a mi haladásunk letörésének erőszakolásával ... *›_ › A konstanzai fényes fürdőkorzó sem Európa még. De Konstanzától egyórás autóúton el lehet érkezni a legsötétebb Ázsiába. Hol kopott nadrágban csatangolnak a mezőkön a tatár asszonycsoportok, akiknek arcáról levette a muzulmánok fehér fátylát a keveredés, de nem adott helyébe más műveltséget. A házakban megtalálhatók olyan gazdasági szerszámok, amiknek láttán elámul az európai ember szeme. A kőbevájt lyuk például, amiben egy vasdarabbal verejtékezve töri a gazdasszorty a gabonát, mint nálunk a nagypénteki mákot és így kínlódja ki a lisztet, a kenyeret. Az odakerült erdélyi pásztorok kutakat ástak, de olyan kevés még ott a kút, olyan mélyek s hosszú kötélen olyan kínlódás lóval kihúzni belőlük egy-egy vödör vizet, hogy bizony kevés jut abból a tisztálkodásra. A széles homokmezőknek termőtalajában híresre érik a búza, de az a gazdálkodás, ami ott folyik, belterjesebbé tehető volna arra, hogy az ország gazdasági erejét emelje k igurr Lenn a Tutrakán—szilisztriai vonalon s a Duna mentén majdnem Bazargieig tiszta házi erkölcseiben kisebbségi sorsát éli a bolgár nép.Az ünneplések során sem hangzott el róluk egy szó sem, a sajtóban nem jelenik meg az ő életükről, küzdelmi nehézségeikről egyetlen Mr sem. Mintha Dobi’udzsa civilizálatlan felsőrészének ELŐFIZETÉS MAGYARRSZÁGON: 1 évre 53 pengő, félévre 27 pengő, negyedévre 14 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A magyarok nevében két beszéd hangzott el a parlamentben, viharos jelenetek között Gyárfás Elemér a szenátusban, Willer József a kamarában kezdették meg a trónbeszéd felirati vitáját . A szenátus elnöke is többször félbeszakította Gyárfás beszédét (Bucuresc, október 30.) A parlamentben megindult a felirati javaslat vitája s az első szónokok a Magyar Párt képviselői voltak. A kamarában Willer József dr., a szenátusban Gyárfás Elemér dr. indították meg a felirati vitát s ezt az elsőséget nemcsak azért ragadták meg, mert a legnagyobb román ellenzéki párt nincsen a parlamentben, hanem azért is, mert a trónbeszéd a kisebbségi kérdésben is választ választ vár a parlament követendő magatartásáról. A választ a kormány akarja adni, a maga parlamenti többsége,utján, de ebben a válaszadásban meg kell k, a trónnak a magyarok szavát. Ha a felirat Szövejébe nem kerül is bele a Magyar Párt kívánsága, az elmondott szó áthatol az üléstermek falain és a királyi hatalom gyakorlóinak füléhez is eljut. A trónbeszédnek a kisebbségekről mondott mondata történelmi dokumentum, de történelmi dokumentumként hangzottak el a magyar kisebbség nevében elmondott beszédek is. A vasúti katasztrófa A kamara ma délután újból megkezdette tanácskozásait. Az ülés megnyitása után, Saveanu elnök, megemlékezett Dobrudzsa csatlakozásának ötvenéves jubileumáról. Popilian a receai vasúti katasztrófa ügyében intéz kérdést a közlekedésügyi miniszterhez, szigorú vizsgálatot és szankciókat követelve. Támadja Teodorescu CFR vezérigazgatót. Dumitriu közlekedésügyi miniszter azonnal válaszol, ismerteti a katasztrófa okait és megnyugtatja a kamarát, hogy valamennyi bűnöst, példás büntetésben fogják részesíteni. Duca belügyminiszter védelmébe veszi Teodorescut és visszautasítja az ellene felhozott vádakat. Támadás a Hangya-szövetkezet ellen Russa