Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-19 / 239. szám
KbixvtWsabb 1941. OKT On EU 19 Kiev története írta . Von Russow dr. Kiev alapitásának pontmittejét csak tú*kezeit lehetne megállapíta 111. Mint diák resztvetten a kievi Lukjanowkábóm, az ugynevezett troglodyták betrl'Ang'jaiti flik ki ásatásánál, jwrákot' kőkorszakbeli terepek nyomaira is olósoltak. Fölkutatók megenvitkezneik és leírják a kőkorsaarc úgynevezett trepidja-kultúráját, amely különösen a kievi vidékre jettennkő. Ennek idejét Kr. e. 3000-re teszik. Ez na deémml. ktnek fejti, mert'ígazdasággal fogtetcozó faj festett keramikájának kultúrája frust. Hérodotosz napegeimlékezik törtémeteiben bizonyos „Helot*“ városról, amely a mai Kieti városának felelhet meg, bár Csereserbakiuiskyj tanár szerint Helon város a Poltava-kerületben volt. Vissza kell itt e*nl£kez,nüink arra, hogy az akkori Ukrajna és ne omlik Görrögország között kifejlett összeköttetés állott fenn és hogy az ukrán papnők már a VII. »»rendbel Krisztim előtt elvándoroltak Delosba, a mezőgazdaság istennőjének templomába. A korinthori múzeumban alkalmam volt egy kis szobrot látni, amely jellegzetesen turán viseletet ábrázolt. A prokineusok idejéből spámozó egyiptomi írások megemlékeznek arról, hogy a Zkmnprun (Dnyeper) siortjam egy — gabonakereskedelméről Mres vénás Utasért, „aihomtan arany hajókon arany setáitmányokat tunok ki“. (Arany — gabonát jelent! A keresztény, apokrif írások megemlítik, hogy Adaiyj Perwozwanyj apostol Észak felé való vándorlásában megállt a kievi dombon, aki megáldotta és megjósolta, hogy aeon Istm segedelme fog nyugodni. Arab írásokká® is vannak egyes részletek, amelyek Kievné, a Senyepor-parti, aranyban, búzában és kézben gazdag váróéra utaltak. Hodruvists császár korában ismeretes volt, hogy egy nagy város a Dnyeper folyó mellett hazáik, batet, mézet éskörmét szállít más helyeikre. Kiev 862-ben kétségkívül hatalmas város volt. A legenda arról is tud, hogy a várost egy, a Ponjánen-Kyj szláv törzsből származó herceg alapkotta. Az első kievi fejedelem, amelyről a történelem megemlékezik, Askold volt, aki Kr. u. 860—870 között uralkodott. Askoldsíremlékét még maa is látni tehet Kievben, a Dnyeper melletti hegyek egyikén. A sáremlék ■nelfett később egy templom épült és temető létesült, ahol igen sok híres ukrán férfi nyugszik. A zsidó-bolsevista betolakodók, akik mindent megsemmisítettek, ami az ukránoknak agasz volt, szétrombolták a múltnak ezt az emlékét is és a „munkások és vörösgárdisztél szántára“ parkot, alakítottak belőle. Letűnt Ülök emlékei A IX. század kezdet óin Kiev a kievi hercegség fővárosa. Az állam hatalma elsősorban Kiev kiépítésében nyilvánult meg. Itt meg kell említeni a túlnyomóan Nagy Wladimir (980— 1015) idejében épült templiomollatív kolostorokat. Vladimir tudvalévően a keresztény vallást, Ukrajnában állam,varráá tette. Ezen az alapon a bizánci hit, tudomány és művészet téri, hódított Kievben s később megteremtette a tulajdonképpeni kievi ukrán kultúra alapjait. Ebből a korból maradt fenn a XX. században Antonij Petserksky által alapított híres Petserska Ixtura kolostor, amely a déli folyamom ér ékes vagy művészeti-miseummá és görög-ortodox kulturális központtá fejlődött ki. Hatása megőrződött az Ukrajnától távol eső vidékeken is. Történelmi szempontból rendkívül érdekes a Szent Szófia-templom is, a herceg életéből merített freskóival, valamint Szent-Kiril-teroploma, amelyet színtén fejfestmények diszi revek, jaroszláv fejedelem idején — 1019—1051 között — a templom mellett nagy könyvtár és iskola is átlőtt amelynek 300-nál több tanulója volt. Az ősrégi ukrán történelem és kultúra említett maradványait a zsidó-bolsevisták részben elpusztították. Ugyanez a sors várt volna a még megmaradt műemlékeknek is, ha a német csapatok idejében nem jelentek volna meg ezen a területen. Kiev fejedelmi korából maradtak fenn az úgynevezett ,,arany kapuk romjai is. Arany kapunak nevezték azokat a falvakat, melyekre Kiev egyik leghíresebb