Keleti Ujság, 1940. augusztus (23. évfolyam, 173-199. szám)
1940-08-01 / 173. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 cm 960 H évre 480, % évre 840, 1 hóra 10 lej, Magyarországon: egy évre 50, fél. frvxe 25, 5 évre 12.00, egy hóre 4.50 pengő. Egyes szám: hétköznap 16, vasárnap 26 fillér. XXIII.TK ÉVFOLYAM 173-IK SZÁM. KIADÓTULAJDONOS: LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Törvényszéki lajstromozási szám: 47, (Dosar No. 800. Trib. dnj) PeL Igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS. Fal. szerkesztő: NYÍRŐ JÓZSEF Csütörtök ■* Áru 4 lej 1940. augusztus 1. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: C3nj, Báron L. Pop n 5. szám. Telefon 10.08. Postafiók: 101 . szám — Taxa postalé plétité In cumerar, No 24256/1937. Manoilescu külügyminiszter nyilatkozott Romániának a délkeleteurópai kérdésekben elfoglalt álláspontjáról Nagy német haderő sorakozott fel az Angliával szembeni partokon. — Az Angliának szállított amerikai repülőgépek roszszabbak a német gépeknél. — A közeljövőre az angol kormány jelentős átszervezését várják. Az olasz sajtó nevetséges fenyegetésnek minősíti a Bucurestiben tett angol tiltakozást Ion Gigurtu miniszterelnök és Manoilescu külügyminiszter minisztertanácson számoltak be németországi és olaszországi útjük eredményéről. Mandleseht külügyminiszter hosszabb nyilatkozatban ismertette az utazás tapasztalatait. Hangoztató, hogy az ország függetlensége tökéletes lesz az eljövendő új délkeleteurópai rendszerben és teljes marad a sorsa fölötti döntés szabadsága is. A tengelyhatalmaknak csak az a szándéka, hogy Románia legjobb vevői és legkeresettebb szállítói legyenek. A tengelyhatalmak fő gondja a balkáni béke fenntartása. Románia is ezt akarja, békét a román igazsággal. A külügyminiszter hangoztatta nyilatkozatában, hogy Románia bizonyítékát adja ki szomszédaival való békés és barátságos együttélésre vonatkozó jó szándékainak és ezek között a mai idők szellemének megfelelő új intézkedéseket kíván tenni a kisebbségi kérdésben. Ilyen intézkedés a kiterjedt lakosságcsere. Végül hangoztatta, hogy komoly, és határozott intézkedések, történnek a zsidókérdésben is. Az angol kormánynak a petróleumkérdéssel kapcsolatos bukaresti tiltakozását római és berlini körökben nevetséges fenyegetésnek minősítik. Anglia most ilyen módon akarja felborítani a délkeleteurópai békeművét, mondják Berlinben, de kísérletezéseinek nem lesz semmi sikere. A legújabb jelentések egyre valószínűbbé teszik, hogy Anglia ellen Németország közelebbről megindítja a legesélyesebb hadműveleteket. A La Manche csatorna partjain nagy német haderő vonul fel, a légi és tengeri támadások egyre erősödnek. Az Amerikából érkezett új repülőgépek csalódást keltettek Angliában s megállapították, hogy rosszabbak a német gépeknél. A külföldi sajtóértesülések valószínűnek tartják, hogy az angol kormányban jelentős változások lesznek. Churchill helyén marad ugyan, de távoznának Chamberlain, Halifax, Kingsley Wood, Duff Cooper és Sir John Simon, akik ellen egyre több bírálat hangzik el. Az angol nép azonban, állapítják meg Berlinben, a háború folytatása tekintetében úgy látszik egyetért Churchillel. San Franciskóban világkereskedelmi kongresszus ült össze. Rendkívül érdekes a kongresszusnak az a megállapítása, hogy a háború után négy tömb fogja uralni a világ kereskedelmét: a Berlin—Róma tengely vezetése alatti Európa, Oroszország, a japán vezetés alatti távol Kelet és végül Amerika. A brit világbirodalom nem szerepel ebben a felsorolásban. Részletes jelentéseink a következők: minden részlete iránt. Ez az érdeklődés különösen értékes részünkre mivel arra mutat, hogy Romániának békés és fejlődésképes életet akarnak biztosítani. Hangsúlyoznom kell, hogy ellentétben annyi lehetetlen és érdekelt hírrel teljes maradt. Romániának az a szabadsága, hogy saját ■mrs a felől döntsön. **— *Bogy kézzelfoghatóan bizonyítsam a tengelyhatalmaknak a délkeleteurópai népek függetlensége iránti tiszteletét, elég annyit mondanom, hogy úgy Berenlesgadenben, mint Rómában, s tisztán értésünkre adták azt a felfogást, amely szerint Romániának egyedül kell megszerveznie gazdasági éle-te minden vonatkozását. Saját, tőkéinkkel, saját munkásainkkal, szakembereinkkel ez mintegy feltétele nemzeti alkotó erőink minél nagyobb méretű kifejlődésének. Ellentétben azokkal a mesékkel, amelyeket egyes rosszhírterjesztők vetettek fel, hogy megszereznének bennünket- a tengelyhatalmaknak nincs más szándékuk, minthogy legjobb üzletfeleink legyenek és legkeresettebb szállítóink. Még ha akarnánk is hogy egyes területeken mérnököket s más szakembereket kapjunk a tengely országokból, ez csakkivételes módon és a legnagyobb nehézségekkel történhetne meg, mivel valóságos áldozatot jelentene részükre a szakemberek kiküldése éppen most, amikor államéletük olyan erőteljességgel lüktet. — Másrészt a tengelyhatalmak legfőbb gondja