Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-02 / 276. szám
XIV. ÉVF. 276. SZÁM. Kzi&KUiSJfc frissítse fel rádiókészülékét az új Orion-csövekkel! Elmúlik minden hibája készülékének. Az Orion csövek jelentik a modern, gondtalan rádiózást. Tudja ön, hogy a rádiócső a lelke minden rádiókészüléknek ? Cserélje ki elavult régi csöveit a modern, hatalmas teljesítményű Orion rádió csövekre. Tapasztalni fogja, hogy készülékének teljesítménye megsokszorozódott és a hangerő is a kétszeresre emelkedett. Ön ragaszkodjon határozottan a mi csöveinkhez és akkor nem érheti csalódás. ORION /WWWWWWWWWWWWWWWWWW Erdélyi esték a rádióban (Kolozsvár, november 30). Az erdélyi magyar kultúra jelentőségének, fontosságának és komoly megbecsülésének eredménye az az értékes terv, amelyet a budapesti rádió készül megvalósítani közelebbről. Csanády György, a kiváló író, az egykori székelyudvarhelyi diák, a rádió rendezője, aki ezen a téren is általános elismerést keltő munkát végzett és tekintélyt szerzett, december, január, február és március hónapokban „Erdélyi Estékjét rendez a rádióban. A nagyszabású Programm úgy van összeállítva, hogy a speciális erdélyi magyar kultúra múltjának és jelenének jelentős és kiemelkedő mozzanatait egységes keretben hozza hallgatói elé. Úgy az előadók személye, mint a téma megválasztása pompás lehetőségeket nyújt és garantálja, hogy az Erdélyi Esték magas tudományos és művészi nívón álló eseményszámba menjenek. Az eredmény pedig, amely az Erdélyben végzett heroikus munka ismertetéséből származik, éppen a rádió nemzetközi lehetőségeinek adottsága miatt, egyenesen felbecsülhetetlen. Csanády György, a rendező szintén ennek az erdélyi kultúrának a gyermeke, aki viszonyainkat, értékeinket jól ismeri, hivatottságokat méltányolni tudja és jellemünket is világosan, elfogultságoktól mentesen látja, ő állította össze az értékes és szerencsés programmot, amelyen a magyarországi és erdélyi tudósok, írók, művészek több kiválósága szerepel. Az első „Erdélyi Est“ december 8-án lesz és Ravasz László nyitja meg „A székely lélek“ címen tartott előadásával. Rajta kívül Szádeczky Lajos, a kiváló történettudós tart előadást a székelyek történetéről. A gazdag és változatos műsor keretében bemutatja a rádió még a ■ Csiki bethlehemeseket, Mikes egy levelét, egy Benedek Elek mesét, Bolyai Farkas „Kemény Simon“-ját és Bartók két hegedűs székely dalait. A további programmon az erdélyi írók közül Berde Mária, P. Gulácsy Irén, Nyirő József és Tabéry Géza szerepelnek, az erdélyi világ sajátos életéből merített műveikkel. Két előadás ismerteti Erdély líráját 1918 előtt és 1918. után. A népköltészetről Bodor Aladár tart előadást. A székelység világpolitikai helyzetét gr. Teleki Pál ismerteti. Különös érdeklődésre tarthat számot az ismert kolozsvári tudósnak, Buday Árpádnak előadása a székelység néprajzáról és a Fodor Ferencé a Székelyföldről. Természetesen a műsort a világviszonylatban is jólismert Kodály és Bartók legszebb művei, továbbá a szintén már régen világhírű székely népballadák, románcok bemutatása egészítik ki s etnográfiai értékeink, mint a székely lakodalom, az említett csiki bethlehemesek, torockói fonó, regősök bemutatása teszi teljessé. Külön érdekessége lesz az erdélyi estéknek a régi székely diákéletnek dramatizált formában történő bemutatása. A részletes műsort annak idején természetesen a rádió közli. Az Erdélyi Estéket külön is ki kellett emelnünk nemcsak azért, hogy azoknak igen nagy jelentőségére felhívjuk a figyelmet, hanem azért is, hogy ezeknek fényében még inkább a lelkiismeretünkre nehezedjék az a sok tennivaló , és kötelesség, amely az erdélyi magyar kultúra múltja és jelene szempontjából ránk vár. A csikszenttamási rémregény minden részletében napvilágra került