Keleti Ujság, 1937. december (20. évfolyam, 276-302. szám)

1937-12-01 / 276. szám

XX.ÉVF. 276. SZÁM.— 1937 DECEMBER 1 ffiiffWMG Őfelsége visszatért a bensá­ri vadászatról (Bucuresti, november 29.) Őfelsége II. Ká­roly király Mihály nagyvajdával együtt hét­főn visszatért a fővárosba a bánsági királyi vadászatról. Az Uralkodót az állomáson Tata­­rescu miniszterelnök, s a kormány több tagja üdvözölte. Az Uralkodó a Mogasaia állomásról a Calea Victoriein levő királyi palotába haj­tatott. Mélyr­e sietes a hadbíróság­ elé kér Sínek tKO°dschlaegér zug­­bankár gyilkosai (Bucuresti, november 29.) Culda Romulus és Tőkés Béla, akik Goldschlaeger bucuresti zug­bankárt megölték és holttestét, amint ismeretes, bőröndbe rejtve az Olt folyóba dobták, még e héten hadbíróság elé kerülnek. A nagy érdeklődéssel várt bűnpert a II. hadtest katonai törvényszéke fogja tárgyalni. Lapjelenté­sek szerint a tárgyalás előreláthatólag csak egy napig fog tartani. 3 - ^ áradunk! ik csak egy­­,N­IV EA“­­on gyorsan V E A“-fog­­is felfrissítő azon, hogy­­an értékes* is most két­­m­m habzó Dgpaszta. fdgpissíta 2­0-a* Lai ^kisztubua, Az angol és amerikai nagykövetek jegyzékben tiltakoztak a sanghaji vámjövedelmek lefoglalása ellen A jajjásiofe a Ciroking folyón horgonyzó laat angol hadihajói Sfelsjnnilí ráásássá!­fdrayeejGÜBSÍ, Üb«» nasososnal nem­ távoznak — Egyik JobbikaDi elamérfjesecBils: a helyzet Japán és a nagyhatalmak között (Sanghaj, november 29.) Sanghajnál a ja­pán hatóságok és a nemzetközi negyed vezetői között egyre inkább kiélesedik a helyzet. Mint jelentettük, a japánok megszállották a sang­haji posta és távirttahivatalt, a rádióállomást és a vámépületet. A kínai tisztviselők szom­baton délután fél ötkor hagyták el helyeiket s a japánok azonnal átvették a hivatalok ve­zetését. A sanghaji japánok vezetői kijelen­tették hogy noha a vámhivatalok jövedelme a fámának adott külföldi kölcsönök biztosítá­sául szolgál, a japánok mégis kénytelenek el­lenőrzést gyakorolni, nehogy ezeket a jövedel­meket a kínaiak hadianyagvásárlására­ for­dítsák. Az angol és amerikai nagykövetek egyébként Hirota japán külügyminiszternél vasárnap délután azonos szövegű jegyzéket nyújtottak át a vámjövedelmek lefoglalá­sáról. A japán külügyminisztérium egyik ma­­gasrangú tisztviselője kijelentette az újság­íróknak, hogy Japán nem tartozik tárgyalni az angol és amerikai kormányokkal a japán csapatok Sanghaj körüli elhelyezkedéséről és hadműveleteiről. Japán egyetlen kötelessége az, hogy tartsa tiszteletben az idegen alattva­lók érdekeit, amennyiben ezt hadi céljai meg­engedik. A japánok és az angolok közötti ellentétek még jobban kiéleződtek, mivel a japánok azt kívánják, hogy az angolok vonják vissza a Sinkiang folyóról hat hadihajójukat, mivel ezek akadályozzák a folyón, hadianyagot szál­lító kínai hajók bombázását. A japánok kö­zölték, hogy amennyiben az angol hajók nem távoznak el meghatározott idő alatt, azokat a kínai hajókkal együtt bombázni fogják. Hull amerikai külügyminiszter kijelen­tette, hogy Amerikát a legnagyobb mérték­ben, aggasztja Japánnak a külföldiekkel szem­ben való fellépése. A japán repülőgépek vasárnap százötven bombát dobtak le Csingkiangra, a Jangcse fo­lyó egyik fontos kikötőjére. A bombázásnak nagyon sok halálos áldo­zatta van. Harminnyolc japán bombavető re­pülőgép nagy területen bombákat dobott le a Kanton—­Itankeu és a Kanton—Kaulun vasút­vonalra és mind a két vonalat nagy területen használhatatlanná tette. A japán bombázás célja az,­ hogy lehetetlenné tegye a kantoni ki­kötőbe érkező lőszerszállítmányoknak Kína belsejébe való továbbítását. Olaszország elismerte Mandzsukuot (Róma, november 29.) A Stefani ügynök­ség közlése szerint, az olasz kormány elismerte Manzsuknot, mint szuverén, független álla­mot. Ciano gróf, olasz külügyminiszter ebből az alkalomból a következő táviratot, intézte Hirota japán külügyminiszterhez: „Nagy örö­mömre szolgál, hogy közölhetem Önnel, hogy Mussulini rendelete alapján a fasiszta kor­mány elhatározta Mandzsukino államának for­mális elismerését és ebben az államban olasz királyi követség létesítését. A mukdeni olasz konzulátus megbízást kapott, hogy ezt a hatá­rozatot hozza hivatalosan Mandzsukuo állam külügyminiszterének tudomására " Északkina külön kormányt alakít és békét közvetít Csang Kaj Sek és a japán kormány között (Tokió november 29.