Keleti Ujság, 1937. december (20. évfolyam, 276-302. szám)
1937-12-01 / 276. szám
XX.ÉVF. 276. SZÁM.— 1937 DECEMBER 1 ffiiffWMG Őfelsége visszatért a bensári vadászatról (Bucuresti, november 29.) Őfelsége II. Károly király Mihály nagyvajdával együtt hétfőn visszatért a fővárosba a bánsági királyi vadászatról. Az Uralkodót az állomáson Tatarescu miniszterelnök, s a kormány több tagja üdvözölte. Az Uralkodó a Mogasaia állomásról a Calea Victoriein levő királyi palotába hajtatott. Mélyre sietes a hadbíróság elé kér Sínek tKO°dschlaegér zugbankár gyilkosai (Bucuresti, november 29.) Culda Romulus és Tőkés Béla, akik Goldschlaeger bucuresti zugbankárt megölték és holttestét, amint ismeretes, bőröndbe rejtve az Olt folyóba dobták, még e héten hadbíróság elé kerülnek. A nagy érdeklődéssel várt bűnpert a II. hadtest katonai törvényszéke fogja tárgyalni. Lapjelentések szerint a tárgyalás előreláthatólag csak egy napig fog tartani. 3 - ^ áradunk! ik csak egy,NIV EA“on gyorsan V E A“-fogis felfrissítő azon, hogyan értékes* is most kétmm habzó Dgpaszta. fdgpissíta 20-a* Lai ^kisztubua, Az angol és amerikai nagykövetek jegyzékben tiltakoztak a sanghaji vámjövedelmek lefoglalása ellen A jajjásiofe a Ciroking folyón horgonyzó laat angol hadihajói Sfelsjnnilí ráásássá!fdrayeejGÜBSÍ, Üb«» nasososnal nem távoznak — Egyik JobbikaDi elamérfjesecBils: a helyzet Japán és a nagyhatalmak között (Sanghaj, november 29.) Sanghajnál a japán hatóságok és a nemzetközi negyed vezetői között egyre inkább kiélesedik a helyzet. Mint jelentettük, a japánok megszállották a sanghaji posta és távirttahivatalt, a rádióállomást és a vámépületet. A kínai tisztviselők szombaton délután fél ötkor hagyták el helyeiket s a japánok azonnal átvették a hivatalok vezetését. A sanghaji japánok vezetői kijelentették hogy noha a vámhivatalok jövedelme a fámának adott külföldi kölcsönök biztosításául szolgál, a japánok mégis kénytelenek ellenőrzést gyakorolni, nehogy ezeket a jövedelmeket a kínaiak hadianyagvásárlására fordítsák. Az angol és amerikai nagykövetek egyébként Hirota japán külügyminiszternél vasárnap délután azonos szövegű jegyzéket nyújtottak át a vámjövedelmek lefoglalásáról. A japán külügyminisztérium egyik magasrangú tisztviselője kijelentette az újságíróknak, hogy Japán nem tartozik tárgyalni az angol és amerikai kormányokkal a japán csapatok Sanghaj körüli elhelyezkedéséről és hadműveleteiről. Japán egyetlen kötelessége az, hogy tartsa tiszteletben az idegen alattvalók érdekeit, amennyiben ezt hadi céljai megengedik. A japánok és az angolok közötti ellentétek még jobban kiéleződtek, mivel a japánok azt kívánják, hogy az angolok vonják vissza a Sinkiang folyóról hat hadihajójukat, mivel ezek akadályozzák a folyón, hadianyagot szállító kínai hajók bombázását. A japánok közölték, hogy amennyiben az angol hajók nem távoznak el meghatározott idő alatt, azokat a kínai hajókkal együtt bombázni fogják. Hull amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Amerikát a legnagyobb mértékben, aggasztja Japánnak a külföldiekkel szemben való fellépése. A japán repülőgépek vasárnap százötven bombát dobtak le Csingkiangra, a Jangcse folyó egyik fontos kikötőjére. A bombázásnak nagyon sok halálos áldozatta van. Harminnyolc japán bombavető repülőgép nagy területen bombákat dobott le a Kanton—Itankeu és a Kanton—Kaulun vasútvonalra és mind a két vonalat nagy területen használhatatlanná tette. A japán bombázás célja az, hogy lehetetlenné tegye a kantoni kikötőbe érkező lőszerszállítmányoknak Kína belsejébe való továbbítását. Olaszország elismerte Mandzsukuot (Róma, november 29.) A Stefani ügynökség közlése szerint, az olasz kormány elismerte Manzsuknot, mint szuverén, független államot. Ciano gróf, olasz külügyminiszter ebből az alkalomból a következő táviratot, intézte Hirota japán külügyminiszterhez: „Nagy örömömre szolgál, hogy közölhetem Önnel, hogy Mussulini rendelete alapján a fasiszta kormány elhatározta Mandzsukino államának formális elismerését és ebben az államban