templomának kupoláját építették. A fejedelmi Kiev fénykorának mások emléke Sziesnt Mihály „sobor“-ja volt, amit a bolsevisták teljesen leromboltak. Régi krónikák Kiev bőségéről A kievi vidék gazdagságáról egy, Szavak ukrán ország hanyatlásáról“ című XV. százei.Iboli kézirat emlékszik meg először. A későbbi litván krónikák így írják le a vidék hőségét: „Kiev földje olyan gazdag, hogy ha csak egyszer szántják fel egy pár ökörrel, már gazdag termést hágnak. Mindenütt, gyümölcsfák, szőlőtőkék nőnek. A kertekben és erdőkben rengeteg méh van. Oh sok az állat a mezonon és erdőkben, hogy a vad lovak és szarvasokat már csak bőrük miatt vadásszák. A parasztok ezerszámra vadásszák a vad kecskéket. A fokjók partjai mentén igen sok a hód fessék. Madárokon sok vast, hogy a f’a~tolok tavasszal egész hajórakomány kaesd'-aitömnek le a folyón. A kid gokat hassal és Imi- éval táplálják. A rizik tele vannál halakkal.“ A moe.koviták első betörése Kievet elsőiben 1169 március 8-ikán rombolt, szét Surdui Andrij fejedelem, a moszkvai fejedelemség megalapítója. Ez volt a későbbi mészkövünk első hadjárata fő betörése Ukrajna fővárosátta, Balij vezetése alatt. 1240-ben a tatárok pusztították végig a várost. Kiev ekkor sokat veszített, jelentőségéből, mint politikai főváros. A kulturális és vallásos élet, központja viszont Kiev lett. A Mórok — ellentétben a bolsevistákkal — nagyon türelmesek voltak a vallással és egyházzal szemben. Megkímélték a vallásos művészet alkotásait és nem nyúltak hozzá a meghódított népek szentségeihez. A „testvérség“ iskolája Mihelyt Ukrajna a kozák állam formájában újjászületett, Kievnek ismét, feljött vállaga , újból több lett, mint kulturális és vallásos központ. A lengyelek elleni nemzeti harcot az ortodoxizmus katarcizma elleni harca csak bősítette. Az ukrán hazafiak ezért nagymértékben segítették az egyházat és annak iskoláit. Ők alapították a kievi ,a testvérsiga iskoláját, amelyben, mint ,,magas-akadémián“ a kozákok gyermekeit és az árvákat tanították és nevelték A kievi akadémia é- petrowi akadémia, mint szellem, iskolák egészen a bolsevisták hatalomrakerüléséig fennállottak és I. Miklós cárig védelmezői voltak az ukrán ortodox egyház és vallás hagyoányainak. .ii akadémiájn színdarabokat is adtak elő a lov.ákok életéből és győzelmeikről, azonkívül könyveket nyomtattak és álalánosan szóvivői voltak az ukrán kultúrának. Az ukrán tudomány magasra emelkedőt és egyenrangú volt a nyugat európai államok tudományával. Csillámot (mikét) vagy alkalmi szállításra keresek. Jelenleg Kolozsvárom vagyok, miért ifi címet sürgősen kérek a kiadóhivatalba ,,B. h. gépészmérnök" jeligére / f·›9 mAVb allkotásai A hetruánok nem ismertek fáradságot és nem sajnáltak sem pénzt, sem munkát, hogy Kiévé- templomok és nyilvános épületektal megszépítsék. Ezen a területen különösen Zahardatsnij, Chmelnetzkyj és Mazeppa hetmanok tüntették ki magukat. Erre az időre esik az ukrán, úgynevezett ,,kozák barokk“ kifejlődése is. Mazeppa megnyitotta Petserska Lavrát és a kievi akadémiát rendkívül magánszinvonalra emelte. Mazeppa művének szészólói: a Szeut-Mihály-templom, a Lavina csodálatos barokk ajtaja , más alkotások. A régi templomokat és a fejedt.-iuiek régi katedrálisait helyreállították meg te szépirite. A Kievet díszítő újabb keletű műalkotások közül megemlíthetjük Szent Andrij templomát, amely már kozák-rokokóstílusban épült a Dnyeper partján. Építője az olasz Jastelli volt. A bolsevisták zenés kávéházzá alakították át a templomot. A Szófia-téren emelkedik Chmelnetzkyj, a nagy hetman emlékműve, a besszarábiai piacon pedig Sevcsinho, a nagy ukrán költő szobra. Az utóbbival kapcsolatban érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a pályázat során, amelyen több ukrán szobrász is részt vett , a bolsevisták egy zsidót bíztak meg az emlékmű építésével. Ez a szobrász az ukrán nemzeti megújhodás költőprófétáját ,proletár költő és népvezér'“-ként ábrázolta. Az ukrán emlékművek és középületek megsemmisítése által a belsevisták