A meggyilkolt Szakáll István ártatlan . Hogyan készült a szerencsétlen ember ellen a hamis vád? (Csíkszereda, november 30.) A magyar napisajtó hónapok óta kénytelen felszínen tartani a csikszenttamási milliós kasszarablás és Szakáli István bűnügyét, amely a mai nappal hallatlan szenzációs fordulathoz érkezett. Az előjelekből máris azt a feltevést is meg lehet kockáztatni, hogy a rejtelmes körülmények között a csikkarcfalvi csendőrőrsön hirtelen meghalt Szakáli Istvánnak semmi köze sem volt a kaszszarabláshoz és legfölebb terhére a jogtalan elsajátítás vétségét lehetett megállapítani azért, mert a vallomása szerint saját csűrében megtalált 290.000 lejt magának tartotta meg. Kiszámíthatatlan fordulatok következtek be a közeli napokban és legérdekesebb az a dologban, hogy Gyergyóalfalu, amely székely község, valósággal kitermeli magából a bűncselekményeket és megrögzött bűnözőket, itt is, ebben a bűnügyben is szerepelnie kell. Meg kell állapítanunk már e helyen, hogy a székelység egyetemének semmi köze nincs azokhoz az emberekhez, akik hamis váddal, hamis esküvel operálnak és pénzzel mindenre kapható aljas bérenceknek mutatkoznak. Külön tanulmányt kellene írtni az alfalvi néplélek elferdüléseiről, amely aztán nyíltan megállapítaná azt a tényt, hogy a lakosság pártokra szakítása, bizonyos irányokban való favorizálása, izgatása kinek, vagy kiknek a bűne? A hamis vád Azonban maradjunk csak a napi eseményeknél és kezdjük ott a dolgot, hogy Orosz Béla, gyergyóalfalvi lakos, aki a Barabás dr. elleni bűnügynek is egyik terhelő tanúja, e hó 12-én Csíkszeredában, a törvényszék épületében találkozott Albert Lajos csikszenttamási lakossal. Úgy látszik, Albert Lajos hallott már egyetmást a Barabás dr. elleni bűnügyben a hamis tanuk szedéséről és ezért bizalommal szólította meg Oroszt és hívta meg az egyik vendéglőbe. Ott aztán Albert Lajos megkötötte Orosszal az egyezséget olyan formán, hogy Orosz és még egy általa szerzendő más, hamis tanú, 40.000 lejért és a kasszarablás tettesei fejére kitűzött 400.000 lej jutalomért, vállalkozott arra, hogy másodmagával a vizsgálóbírónál Magyary Dezső, Szakáli István és Albert Ágoston ellen terhelő vallomást fognak tenni. Az ügybe bele volt avatva Moldován csendőrőrmester is, aki aztán Orosz Bélát és az általa szerzett másik hamis tanút, Lőrincz Ignácot e hó 19-én este bekísérte a Csíkszeredai vizsgálóbíróhoz, akire egészen éjfélig kellett várni, amikor megtörtént a kihallgatás. A kisértetek órájában eszközölt kihallgatás alkalmával Orosz és társa a következő vallomást tette le: — A kasszarablást megelőző időben Karcfalván voltunk munkában és épen elvégeztük a munkálatainkat, amikor estefelé hazafelé készültünk. Előbb azonban bementünk Baja kocsmájába, ahol éjjel 11 óráig iddogáltatak s akkor indultunk el Csikszenttamás irányába. Amint a községbe beértünk, éjfél lehetett, még pedig 1930. február 4-éről 5-ére virradó éjszaka. Amint a községházánál mentünk el, világosságot láttunk és az ablakon bezörgettünk, azt gondolva, hogy kocsma van. Akkor láttuk az ablakon keresztül, hogy Magyary Dezső kereskedő, a közbirtokosság pénztárnoka a nyitott pénzszekrény előtt áll, kezében rengeteg sok pénzzel, mellette Szakáll István állott, akinek a kezében harapófogó, csákány volt, valamint ott láttuk Albert Ágostont is, más feszítő szerszámokkal. A zörgetésre hirtelen sötét lett és csak azt láttuk még, hogy Magyary kijött az uccára és reánk ordított: „menjetek innen, mert belétek jövök!