Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-01 / 123. szám
X *»«*»* utas m Előfizetés belföldön: Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 fal. országos magyarpárti lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508. 6.94 XV. évfolyam # 123. szám Előfizetés Magyarországon: Egy évre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12,30 P. Favas szám ára 20 fillér. Ilrgstoianu beismeri nyilatkozatában, hogy a franciák az aj törvények visszacsinálását kívánják A pénzügyminiszter megkritizálja a Risték szakértelmét A kormány nem akar távozni . Az uralkodó telefonon beszélt Titulescuval (Bukarest, május 30.) Bukarestben szombaton és vasárnap elterjedt az a hír, hogy Iorga miniszterelnök befejezett elhatározása a lemondás. Hétfőn Kolozsváron a közönség körében már befejezett tényként híresztelték, hogy a kormány lemondott. Egyes bukaresti lapok úgy magyarázzák e híreket, hogy Iorga miniszterelnök tényleg a lemondási szándékát emlegette környezetében s a nagyközönség, illetőleg politikai körök köreiben ezt a lemondást természetesnek gondolták az után, hogy az ország tanítói és tanárai olyan élesen és olyan naggyl ,ingósággal szavaztak bizalmatlanságot Iorgának, közoktatásügyi miniszterüknek. A pénzügyi helyzetben a súlyos megállapítások után nincsen változás. Argetoianu ad most magyarázatot a Kist lesújtó jelentéséhez s bár elismeri, hogy igaza van, professzorosnak mondja a francia véleménynek azt a részét, amely sötétbeugrásnak minősíti a mostani kormány pénzügyi törvényeit. A pénzügyminiszter is elismeri, hogy a franciák e törvények visszacsinálását kívánják. Argetoianu nyilatkozik Ristről. Argetoanu pénzügyminiszter interjút adott Scrutatornak, az Adeverul munkatársának a Rist-jelentésről. — Kist jogosan állapította meg — mondotta Argetoianu —, hogy nem tartottuk be azokat a kötelezettségeket, amelyeket az 1929. évi pénzügyi törvényekben vállaltattak, sem a stabilizációval kapcsolatos bizonyos megállapodásokat. — Az 1930. és 1931. évi költségvetéseket úgy állították össze, hogy nem számoltak a deflációs periódus megkezdésével és felemelték a bevételi tételeket, noha előrelátható volt, hogy azok nem folynak be. A fő pontja azonban a Rist-jelentésnek az, hogy a stabilizációt követő költségvetések végrehajtásánál történtek nagy hibák azzal, hogy nem tartották be az állami kötelezettségek és az állami költségek pontos elkülönítését, ami deficitet eredményezett. Risz viszont az 1932. évi költségvetést, amelyet én állítottam össze, minden tekintetben jóváhagyta és hangoztatta, hogy ezt a legszigorúbban kell alkalmazni. — Rist jelentéséből, amely különben nagyon professzoros, ex katedra jellegű — mondotta Argetoianus —, megállapítható, hogy könnyebb dolog kritizálni és nehezebb dolog a teljesen gyakorlati téren megmaradni. A jelentés második részében Rist a pénzügyi törvények halmozásával vádolja a kormányt és itt a mezőgazdasági tartozások szanálásáról szóló törvényről és a szeszmonopólium törvényéről beszél. Kéri ezeknek megszüntetését és azt, hogy az alkoholrezsimmel az 1927. évi szituációra térjünk vissza. Az intervjú végén Argetoianu hangoztatta, hogy ezt a jelentést nem lehet a kormány ellen kihasználni, mint ahogy azt az ellenzéki lapok teszik. A helyzet az, hogy a jelenlegi pénzügyi szituációban Rist akármilyen dicsérete mellett era várhatna az ország külföldi kölcsönt, legfeljebb Franciaország felől van bizonyos ilyen remény. Az első lehetőség azonban önmagunkban van. Iorga a keddi tanácskozásról A kedden délelőtt az uralkodó elnökletével megtartandó minisztertanácson az új költségvetési módosításokat fogják megtárgyalni a kormány tagjai. A Neamul Romanesc, Iorga lapja a következőket írja ezzel kapcsolatban: — A lapok az uralkodó elnöklete alatt kedden megtartandó minisztertanácsot a legkülönbözőbben kommentálják. A minisztertanács célja a miniszterelnök által előterjesztett megoldásokat