Abrudeanu,desét teszi szóvá és a Hangya szövetkezet műkösének támogatását. (Folytatása a 3-ik oldalon.) azt állítja, hogy ezt a szövetkezetet Budapestről irányítják és adóeltitkolást követett el. Ez a beszéd jellemző arra a romboló mentafitásra, amely nehogy örülne annak, ha a nyomorultgazdasági viszonyok között nagyszerűen prosperál a maga becsületes erőfeszítéseivel ez a forgalmi népszervezet, hanem aknákat igyekszik elhelyezni ellene. Ha igaz volna, hogy Budapestről irányítanák, akkor is örülnie kellene mindenkinek, aki a komoly gazdasági fejlődés menetétől az ország felépüléséig várja. Az okvetetlenkedő kötekedéssel csak uszítani akarnak. Délamerikában botrányt rendezett a követségi titkár Dragomirescu panaszolja, hogy Rio de Janeiróban Marinescu professzor odaérkezése alkalmával Ben ottani követségi titkár , nagy botrányt csinált és inditálta Román** volt konzulját. Argetoianu külügyminiszter megígéri, hogy szigorú vizsgálatot indít ebben az ügyben. Saveanu kamarai elnök bejelenti, hogy Iteanu képviselő meghalt és méltatja az elhunyt érdemeit. Mátéiu a kormánypárt nevében elparentálja Steanut, mire az ülést a gyász jeléül öt percre felfüggesztik. A felirati vitaszünet után a térönbeszédre adandó válaszfelirat vitája került napirendre. A kormánypárt szónoka, Beniescu, támadja a nemzeti parasztpártot, amely osztályharcot folytat. A valutastabilzációt most jó feltételekkel lehet megcsinálni. Megállapítja, hogy a földmivelés terén foganatosított intézkedések emelik a produkciót. A felsőbb oktatás reformjának a szociális regenerációt kell szem előtt tartania. Kéri a macedorománok telepítő homokjával temették volna el azt a népet a világ szeme elől, pedig az a nép értékes munkaerőt képvisel ebben az országban. Az a föld, amit az ő keze megművel, buján termő kert és zöldebb ott a vetés is. El lehet képzelni azt a sok ki nem hallatszó sóhajt és panaszt, ami nem tud meszszire törni a telkekből. Olyan nép éli munkás életét ott, amelynek fiai sóvárogva és irigykedve néznek az erdélyi kisebbségekre, mert mi mégis tudunk panaszkodni, jajgatni, merünk küzdeni, de ők nem kapaszkodhatnak még ennyi küzdelmi talajba sem bele, mert úgy kell viselkedniük, mint a falusi rémdrámák ládába zárt gyermeke, kiről nem akarja az anya, hogy létezését megtudják a szomszédok. A döbriei kereskedő az utcán süti a kenyeret és barna húsokat, a török város hajdani forgalma az a kisvárosi kereskedődöen meg. " " Az országhoz csatolások évfordulóinak megünneplései, ha nem merülnének ki a felvonulásokban és beszédekben, hanem, a népek gazdasági erőinek a számbavételére alapítanának fejlődési terveket, akkor feleslegessé válna az egységesítés politikai jelszava. Az elmaradottat fel kell emelni a civilizált életet élők sorába s akik a fejlődési útjukon előrehaladtak, azokat támogatni kell, hogy tovább vigyék magukkal azokat is, akik ázsiai életmódban tengődnek meg. Dobrudzsa messzebb van ma Erdélytől, mint amekkora távolságot a térkép mutat. De ha az erdélyi életnívóhoz unifikálják, akkor a csatlakozások azutáni évfordulóin láthatók lennének az eredmények. Szabaduljunk fel a félelem alól, hogy visszarántanák Erdélyi is a dobrudzsai életnívóra, Zágoni István. Mai számunk 12 oldal MEGJELENT AZ UJ M MORAVETZ ALBUM is Tartalma szenzációs, kiálltása pompás is 6