Keleti Ujság, 1939. február (22. évfolyam, 24-47. szám)

1939-02-01 / 24. szám

TYTT, ÉVF 24. SZÁM. — 1933 FEBRUÁR ?. KÉjmUjsm Chamb­erlain mundolla Biriningh­ainbais­t Anglia a békés megoldások híve, de tovább fegyverkezik a müncheni megegyezés nagsv horderejét méltatja a*­ánci­ol m­iniszterelnök­. — Tavaszra hatvan* az év végjére hetvenöt új hajóegyséllgel gyarapodjin­; az angol flotta* — Az olasz lapok lel­­engetik Chamberlain jóakaratát és gyakorlati látását (London, január 30.) Chamberlain angol miniszterelnök Birminghami beszédét nagy érdeklődéssel várta az egész világ közvélemé­nye. Chamberlain a háborús félelmet igyeke­zett eloszlatni, vagy legalábbis enyhíteni. Azt a reményét fejezte ki, hogy az álla­mok között is éppúgy, mint­ a magánemberek között kell lehetőségnek tetéznie arra, hogy az összeegyeztethetetlennek látszó ellentéteket is békés úton intézzék el. Hivatkozott Anglia és Olaszország megegyezésére, amely lehetővé tette a szeptemberi nagy politikai válság meg­oldását. A müncheni megegyezés végzetes eseményeket hárított el a világ feje felől A bírálóknak, mondta, meg kell gondolniuk, hogy egyikükre sem nehezedik olyan felelős­ség, mint az angol miniszterelnökre és egyik sem ismeri úgy a helyzet minden részletét, mint az angol kormány. A legutóbbi római út nem hozott ugyan teljes megegyezést, de mind Olaszország, mind Anglia ismertették álláspontjukat és jobb barátként váltak el, mint amilyenek a megegyezés előtt voltak. Anglia védelmi célból tovább fegyverkezik, hogy megvédhesse földjét, népét s a szabad­ság elveit, a demokráciát, amelyek számára az élet és az emberi szellem legfőbb értékei. Adatokat közölt az angol fegy­verkezés haladásáról. Szeptember óta az angol repülőgépek száma megkétszereződött. Mátéim végére hatvan új ha főegységet bocsátanak vízre s a kö­vetkező 12 hónap alatt hetvenöt új hadihajó készül el. Végül újból a békés megoldások szüksé­gességét hangoztatta és azt a meggyőződését, hogy ezen a módon meg lehet oldani a nehéz­ségeket. Érdekes német lapvélemények Chamberlain beszédét a német lapok — s ez a körülmény rendkívül érdekes — nem kí­sérik egyértelmű megjegyzésekkel. Amíg az „Essener National Zeitung"'8 a beszédet ritka udvariatlanságnak minősíti, addig a „Deut­sche Allgemeine Zeitung" azt írja, hogy Chamberlain elismerte a német igények jogos voltát. Az olasz lapok szerint Olaszország nem keresztezi Chamberlain jószándékát Az­ olasz lapok általában kedvelő meg­jegyzéseket fűznek Chamberlain beszédéhez s azt békegesztusnak tekintik, különösen hangsúlyozva a Chamberlain római utazásá­ról mondott szavakat. Egyértelműen elisme­rik Chamberlain őszinteségét, jóakaratát és gyakorlati látását s hangoztatják, hogy Olaszország sohasem fog olyant tenni, ami Chamberlain jó szándékait keresztezze­.Chamberlain kijelentései emlékeztetnek Roosevelt szavaira" Az angol sajtó mérsékelt és határozott hangon tárgyalja a birminghami beszédet. A „Daily Telegraph" és a „Daily Herald" An­gim egyre növekvő katonai erejét emeli ki­ A „Daily Telegraph" szerint Anglia egyelőre havonta négyszáz repülő­gépet állít elő és a termelés havi háromezer repülőgépre fokozható, amilyen­ 1918-ban volt. Chamberlain nyilatko­zatai emlékeztetnek Roosevelt kijelentéseire, amely szerint a demokráciáknak ellen kell államok azoknak a törekvéseknek, hogy az emberiség fölött az erőszak váljék úrrá. A „Daily Herald" c. munkáspárti lap meg­állapítja, hogy azok az óriási összegek, ame­lyeket az újrafegyverkezés céljaira fordítot­tak, úgy látszik valóban jó eredményeket hoz­nak. Az amerikai sajtó méltatja Chamberlain beszédét s megállapítják, hogy az ugyan­olyan hangú, mint amilyen Roosevelt nyilat­­kozata volt. Az angol miniszterelnök határo­zottan foglalt állást azokkal szemben, ameik valamilyen újabb nemzetközi erőszakosságot akarnának elkövetni- U$ repenset el® érScentelt a Scárpátorosz kérdés A bucuresti „Moment“ című lap szerint a ruvun helyzet rendezése nagyban elősegíti a Icarépeurópai helyi­ m­egszilárdulását (Bucuresti, január 30.) A bucuresti, vilnai, pozsonyi és budapesti lapok jelentései révén egészen váratlanul előtérbe került a­ lengyel­­magyar közös határ kérdése. Ezekből a lap­közleményekből az a következtetés vonható le, hogy a hónapok óta vajúdó ruszin, illetőleg kárpátukrán