kivizsgálni, amely megoldásokat az uralkodó elfogadta a tárgyalás alapjául. A megoldások egyébként fedik a pénzügyminiszter intencióit. Hol késik a jelentés közzététele ? Rist jelentését hivatalosan még nem tették közzé s a késlekedést a kormány azzal indokolja, hogy a közreadáshoz először meg kell szereznie a francia szakértő hozzájárulását. A Cuvântul azt is tudni véli, hogy Rist néhány nap múlva visszatér Romániába. A helyzet az, amint az ellenzéki lapok írják, hogy a kormány a jelentést nem Risttől kapta meg, hanem diplomáciai után a francia kormánytól s így annak közzététele, vagy közzé nem tétele egyedül a román kormány elhatározásától függ. Kétségtelen, hogy a jelentés egyik vagy másik forrásból közelebbről egész terjedelmében napvilágot lát, ami nagyon is kívánatos volna, hogy a közvélemény végre a sok kommentár helyett világosan lássa, hogy mi a helyzet. A Dimineata című lap Párisból úgy értesül, hogy a francia kormány egyáltalában nem fűzött olyan megjegyzéseket a Rist-féle jelentéshez, mint amilyeneket a bukaresti ellenzéki sajtó közöl. Párisban nem gondolnak arra, hogy, a román-francia viszonyt az eddigihez képest megváltozódnak tekintsék. Argetoianut dilettánsnak minősítik A Viitorul újból erélyesen követeli a kormány távozását. A lap lelkiismeretlenségnek nevezi azt a magatartást, amellyel a kormány még mindig azt hiszi magáról, hogy ő mentheti meg a helyzetet s azt írja, hogy Argetoianunak a könnyedségét, amellyel a dolgokat veszi, a külföldön bűnös dilettanizmusnak nevezik. A krízis kétirányú: anyagi és bizlmi kérdés. Feltéve, hogy a kormány úrrá tudna lenni az anyagi krízisen, a vele szemben megnyilvánuló bizalmatlansággal akkor sem tudna megküzdeni. Az uralkodó telefonon beszélt Titulescuval Azt a hírt, hogy az uralkodó Titulescut hazahívta volna, a hétfő reggeli lapok határozottan cáfolják. Tényleg az történt, hogy pénteken az uralkodó és Argetoianu pénzügyminiszter telefonbeszélgetést folytattak Genfben tartózkodó Titulescuval. A beszélgetésről hivatalosan közült, hogy a jóvátételi konferencia problémái körül forgott. A francia vasúti szakértő is leépíttet Leverve francia vasúti szakértő kétszázötvenmillió lej értékű vasúti szállítás törlését javasolta a költségvetésből. Ebből az összegbőls százmillió befektetés, negyvenmillió pályafentartási költség, a többi anyagbeszerzés és javítás lett volna. A francia szakértő egyébként vasárnap délelőtt elutazott Párisba. Oroszország felkészülten néz az új japán támadások elé (Berlin, május 30.) A Vossische Zeitung jelenti Moszkvából, hogy az orosz fővárosban készen állanak arra, hogy szükség esetén az újonnan létesített gyártelepeket hadianyaggyártó üzemeké alakítsák át. Oroszország a megfelelő katonai intézkedéseket távolkeleten megtette s az oroszok nem félnek attól, hogy japán támadás a szélsőkeleti orosz határok ellen különösebb meglepetést hozzon. Moszkvában hangoztatják, hogy a szovjet nem kíván idegen területeket, de viszont nem hajlandó feladni egy talpalatnyi orosz területet sem. A német főváros némely köreiben arról is beszélnek, hogy az oroszok japán támadás esetén a Bajkál-tóig visszavonulnának s a mandzsuriai guerillaharcosok kelet felől jövő támadásaival igyekeznének lehetetlenné az esetleg támadó japánok helyzetét, de e kombinációnak kevés valószínűsége van. (London, május 30.) Tokiói jelentés szerint a Saito-kormány első minisztertanácsán a mandzsúriai hadműveletek erélyes folytatását határozták el s e célra újabb tízezer főnyi katonaságot indítottak útba Mandzsúria északi részébe. Nincs kizárva, hogy e csapatszállítmányt még újabb csapatok Mandzsúriába küldése követi. Moszkvában növekvő aggodalommal figyelik a mandzsúriai japán terjeszkedést. Számítanak arra, hogy az Egyesült Államok diplomáciai és gazdasági nyomással gátat fog vetni Japán továbbterjeszkedésének. Megnyugtatónak tartják ebből a szempontból az amerikai flotta meghagyását a Csendes-óceánon.