Képes 7, 1989. május-augusztus (4. évfolyam, 18-34. szám)
1989-06-10 / 23. szám
budai Vár felvétetett az UNESCO világörökség-listájára. Eszerint az államnak kellene gondoskodnia a felsorolt problémák megszüntetéséről. Amíg ez nem történik meg, mindhiába nézegetjük a Vár most elkészült rendezési tervét... Kérem, feltétlenül írja meg, hogy a budai Vár nem elszórt, feltárandó objektumokból áll. Hiszen az egész terület egyetlen kuriózum, amit minden lehetséges módszerrel kutatni és óvni kell. Abszurdum, hogy nincs védve régészetiig, csupán egyes részeit nyilvánították védettnek, azokat is csak műemléki szempontból. „Egyszerű, uram bocsa’ szürke embereket szólíts meg!” — jut eszembe a szerkesztő kérése, amikor meglátom Avar Istvánt, amint bevásárlócekkerét lóbálva kilép aközértből. Állát kissé előrefeszítve hallgatja, milyen célból járom a Várat immár napok óta. Letelepedünk egypadra, a Mátyás-templom és a lakása közötti kis téren. Szépen, mondhatni választékos modorban szapulja a hon stupid fantomjait. A megnevezhetetlen felelősöket. A közömbös, éppen ezért tisztességtelen ügyintézőket, a bitang szak t