“ Az ördögi levél Erre az ördögien kiterjedt hamis vádra a két elvetemült emberszemét, akikből az egész napi pálinkázás az utolsó csepp becsületérzést is kiölte, szemhunyorítás nélkül esküt tett a vizsgálóbírónál, amikor azt sem tudták, hogy kik azok, akikre rettenetes vallomásukat letették. Később jut eszébe Lőrincznek, hogy az esetleges szembesítésnél bajok lehetnek! azért irja Albert Lajosnak egy levelében, hogy közölje vele Magyaryék pontos személyleirását. Amint írja: „megkérem szépen Tisztelt Albert úr, szíveskedjék megírni, hogy milyen volt Szakáll, milyen magas és milyen arcvonásul... A Magvarynak hol van,milyen helyen az aranyfog, hogy tudjam ,nehogy eestseges szembesítésnél belebukjak...“ Albert Lajos aztán szintén írásban közli, hogy elvádoltjaik hogyan néznek ki. Többek között Magyaryról azt írja: „büszke járású, borotvált bajuszú, oldalt aranyfog, törpe termetű, gesztenyeszín szemű stb...“ A vallomás és hamis eskü letétele után kövekezett volna a dolog anyagi része, vagyis a 40.000 lej kifizetése. Erre a célra Orosz, hogy feltűnő tag legyen, a feleségét küldötte el egy levéllel, amelyben Lőrincczel közösen kérik Albert Lajost, hogy miután a vallomást és esküt letették, kérik a kialkudott pénznek a lefizetését. „Az ügyészségen már le is tettük a vallomást, amire meg is esküdtünk s most már a többit az önök becsületére bízom...“ — amint irja. Albert pedig az asszonyt azzal az ígérettel tartotta, hogy a pénz megvan és meg lesz, de az egész összeget a társával közösen kell összeadniok s az időbe telik. Tényleg, amint az asszony vallomásából később kiderült, sokan megfordultak az Albert Lajos házában, így Guzdrán Béla, Sándor Mihály, Albert Béla, de a pénz csaknem került össze. Míg Oroszné a pénzért volt Csikszenttamáson, Gyergyóalfaluban otthon, Lőrincznek lelkiismeret furdalásai támadtak. Mint akkor leszerelt, több osztályt végzett fiatalemberben erőt vett a jobbérzés és rettenetes tettének következményeit átlátva, hogy ártatlan embereket juttathat a börtönbe, útnak indult és még akkorra beért Szenttamásra, amikor Oroszné még ott volt. Nem szól senkinek és titokban Magyaryhoz ment, elmondotta, hogy mit tettek ellene Orosszal és megemlítette, hogy Orosznak a felesége most is ott van Albert Lajosnál, hogy a kialkudott pénzt megkapja. Erre Magyary gyorsan autóba ült és lehajtatott Károlyfalvára a csendőr járásparancsnokhoz, akit magával hozva, még sikerült idejében letartóztatni Orosznét, akinél megkapták az áruló levelet és személyleirási jegyzeteket. A beismerő vallomás. Ezek után Magyary, hogy megelőzze az 5 esetleges letartóztatását, Lőrinczet maga mellé vette és jelentkeztek a vizsgálóbírónál, ahol Lőrincz töredelmes vallomást tett és bevallotta, hogy korábbi vallomása hamis, sohasem járt Csikszenttamáson és hogy a hamis vallomása megtételére Oláh Péter és Guzdrán Béla előtt Albert Lajos tanította ki azzal az ígérettel, hogy 40.000 lejt és a 400.000 lej felét adja neki. Természetesen ezek után Albert Lajos és társai, valamint Orosz Bélának az őrizetbe való vétele szükségesnek látszik. A csendőrszárnyparancsnokságnál Mihajlovics kapitány kijelentette, hogy a tetteseknek most már három nap alatt a nyomába kerül. Mi bátrak vagyunk megjegyezni, hogy még a fenntiek után is nehézségek merülnek fel arra nézve, hogy kik is az igazi tolvajok? Hogy többet ne is említsünk, megállapítottuk azt, hogy az Orosz által Albert Lajos címére küldött levél nem az Orosz írása, tehát a nyomozás érdekében erre is okvetlen fel kell figyelni, nehogy valami misztifikáció történjék. Áthelyezések. Itt említjük meg, hogy a Szakáli ügyben való nyomozással összefüggésben ma áthelyezték Banciu főügyészt, akinek helyét a korábban itt működött Cocorescu főügyész foglalja el és ilyenformán a Szakáli és csikszenttamási ügyben Albert Lajosék ellen kitűzött főtárgyalás újabb meglepetésekkel szolgálhat. ............................................................................................................................ 2-3 lej a gallér tisztítása Czinknél, Kolozsvár.