a béke fenntartása a Balkánon s ebben a gondjukban mi is osztozunk az emberiség élén álló két nagy állammal. Mi is a békét akarjuk, de a román igazság békéjét. Azt akarjukhogy különösen külföldön tudják meg, hogy olyan események és helyzetek, amelyeketRománia az utóbbi időben átélt s amelyek egészen egyedülálló s különleges körülmények között folytak le, nem fognak többé megismétlődni. A románok, mikor kell, meg tudnak hajolni a békés kívánságok előtt, de mikor bizonyos kereteket túlhaladnak, el tudnak indulni a másik után is. Hivatalos közlemény a minisztertanácsról BUCURESTI. (Radar.) A kormány tagjai kedden délután hat órakor minisztertanácsra gyűltek össze. A minisztertanácsról az alábbi hivatalos közleményt adták ki: „A Gigurtu miniszterelnök vezetése alatti minisztertanács meghallgatta a miniszterelnök és a külügyminiszter részletes jelentését utazásukról s azokról a politikai jellegű tárgyalásokról, amelyek Berchtesgadenben Hitler vezérkancellárral és Ribbentrop külügyminiszterrel, Rómában pedig Mussolinivel és Ciano gróf külügyminiszterrel folytak. Jelentésében Románia két küldöttje beszámolt külföldi megbeszéléseik eredményeiről, megelégedésüknek adtak kifejezést afelett, ahogy azok az ország érdekében alakultak. A minisztertanács ezután az ország új politikai tájékozódása gyakorlati megvalósításának kérdésével foglalkozott és nyolc óra negyvenöt perckor ért véget.11 Manoilescu külügyminiszter nyilatkozata a lakosságcseréről, a kisebbségek létszámának csökkentéséről és a zsidókérdésről A Rador távirati iroda közli Manoilescu külügyminiszter nyilatkozatát. A nyilatkozat az alábbi: — A miniszterelnököt és engem úgy Németországban, mint, Olaszországban kitűnően fogadtak, nemcsak ami a külső formákat illeti, amelyek szívélyesek voltak, hanem azt a teljes megértést tekintve is, amellyel országunk jelenlegi helyzete felé fordulnak. Megállapítottam, hogy a tengelypolitika két legfelsőbb vezetője megelégedéssel fogadta Románia mai politikai tájékozódását. Hitler vezér és a Duce nyilvánvaló rokonszenvvel érdeklődtek a román nemzeti élet kisebbségi kérdés végleges megoldása és lakosságcsere . Ami azt a kérdést illeti, amelylyel egy bizonyos sajtó az utóbbi időben túlzott, törekvéssel foglalkozott eltorzítva annak méreteit, vagyis a délkeleteurópai általános enyhülés, s különösen a köztünk és magyar és bolgár szomszédaink közötti helyzetet a kormány megállapíthatja, hogy saját kezdeményezéséből, amiről idejében értesítette a tengelyhatalmakat is, elérkezettnek látja a pillanatot- hogy bizonyítékát szolgáltassa, a szomszédainkkal való békés és barátságos együttélésre vonatkozó szándékának. Ebben a szellemben, miután húsz éven keresztül Románia a legnagyobb kedvezéseket tette a kisebbségeknek, amivel valaha is találkozni lehetett, a kormány a velünk szomszédos népekkel együtt élő kisebbségek kérdésének végleges megoldására újabb intézkedéseket fog tenni a jelen idők szellemének és módszereinek megfelelően. Ezek között a módszerek között van a lakosságcsere is, amely igen jó eredményekkel járt, így növekszik az ország etnikai egysége. Ez a módszer nem gyengíti a nemzeti elvet, hanem fenntartja és erősíti, mindenki számára, megvalósítva azt az elvet, amelyet a történelmi események sohasem tudtak megdönteni. Ezen az úton megőrizzük és megerősítjük azt, ami a legértékesebb egy nép számára, vagyis etnikai lényét, amiből az élet összes felsőbb formái kialakulnak. A román állam határai közé hozzuk vissza a déli és nyugati határokon túli összes románokat, anélkül, hogy egyetlen románt is a határokon túl hagynánk s a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük a romániai kisebbségek számát. Íme, két ideális módszer- amelynek végrehajtására minden eszköz alkalmas s minden törekvés áldásos. Másrészt határozottan meg kell állapítanom, hogy államéletünk nem lehet teljesen egységes és a románok nem érezhetik anynyira otthon magukat, ahogy kívánják, mindaddig, míg határozott módszerekkel meg nem oldjuk a zsidó élet problémáját. Ebben az irányban komoly intézkedéseket fogunk hozni- amelyeket azzal az őszinteséggel és határozottsággal fogunk alkalmazni, mely kormányunk cselekedeteit jellemzi. Ezen az úton sokkal inkább, mint történelmünk folyamán bármikor is, meg fogjuk közelíteni a román nemzeti gondolat régi jelszavát: „A románok és csak a románok Romániája". A tengelyhatalmak csak baráti tanácsodra szórakoznak - írja a Románia Bucuresti, juilius 31. A „Románia" című lap a délkeleurópai helyzetről a következőket írja: ,-Berlinben megállapítják, hogy a délkelet európai államokra a legnagyobb mértékben előnyös, ha a tengelyhatalmakkal egyetértésben alakítják politikáinkat. Olyanki rendet kell beteremteni a Duna medencében, amely elősegítse a gazdasági és kulturális fejlődést és ellenálló legyen úgy békés, mint válságos időkben. A legutóbbi salzburgi és római tárgyalásokon kifejezésre jut