Képes Ifjúság, 2008 (63. évfolyam, 2509-2524. szám)
2008-10-22 / 2516. szám
Krónika lett fjisztória OKTÓBER 22. 1811 Megszületett Raidingben (Doborján) Liszt Ferenc zeneszerző Osztrák anya és magyar apa gyermekeként a határközeli Doborjánon született Liszt Ferenc. Először apjától tanult zongorázni, első nyilvános koncertjeit 9 éves korában adta Pozsonyban és Sopronban. Tehetsége elismeréseként négy magyar főúr hat évig ösztöndíjat biztosított zenetanulásához. 1822-től Bécsben tanult Czernytől és Salieritől, 1823-tól Párizsban magánúton folytatta tanulmányait. Csodagyerekként, majd virtuóz felnőttként is végigkoncertezte fél Európát, és folyamatosan fejlesztette zongoratechnikáját. 1835-ben feleségül vette Marie d’Agoult grófnőt, Svájcban telepedtek le, három gyermekük született. Zeneszerzőként az 1850-es években kezdett elismertté válni, 1856-ban az ő ünnepi miséjével szentelték fel az esztergomi székesegyházat. A hatvanas évektől kezdve zeneszerzőként főleg egyházi zenékkel foglalkozott, élete pedig a Pest-Róma-Weimar háromszögben folyt. Jelentős szerepe volt a pesti Zeneakadémia megalapításában (1875), majd az Akadémia elnökeként a művészképzésben. Bayreuthban hunyt el tüdőgyulladásban, sírja ma is itt található. 1913 Megszületett Robert Capa (Friedmann Endre) világhírű magyar riportfotós, haditudósító OKTÓBER 23. 1860 Pest lakossága tüntett az „októberi diploma” ellen 1921 Meghalt John Boyd Dunlop, a légtömlős gumiabroncs feltalálója 1956 A forradalom kezdete Ezen a napon a pártvezetés előbb betiltotta, majd engedélyezte a tüntetést. A diáktüntetés néhány óra alatt kiterjedt a munkásságra, majd a főváros egész népére. A pártellenzéki jelszavakat nagyon hamar felváltották a nemzeti függetlenséget és a szocialista demokrácia helyett „jelző nélküli” demokráciát követelő jelszavak. Kezdetben a menet több helyszínről egy helyre, Bem József szobrához igyekezett. Késő délután több, egyenként is tízezres tömegre szakadtak szét, mintegy kétszázezren Nagy Imre beszédére vártak a Parlament előtt, mások ledöntötték Sztálin szobrát, ismét mások a Rádió épülete előtt követeléseik azonnal bemondását akarták elérni. 1989 Magyarországon kikiáltották a köztársaságot OKTÓBER 24. 1901 Elhelyezték a millenniumi emlékmű zárókövei Budapesten A honfoglalás ezeréves évfordulójáról a korabeli Magyarország millenáris emlékművek felállításával is meg akart emlékezni. Az 1896. évi VIII. törvény rendelkezett ezen emlékművek helyszínéről. Eszerint Budapesten, a Városliget szélén a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet kell állítani. Ezenkívül (a hét vezérre és törzsre emlékeztetve) az ország hét különböző pontján: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, a dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk-hegyen kívántak emlékművet, illetve emlékoszlopokat állítani. A vidéki emlékművek a megadott határidőre csaknem mind elkészültek, a budapesti központi emlékmű építése azonban csaknem 30 évig tartott. 1929 „Fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, amellyel kirobbant az 1929-1933-as gazdasági világválság A New York-i tőzsdén a spekulációk által magasra szökött részvényárfolyamok zuhanása hatalmas pánikot keltett. 16 410 030 értékpapírt adtak el, 90%-kal is estek az árfolyamok, ami 15 milliárd dollár veszteséget jelentett. A „fekete csütörtök” a húszas évek nagy konjunktúrájának végét és a világgazdasági válság kezdetét jelezte, amely az egész világra és minden gazdasági ágra kiterjedt, a társadalom átrétegződéséhez és milliók elszegényedéséhez vezetett. 1945 Öt nagyhatalom aláírta az ENSZ alapokmányát A világszervezet hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, miután az alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, a Szovjetunió) és a többi aláíró állam többsége ratifikálta. Az ENSZ a világ legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi szervezete, amelynek tagja a világ majdnem minden szuverén állama. Az ENSZ alapokmányát 50 állam írta alá 1945. június 26-án a San Franciscó-i konferencián. Az alapító országok között 51.-ként ugyanakkor számon tartják Lengyelországot is, amely később írta alá az alapokmányt. Magyarország 1955 óta tagja. Az ENSZ létrehozását a II. világháború folyamán a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. Az ENSZ-nek az alapokmány szerint négy fő célja van: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog alapján; a nemzetközi együttműködés kiépítése a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldása, illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében; legyen a közös fenti célok elérése érdekében az országok által kifejtett tevékenységek összehangolásának központja. 2000-ben az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely az ENSZ XXI. században kívánatos szerepét vázolta fel nyolc fejezetben és akciókat indítványozott a gazdag és a szegény országok közötti szakadék csökkentésére a globalizálódás gyümölcseinek jobb elosztása révén. OKTÓBER 25. 1861 Kaposvárott megszületett Rippl-Rónai József festőművész és iparművész A magyar szecesszió kiemelkedő alakja. Ismertebb festményei: Babits, Karinthy Frigyes portréja, A körtvélyesi kastély, Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Nő fehér pettyes ruhában. OKTÓBER 26. 1861 Bemutatták az első telefont Philipp Reis német fizikus Frankfurt am Mainban, a Fizikai Egylet ülésén hangok elektromos közvetítésére szolgáló készüléket mutatott be, amelyet ő telefonnak nevezett. Mivel készüléke a zenét jobban közvetítette, mint a beszédet, nem tér- Képes Ifjúság 24 A