kérdés egészen új fejlődési fo­kozat elé érkezett s minden jel arra mutat, hogy a legutolsó diplomáciai találkozások és megbeszélések során ez a kérdés is beható vita alá került. A lap­jelentések közül elsőnek a ,,Mo*nen­t“ című bucuresti lap közleményével világítják meg azt a helyzetet, amely a kárpátukrajnai határ kérdésében előállott. A „kleméint“ cik­kének megállapítása szerint úgy látszik, hogy most már Berlinben is szükségesnek látják Ruszin­skának Magyarországhoz való kap­csolását. Arra is rámutat a bucuresti lap­­ cikke, hogy a Ruszinszkóban jelenleg uralko­­ó­dó állapotokat tovább fenntartani nem látszik lehetségesnek. A lap szerint egyébként a Ru­­szinszkóra vonatkozó magyar elgondolást Lengyelország és Olaszország is támogatja és a közös lengyel—magyar határ megteremtése nagyban hozzájárulna a középeurópai helyzet m­egsz­árdulsához. A lengyel sajtó eddig is állandóan felszí­nen tartotta a kárpátukrajnai kérdést és most­­ a Vilnában megjelenő „Slovo" című lap Rib­bentrop német külügyminiszter varsói látoga­tásával kapcsolatban mutat rá ennek a kér­désnek újabb fejleményeire. A „Slovo" hasáb­jain Studniczky az ismert lengyel közíró azt állapítja meg, hogy Ruszinszkó nemcsak az igazság követelményeként csatlakozhatna Magyarországhoz, hanem azért is, mert ez a terület Magyarország természetes bástyája. A magyarok hűséges szövetségesei voltak Né­metországnak a világháborúban és ezért , is ‘tel JHaw*g,*»3saa rm* ■ ... «***»*.. $ H Hűtésnél.Influenzánál 3 I TiesTA I OartUltl) «TAMT**T ‘9 SUÍMitO HSNBJÍL-r megérdemelnék, hogy Németország támogassa őket a lengyel—magyar közös határ megte­remtésében, amelyet a cikkíró Lengyelország­­ra nézve fontosabbnak tart az olsói terület Lengyelországhoz való csatolásánál is. A né­met politikának, írja a „Slowo", be kell lát­nia azt, hogy a Lengyelország és Magyaror­szág számára fontos határkérdést a két or­szág szempontjából kedvezően kell megoldani. A­ „Slovac" című pozsonyi lap foglalkoz­ván a kárpátukrajnai helyzettel, kifogásolja, Ku­szinszkónak újabb keletű Kárpátukrajna elnevezését és megállapítja, hogy ez a­ terület mind a békeszerződésben, mind a csehszlovák alkotmányban, Kárpátoroszország néven sze­repel. A „Slovac" cikke arra is rámutat, hogy Volosin és Révay kezéből lassan kicsúszik a hatalom, mert­ Galíciából ukrán elemek szi­várogtak be és ezek igyekeznek hatalomra jutni. A budapesti lapok jelentése szerint a huszti kormány köreiben rendkí­vü­ nagy fel­tűnést keltett az a hír, hogy Ribbentrop és Beck megbeszélései során a lengyel—magyar kívánságok figyelembevételével tárgyaltak a kárpátukrajnai kérdés megoldásáról. Hírek szerint Volosin miniszterelnök hívei már ta­nácskozást is folytattak arra vonatkozólag, hogy a határkérdés megoldása esetén mi len­ne a helyzetük-Kárpátukrajnából érkezett hírek szerint az ukrán hatóságok gyűjtőtáborba szállították azokat a magyarokat, akik a február 12-ik­i választások alkalmából külön magyar jelölő íveket köröztek aláírás végett. összeállítják a „Nemzeti Újjág­születés Frontja" megyei és tartományi vezetőinek névsorát (BUCURESTI, január 30.) A Nemzeti Új­jászü­letés Frontjának három főtitkára most dolgozik a megyei és tartományi szervezetek vezetői névsorának összeállításán- A mánia elkészülte után Silviu Dragomir- N. Cornăr­­eanu és V. Yakcovici főtitkárok kihallgatá­son jelennek meg Miron Cristea miniszterel­nöknél. bem­utatják az elkészített névsorokat és ugyanakkor megállapítják a Front megyei szervezeteinek tevékenységi körét. Megvizsgálta az európai helyzetet, de nem hazott semmiféle határozatot a keresztény egyházak franciaországi értekezlete (Paris, január 30.) A keresztény egyházak ekumenikus tanácsának Saint Gennain est Layeben tartott értekezlete hétfőn befejezik­dött. A záróü­lés­én megvizsgálták az egyházak­­nak a tekintélyuralmi és a demokrata álla­mokkal való kapcsolatait és az egyházaknak ezekben az államokban való helyzetét. B­o­e­g­­ner lelkész közölte, hogy Franciaországban mintegy kétszázharmincezer politikai mene­kült tartózkodik, többé-kevésbé meg nem en­gedett alapon és ezek közül negyvenkét ezer zsidó. Ebben a számban nincsenek benne az utóbbi időben Spanyolországból érkezett me­nekültek. A tanács megvizsgálta az európai helyzet­­et, de nem hozott semmiféle határozatot.

Next