olasz királyi követség létesítését. A mukdeni olasz konzulátus megbízást kapott, hogy ezt a határozatot hozza hivatalosan Mandzsukuo állam külügyminiszterének tudomására " Északkina külön kormányt alakít és békét közvetít Csang Kaj Sek és a japán kormány között (Tokió november 29. Pekingi jelentés szerint, az északkinai tartományok legközelebb független szövetségi kormány alatt egyesülnek s ennek a kormánynak első cselekedete az isz, hogy a nankingi kormánynak a Japánnal való békekötést fogja ajánlani. Abban az esetben, ha a nankingi kormány a kérést viszszautasitaná, az északi tartományok kimondják teljes függetlenségüket és a Nankingból elmenekült kormány helyett magukat kiáltják ki Kína ijazi kormányának. A japán sajtó szerintlehetséges, hogy az utóbbi események következtében Kína három részre szakad. Az egyik rész Cseng Kaj Sek marsall vezetése alatt marad, a márka független északkínai terület lesz, míg a harmadik a kommunisták kezében levő Kína. A japánok a tokiói hadügyminiszter jelentése szerint, hétfőn elfoglalták Kiangin városát. BÁRÓ HUSZÁR PÁLNÉ „MILT XEVEX"-E CANTACUZINO HERCEGNŐHÖZ Emlékezteti a nők nagy „Nemzetközi Tanács"-ának jelszavára: „Tedd mással azt, amit kívánsz, hogy neked tegyenek!" . (Kolozsvár-Cluj, november 29.) Néhány nappal ezelőtt zajlott le a Román Nők Országos Egyesületének kolozsvári gyűlése s azzal a „Keleti Újság" is hosszasan foglalkozott. Cikkünknek az adott kínos és fájdalmas időszerűséget, hogy az egyesület elnöknője, Cantacuzino hercegnő a gyűlésen elmondott beszédében, eddigi rokonszenves és megértő magatartásával ellentétben, valóságos kirohanást intézett az országban élő kisebbségek, elsősorban a magyarság ellen. Heves és igaztalan kifakadásainak hatására ki is mondta az értekezlet, hogy a román anyák mozgalmat indítanak a munkahelyeket elfoglaló s a román anyák gyermekeinek munkalehetőségeit csökkentő „idegen elemek"* ellen. Ezzel a gyűléssel és Cantacuzino hercegnő meglepő magatartásával kapcsolatban kaptuk közlés végett az alábbi nyílt levelet. A levél írója báró Huszár Pálné, az erdélyi magyar nőmozgalmak ismert vezető alakja és sorait a Romániai Magyar Nők Központi Titkársága nevében intézi Cantacuzino Alexandria hercegasszonyhoz. „Nagyméltóságu Hercegnő! Mély szomorúsággal és csodálkozással értesültem arról az előadásról, melyet a Hercegnő tartott a Román Nők Országos Egyesületének kolozsvári gyűlésén. Ez az előadás úgy emlékezett meg a romániai nem román nemzetiségű alattvalók dolgozó fiairól, mint a munkahelyeket bitorló ellenségekről, akiket kivándorlásra kell kényszeríteni. A Hercegnőről eddig is tudta mindenki, hogy jó román, 1926-ban pedig, amikor baráti kezet nyújtott az itteni kisebbségi nőknek, nemcsak jó románnak, hanem nagy románnak is bizonyult. A békeszerződések és az alkotmány minden itt élő állampolgárnak egyenlő jogokat biztosítanak, tehát az ezer éve itt élő és dolgozó magyar szülőknek is. Ezért a magyar anyák nevében a leghatározottabbaan visszautasítom azt a kijelentést, hogy a mi fiainkat ki kell zárni a munkához, tehát az élethez való jogukból. A Hercegnő alelnöke a nők nagy „Nemzetközi Tanácsáénak, melynek jelszava: „Tedd mással azt, amit kívánsz, hogy veled tegyenek." Nagyon kérem, ne igyekezzék felébreszteni a román anyák gyűlöletét az itt élő más nemzetek gyermekei iránt. Nemcsak nekünk káros ez, hanem nekik is, mert hiába gazdag valamely nép földijavakban, ha lelke kicsiny marad, nem állja meg helyét az emberiség nagy versenyében. A Hercegnő annyi nagyot és szépet alkotott már az egész emberiség javára. Ezeknek az emlékeknek nevében kérem, hogy legyen ismét az igazi nagy hazafi, amilyen 1926-ban volt, hogy továbbra is egymás mellett dolgozhassunk a kereszténység és emberiség szellemében. " A Romániai Magyar Nők Központi Titkársága nevében, melyet a Hercegnő helyeslésével azért alakítottunk, hogy fenntartsuk a barátságos kapcsolatokat a Román Nők Nemzeti Tanácsával és együttesen dolgozzunk az itt élő népek boldog jövendője érdekében: Báró Huszár Pálné."