­ Pekingi jelentés sze­rint, az északkinai tartományok legközelebb független szövetségi kormány alatt egyesül­nek s ennek a kormánynak első cselekedete az i­sz, hogy a nankingi kormánynak a Japánnal való békekötést fogja ajánlani. Abban az esetben, ha a nankingi kormány a kérést visz­­szautasitaná, az észak­i tartományok kimond­ják teljes függetlenségüket és a Nankingból elmenekült kormány helyett magukat kiáltják ki Kína ij­azi kormányának. A japán sajtó szerint­­lehetséges, hogy az utóbbi események következtében Kín­a három részre szakad. Az egyik rész Cseng Kaj Sek marsall vezetése alatt marad­, a márk­a füg­getlen északkínai terület lesz, míg a harmadik a kommunisták kezében levő Kína. A japánok a tokiói hadügyminiszter jelen­tése szerint, hétfőn elfoglalták Kiangin vá­rosát. BÁRÓ HUSZÁR PÁLNÉ „MILT XEVEX"-E CANTACUZINO HERCEGNŐHÖZ Emlékezteti a nők nagy „Nemzetközi Tanács"-ának jelszavára: „Tedd mással azt, amit kívánsz, hogy neked tegyenek!" . (Kolozsvár-Cluj, november 29.) Néhány nappal ezelőtt zajlott le a Román Nők Orszá­gos Egyesületének kolozsvári gyűlése s azzal a „Keleti Újság" is hosszasan foglalkozott. Cikkünknek az adott kínos és fájdalmas idő­szerűséget, hogy az egyesület elnöknője, Can­­tacuzino hercegnő a gyűlésen elmondott be­szédében, eddigi rokonszenves és megértő ma­gatartásával ellentétben, valóságos kirohanást intézett az országban élő kisebbségek, elsősor­ban a magyarság ellen. Heves és igaztalan kifakadásainak hatására ki is mondta az ér­tekezlet, hogy a román anyák mozgalmat indí­tanak a munkahelyeket elfoglaló s a román anyák gyermekeinek munkalehetőségeit csök­kentő „idegen elemek"* ellen. Ezzel a gyűléssel és Cantacuzino hercegnő meglepő magatartásával kapcsolatban kaptuk közlés végett az alábbi nyílt levelet. A levél írója báró Huszár Pálné, az erdélyi magyar nőmozgalmak ismert vezető alakja és sorait a Romániai Magyar Nők Központi Titkársága nevében intézi Cantacuzino Alexandria her­cegasszonyhoz.­­ „Nagyméltóságu Hercegnő! Mély szomorú­sággal és csodálkozással értesültem arról az előadásról, melyet a Hercegnő tartott a Ro­mán Nők Országos Egyesületének kolozsvári gyűlésén. Ez az előadás úgy emlékezett meg a romániai nem román nemzetiségű alattvalók dolgozó fiairól, mint a munkahelyeket bitorló ellenségekről, akiket kivándorlásra kell kény­szeríteni. A Hercegnőről eddig is tudta mindenki, hogy jó román, 1926-ban pedig, amikor baráti kezet nyújtott az itteni kisebbségi nőknek, nemcsak jó románnak, hanem nagy románnak is bizonyult. A békeszerződések és az alkotmány min­den itt élő állampolgárnak egyenlő jogokat biztosítanak, tehát az ezer éve itt élő és dol­gozó magyar szülőknek is. Ezért a magyar anyák nevében a leghatározottabbaan vissza­utasítom azt a kijelentést, hogy a mi fiainkat ki kell zárni a munkához, tehát az élethez való jogukból. A Hercegnő alelnöke a nők nagy „Nem­zetközi Tanácsáénak, melynek jelszava: „Tedd mással azt, amit kívánsz, hogy veled tegye­nek."­­ Nagyon kérem, ne igyekezzék felébreszteni a román anyák gyűlöletét az itt élő más nem­zetek gyermekei iránt. Nemcsak nekünk káros ez, hanem nekik is, mert hiába gazdag vala­mely nép földi­­javakban, ha lelke kicsiny ma­rad,­­ nem állja meg helyét az emberiség nagy versenyében. A Hercegnő annyi nagyot és szépet alko­tott már az egész emberiség javára. Ezeknek az emlékeknek nevében kérem, hogy legy­en is­mét az igazi nagy hazafi, amilyen 1926-ban volt, hogy továbbra is egymás mellett dolgoz­hassunk a kereszténység és emberiség szelle­mében. "­­ A Romániai Magyar Nők Központi Titkár­sága nevében, melyet a Hercegnő helyeslésével azért alakítottunk, hogy fenntartsuk a barát­ságos kapcsolatokat a Román Nők Nemzeti Tanácsával és együttesen dolgozzunk az itt élő népek boldog jövendője érdekében: Báró Huszár Pálné."

Next