Képes 7, 1986. augusztus-december (1. évfolyam, 19-36. szám)

1986-10-04 / 26. szám

tolókra és a földre is. Büsz­ke vagyok, hogy csaknem hiánytalanul megvannak a mai magyar költők kötetei­nek első kiadású példányai, közöttük József Attiláé és Illyés Gyuláé is. Szereti-e a zenét, igen! Ha időm van, koncertekre is járok. Legkedvesebb ze­neszerzőim: Monteverdi, Bach, Mozart, Bartók, Schönberg és Stockhausen. Sportol-e, diákkoromban rengeteget úsztam és tizen­­nyolc-tizenkilenc éves ko­romig keményen jógáztam. Persze csak testedzésként, mert a filozófiáját sohasem tudtam elfogadni. S már akkor is sarkallt a cselekvő magatartás, hiszen ez az európai ember etikájának lényege. A lenni akarás, nem pedig a megszűnés, a f­öloldás vágya. Csillagképe: az oroszlán. Mindenki azt mondja, hogy hinnem kellene az asztro­lógiában, de még nem si­került meggyőzniük. Ezzel szemben magánemberként és költészetemben egyaránt izgat a világegyetem és az emberiség szerves együtt­­léte. Vallásos-e: nem vagyok se hivő, se ateista, de abban hiszek, hogy a létezésnek, az emberi életnek kell, hogy legyen célja, hiszen nem önmagunkért teremtő­dünk meg. Az ember az egyetlen élőlény, amely felismerte halandóságát, de képtelen elhinni, hogy a halállal minden befejező­dött. De nyelvünk egyik legszebb szava: isten. Köl­tészetemben is gyakran használom. Mit kérne egy jó tündér­től: hosszú és tevékeny, te­remtő életet, szívem kör­nyezetének pedig egészsé­get. Gyermekeimnek azt, hogy etikus felnőttekké vál­janak, s­ kerülje el őket a tragédia. Ezt nem véletle­nül mondom, hiszen első feleségem önkezével vetett véget életének ... Mit vinne magával egy lakatlan szigetre: egy na­gyon éles kést (van is ne­kem ilyen), gyufát, a bib­liát, papírt és ceruzát. Mit jelent az ön számá­ra a Nő, mindig fontos volt az életemben. Szerintem az asszony az emberi faj leg­szebb megvalósulása. Min­dig is szerettem a szerel­met, és szerettem, ha sze­retnek. Számomra a Nő biztonságot ad, inspirál. Kedvenc ételem­­minden, amit jó étvággyal tudok el­fogyasztani, de elsősorban a tengerek gyümölcsei­: ha­lak, rákok, kagylók, csigák. Kedvenc itala: a könnyű fehérbor. Mi lenne, ha nem ma­gyarnak született volna: francia! Mert ez a világ legszerencsésebb elhelyez­kedésű országa, mindene van, havas hegycsúcsoktól a tengerekig. Másrészt en­gem, aki szerencsére gyak­ran jártam francia földön, vonz az ottani életforma, nagyon sok barátom van ott, magyarok és franciák egyaránt, egyszóval — ott mindig otthon érzem ma­gam. Kedvenc színe: a rozsda­barna, a mohazöld, penész­­zöld. Legszívesebben min­dig ilyen színű, puha, me­leg tapintású anyagokból készült ruhákban járnék. Mit vár a jövőtől, a ma­gam számára elsősorban azt, hogy még legyen erőm a munkára, megőrizhessem mai teremtő kedélyemet és felnevelhessem apró gyer­mekeimet. Tágabb értelem­ben: nagyon félek a hábo­rútól, de szeretném hinni, hogy rövidesen bekövetke­zik az emberiség mai életé­ben a kijózanodás pilla­nata. Ars poeticája: hitet adni írásaimmal az embereknek — bár ez g­anapság nem divat — és verseimmel su­gallni : az élet szép, nem re­ménytelen. Szeretnék még olyan műveket alkotni, amelyek mintegy összefog­lalják a századvég gondol­kodását, cselekvésének, tu­dásának lényegét. GARAI TAMÁS ...tsute A harminc éves múltú Táncszínház műsora ok­tóber 3-án, 4-én és 5-én Chavez-Kylian: Tánc-Kuckója, Landowsky- Duato: Az alvajáró cí­mű műve, és Sztravinsz­­kij-Kylian: A lakoda­lom című alkotása. Ok­tóber 7-én, 8-án és 9-én Martina-Kylian: Katona miséje és Ravel-Kylian: A gyermek és a varázs­latok című műve. Tíz történet Brautigan úrról Brautigan úr Richard Brautigan a beat­­irodalom klasszikusaként robbant be az amerikai irodalomba, mikor aztán sorra megjelentek könyvei, klasszikusból a kritikusok visszaminősítették „ameri­kai kismesterré”. Ez ma­napság sértést jelent, fi­nom, vattába csomagolt go­rombaságot. Brautigan a kísérletező, önmagát értel­mező, megtréfáló próza mestere. Szerintem száza­dunk egyik legnagyobb író­ja. Kiegészítés a Brautigan úr című történethez Kedvenc műfaja a Heming­­way-i vignetta, amelyben víziókkal, képekkel játszik, részekre bontja, szétszedi és összerakja őket, s a szét­szabdalt történetekből mégis valami egész kerül ki. Pontosítás Van olyan törénet, amelyik