megkísérelték, hogy az ukrán nemzeti géniusz műveit bolsevista ialommal töltsék meg. Kur mindig fővárosa volt Ukrajna politikájának, gazdaságának és kultúrájának, akkor te, mikor a kozák-kinszak alatt nem volt a hetmánok székhelye. Már a történelemn előtt időklem fontos gazdasági csomópont volt ez a város. A fejedelmek korában Kiev az égész akkor, Ukrajna fővárosa és a keleti barbárok elunt minden hadjárat kiindulópontja vol. A kozákok korában Kiev kulturális és gaz(fereát ) központszerepét töltötte be. egyszeririind szent város volt, ahol a kozákok gyermekei tanultak, mielőtt megkezdték volna katonai tanulmányaikat a ,.zite“-ben. A XIX. Században felső, r.koth.ival, nmizet-művelődési, nyilvános és titkos ukrán szervezeivel és Színházaival a város Ukrajna újjászületésének központjává vált, amely szembeszállt Oroszország elnyomásával és üldöztetéseivel. Ezzel magyaráz,hatos, hogy 1917-ben, az ukrán állam leláll iásával Kiev ismét az oroszoktól felszabadult Ukrajna fővárosa lett. A pedagógiai múzeumban, választói képviselőkből megalakult a „centralja* a rada“, a, '•Kő ukrán partement. 1918-ban Skoropod'ky/ Pav ki-t Inmaiinak választották meg a Szofiateiplom cin t. történelmi téren .s 1919-ben Ugyanott kiáltotta ki a direktórium Galicia csatlakozása folytán az össze- ukrán tartományok ünnepélyes egyesülése. ... És akárcsak a XV. században Susdaler Andrij alatt. „ XX. században bolsevistamoszkovita hordák rohanták meg Kievet. A három évig tartó hősies küzdelem, hol a vörös, majd fehér moszkoviták, hol pedig a lengyelek ellen — kimerítették az új ukrán álkot. Megalakult az ukrá -szovjet-szocialista kőtársitság Charkov székhellyel, de a bolsevis ták alatt még így sem csökkent Kiev jelentősége elantyira, hogy az ukrán-szovjetköztársaság székhelyéttek rövid idő múlva ismét Kievet tették meg. A bolsevisták megkísérelték, hogy minden, lerombol javak és megsemmisítsenek, ami ukrán. Ezért Kievnek sokat kellett szenvednie és ez az oka, egyúttal Moszkva ellen érzett gyűlöletének. far- Zi német Akadémiai kolozsvári leletorális német nyelvtanfolyamai Beiratás: hétköznaponként este 6—8 óráig Deák Ferenc utca 1 sz. (német üzlethelyiségben). — Beiratozási díj 6 P. Tandíj nincs A magyar zenepolitika új feladatai Ami!, Bartók és Kodály a népzene problémáját az érdeklődés homlokterébe állította, fojtott indulatokkal folyik a csatározás a két részre szakadt zenei közvéleményben. Nem kétséges, hogy melyik félnek van igaza, a jövő szélőszéke előtt. Annak-, amelyik a nép legmélyebb hagyományainak kibányászásával a nemzeti géniuszt teljes tisztaságában szólaltatja meg, vagy annak, amelyik felületes, polgári reminiszcenciák makacs megtartásával és ápolásával rideg f elzárkózott egy testet-lelkét megújító, hatalmaszellemi mozgalom elől ? A két nagy magyar mester immár évtizedekre menő munkája, amelyhez a tehetséges tanítványok: Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Kerényi György, Szervánszky Endre, Veress Sándor és Viski János működése nem csekély mértékben járult hozzá — új alapokra helyezte a művészi magyar zenét . A népdal talajáról szökkent virágba a magyar műzene, magyarság és európaiság csodálatos szintézisében. Kodály Zoltán gyakran idézett klasszikus ,megfogalmazása szerint a népzene „a legtökéletesebb zenei kifejezése a nemzeti léleknek". Mit látunk azonban mai zenei életünkben? Népzenéink — a magyar zenepolitika mostohisága miatt — még mindig hátrányos helyzetben van, a belőle kiinduló zenei művelődésfelépítése még mindig egyesek n.«■íánügve. egyesek buzgalmára van bízva « azintézményes szervezés, a mindent átfogó nagy zenepolitikai Programm még mindig késik. Márpidig azt a helyzetet néhány muzsikus nehéz és fáradságos munkája nem változtathatja meg máról hónnapra. Ezért van, hogy a magyar tömegek zenei ellátása egyenesen kétségbeejtő, a hangszórós és zeneterjesztő vállalatok nagy része a tömegek üzletszerű kiszolgálására törekszik, ahelyett, hogy etikusabb magatartással nevelői fel.- Intént ins álló -zeni előtt, de génből importált silány zene olyan mérvű szellemi mérgezést okozott, mely már az HÁZSARTOS Kötekedő emberré váltatik, aki fejfájás, ideges bani-sipnak női gyengélkedés esetén nem szed megfelelő szert. E bajok síjén gyorsan ható kitűnő gyógyszer az 13 és 8 ostyás dobozokban minden gyógyszertárban kapható ALGOI!RATINE egész szervezet életét fenyegeti. Zenei ponyvával van tele szinte kivétel nélkül minden nyilvánosságnak szánt produkció. A magyar zenei kultúra megújítása megtörtént, szélesebb körökbe való elterjesztése már politikai feladat. S amint a műzene megújulása a népiből indult ki, akképez a nálunk tapasztalható nagyfokú zenei analfabétizmus megzüntetése- a népzenéből kell merítse erejét. Szociális életünk helyesebb mederbe terelése nem vált támaszt találhat abban, hogy népi zenekultúránkat tettük meg az általános magyar zenekultúra alapjává. S remélhetjük, hogy a nemzetközi kapcsolatok normalizálódása után a magyar népzene s a belőle kifejlődött magasabb mű zene tovább folytatja diadalmas hódítását az európai népek közösségében. Nemi felejt ■ hetjüs el sosem ad a szinte diplomáciai jellegű tevékenységet, melyet a mai magyar muzsika mesterei, s a fiatalabb nemzedék kiváló tagjai magas fokra jutott kultúránk elismertetése érdekében külföldön sikerrel folytatnak. Az eddigitapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi közvéleményt könynyebb volt meggyőzni az új magyar muzsika s a répi muzsika értékeiről, mint a belföldit. Dehát jól ismerjük az írás szavát: „Lehet sincs a prófétáiknak kevesebb becsülete, mint a maga hazájában és házában“, összegezve mármost a zenei politika főbb következményeit, eredményt és haladást e téren csak akkor érhetünk el, ha az oktatásügybe és a népművelésbe azt a szellemet viszszük be, mely gyökeréig magában foglalja a népdalgyűjtések eredményeit, újból élőhatékony erővé teszi a magyar népzenét, hangversenyteremben és rádióban egyaránt biztatja helyét s minden módon elősegíti virágzását, mely egész, szellemi életünk, de különösen zenei művelődésünk virágzását hozza majd meg. RAICS ISTVÁN Sepsitwrvtgyörgy megyei város polgérmesterétől. Szám: 9194—1941. VERSENYTÁRGÍ VALASI HIRDETMÉNY 1. Nyilvános versenytárgyalást hirdetek a Sepsiszentgyörgy megyei város tulajdonát képező vágóhíd általános javítási és tatarozási munkálataira. 2. Ennek a közszálatásnak a feltétesei tekintetében a jelen hirdetményben felsorolt kikötéseken kívül a Közszállítási Szabályzat rendelkezései a m. kir. iparügyi miniszter úr által kiadott és érvényben lévő általános, részletes és különleges ajánlati feltételek, kikötései érvényesek 3. Az ajánlatot a rendelkezésre bocsátandó ajánlati űrlapnak és mellékleteinek felhasználásával a jelen hirdetményben, valamint az ezt kiegészítő és fentebb említett többi feltételekben foglaltak értelmében olykép kell szövegezni, hogy az ajánlat és mellékletei a szerződés minden adatát s feltételét tartalmazzák 4. Az ajánlatnak a következő mellékleteket kell tartalmaznia: OTI kimutatást, cégkivonatot iparigazolványt és szabályszerűen kitöltött ajánlati költségvetést. 5. Az ajánlati és költségvetési űrlap, a feltételek, tervek, rajzok a megrendelő hivatal helyiségében Sepsiszentgyörgy, gr. Teleki Pál utca 2. sz. II. emelet, 27—28. számú helyiségekben lévő műszaki ügyosztálymá, a hivatalos órák alatt megtekinthetők és díjtalanul megszerezhetők. A közszállítással kapcsolatban felmerülő kérdésekre a szükséges felvilágosítások a fenti hivatalos helyiségben nyerhetők. 6. A megfelelően elkészített ajánlatokat sértetlen borítékban elhelyezve, pecséttel lejárva a megrendelő polgármesteri hivatalnál Sepsiszentgyörgy, gr. Teleki Pál utca 2 szám, I. em. 19. számú irodahelyiségében (iktató) legkésőbb 1941. október hó 27. napjáig délelőtt 19 óráig személyesen vagy megbízott útján kell benyújtani. A benyújtott ajánlatok ugyanaznap délelőtt 11 órakor kerülnek nyilvános felbontásra. Sensiszentgyörgy: 1941. évi október hó 8-án. Benedek János s. k. polgármester-h.