nem is hosszabb, mint ez. Egy véletlen meghatáro­zottsága Magyarul a mostanit meg­előzően két kötete jelent meg, kiadásunkat ismerve szinte érthetetlen, hogy e két kötetben miért éppen a három legfontosabb regé­nye: Egy déli tábornok az amerikai polgárháborúban; Pisztrángfogás Ameriká­ban; Görögdinnye édes le­vében. So the Wind Won’t Blow It All Away Utolsó regénye ezt a címet viseli. Megírta, pontot tett a végső mondat után s go­lyót röpített a fejébe. Hogy el ne fújja mind a szél .Magyarul így hívják a könyvet: Gy. Horváth Lász­ló fordította gyönyörűen, a négy magyarul megjelent regény közül­ ez a leghűbb. Bővítmény az előző törté­nethez Értelem szerint így a leg­gyönyörűbb is. Barokk rémtörténetek Ebben a könyvében mint­ha elfelejtette volna a vig­nettákat, leszámolt az utób­bi évtized szakmányban írott, sikertelen Brautigan­­regényeivel (Az abortusz: történelmi románc; A Hawkdine-i rém: gótikus cowboytörténet; Willard és a teketrófeája: perverz kri­mi; Sombrero lepottyanás: japán regény). Tiszta, gyer­meki, szép, igaz történetet írt saját gyermekéveiről, még halála előtt bebizo­nyítva, hogy nem kismes­ter, hanem nagy író volt. Bár ő a kismesteri címet is büsz­kén viselte. Kilencedik történet Tizedik történet nincs. Ri­chard Brautigan, élt 49 évet. SZÁNTÓ PÉTER Pontos kritikák A NAGY GENERÁCIÓ Bereményi Géza és András Ferenc — a forgatókönyv társszerzője, illetve a film rendezője — a hatvanas évek huszonéveseinek mai sorsáról kíván szólni, a ba­rátságról, a szerelemről és a porba hullott remények­ről, fájó csalódásokról. A főszerepeket Koltai Róbert, Cserhalmi György, Eperjes Károly, Kiss Mari, Udvaros Dorottya és az azóta eltá­vozott Major Tamás ala­kítja. Vértessy Péter, Magyar Nemzet #­####, mert: András Ferenc nagyon jó érzékkel­­találta meg azt a keskeny ösvényt, amely az igazi szó­rakoztató film és a komo­lyabb kérdésekkel foglalko­zó művészfilm között vezet. Zay László, Magyar Nem­zet 909­, mert­ egy kis nemzedék kis tagjaként többet vártam a negyvene­sek életének, eredményei­nek, kudarcainak föltárásá­ban, noha a színészek jól játszanak, a rendezés gon­dos, a nemzedéki látásmód­tól idegenkedem, s nem­ örülök annak, ha a bajok helyett egymás ellen no­szogatnak bennünket. Vagy naiv vagyok? AZ EMBER, AKI TÚL SOKAT TUDOTT Ismét egy régi — több mint harmincéves — Hitch­­cocke-film, a krimi nagy­mesterének jól bevált mód­szereivel. A gyanúsak na­gyon gyanúsak, az ártat­lannak tűnők méginkább. Takács István, Népszava 2009, mert: a Mester itt is a feszültségteremtés mes­terének mutatkozik, de a történet és a tempó tőle szokatlanul kényelmeskedő és lötyögős. Vértessy Péter, Magyar Nemzet 00090, mert: a maga korában nyilván csodálatos Hitchcock-krimi megoldá­sai mára már kissé beporo­sodtak, az igazi filmínyen­­cek azonban felszabadultan élvezhetik a Mester feszült­ségfokozó effektusait. KÖZÉPKORÚAK A kínai filmművészet mos­tanában gyakran idézi fel a „kulturális forradalom” sö­tét napjait, s máig ható emlékeit. A Középkorúak hőse egy kiváló szemész­professzor, aki bravúros műtétekkel menti meg pá­cienseinek szeme világát, függetlenül azok politikai h­ova­tartozásá­tól. Takács István, Népszava 0000. mert­ a film jól folytatja azt a sort, amelyet a tavaly látott, A megkín­zott ember mosolya című kínai film kezdett nálunk: a negyven-éven körüli kí­nai­ értelmiség problémái­nak, konfliktusainak bemu­tatását — ám dramaturgiá­ja és eszközei túlságosan naivak. .(A legmagasabb adható pontszám a hét.) Volker Schlöndorff „az eltűnt idő nyomában”... MARCEL PROUST világhírű regénye filmen SWANN SZERELME Gyötrő szerelem... kínzó féltékenység... Főszerepben: ORNELLA MUTI, FANNY ARDANT, JEREMY IRONS, ALAIN DELON ÚJ TÜKÖR KLUBMOZI /MŰVÉSZ/ Október 2-tól 8-ig: BRIT FILMHÉT (no»»UTgil Válogatás a legújabb brit filmtermésből. /A kamaraterem előadásain angol nyelven, a nagyteremben magyar hangbemondással vetítik a filmeket/ Szupermacskák, szuper - fegyverek, szuperakciók... Végső leszámolás az ősi ellenséggel... MACSKA­FOGÓ Egész estés magyar- kanadai- NSZK rajzfilm „nagy” gyerekeknek és „kis” felnőtteknek. VÖRÖS CSILLAG SZERELEM ÉS GALAMBOK A Moszkva nem hisz a könnyeknek rendezőjének, V. MEN­SO­V-nak fergeteges komédiája a hűségről és a szerelemről. BÁSTYA BARTÓK ■ [_53]

Next