Képes Sportlap, 1947. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-07 / 1. szám
SOPORT Évkönyvéből Az újpest iiklisii portya eredményei : Milanóban, dec. 21.. győz az Internazionale ellen 2:1. Rómában, jan. 1. döntetlen az AS Roma ellen 2 : 2. A Ferencváros eddigi portyaeredménye : Bécsben, dec. 29. .veszt a Wacker ellen 0 : 3. Bellinzonában, jan. 1. döntetlen az I-’C Bellinzona ellen 2 : 2. Aarauban, jan. 3. döntetlen az l-'C. Aarau ellen 3 : 3. Baselban, jan. 6. döntetlen az I*'C Basel Az Újpest az olasz portyán az Internazionale felett aratott győzelme után döntetlenül játszott az AS Romával. Ez a döntetlen, amely győzelemmel felér ! Le a kalapot az Újpest eddigi olaszországi szereplése előtt. A lilafehérek nem erőltetett iramban játszanak a portyán. Minden mérkőzés után megfelelő pihenőt tartanak, ami azt mutatja, hogy a vezetőség vigyáz a játékosokra, így van ez jól. Az újpesti tizenegy ma Európának egyik legjobb együttese. Természetes tehát, hogy ilyen játékosokra, no meg a hírnévre is vigyázni kell. Nem szabad a nehezen kiharcolt hírnevet könynyelműen kockára tenni. Az Újpest csapata méltó a vezetőséghez , és a vezetőség méltó a csapatához ! A Ferencváros közepes képességű svájci csapatokkal játszott a portyáján. Nem nagy sikerrel. Igen közepes ellenfelekkel szemben ,,sikerült” döntetlent elérnie. Vajjon mi lett volna, ha a zöldfehérek az elsővonalbeli svájci csapatokkal kerültek volna szembe ! A svájci portyával kapcsolatban felmerült az aggodalom : vájjon majd az egész kevés pihenővel rendelkező Fradi-fiúk úgy április, május körül miképpen bírják a minden valószínűség szerint nagyon erős tavaszi bajnoki mérkőzéseket ? Vájjon megérte-e a svájci portya kétes dicsősége azt, hogy értékes bajnoki pontokat adjon le a csapat éppen a hajrában azért, mert a fáradtság jelentkezni kezil majd a társaságon. Ilyen sem volt még. A Vasutas Sport Központnak kellett jönnie, hogy megvalósuljon. Mert Budapesten járhat akár naponta is osztrák csapat - Bátaszéken még nem járt. És Szekszárdion sem. Méghozzá az első osztály egyik vezető egyesülete. Mert bizony az Admira látogatott el Dunántúlra. pedig majdnem elakadt az egész Admira-portya. Hegyeshalomról kétségbeesett jeleket adott le az osztrák csapat, hogy engedély hiányában képtelen beutazni. De a mi vasutasaink nem ijedtek meg s a beügyminisztérium, elsősorban Marschall alezredes szívessége folytán pillanatok alatt megkapta az engedélyt az Admira, így azután befuthattak Budapestre, ahol Takácsi István fogadta őket a Vasutas Sport Központ nevében. Innen a MÁV Előre sportkocsiján azonnal útnak indultak Pécs felé és a nagyszerű hálókocsi ettől kezdve végig híven kísérte a bécsi vasutasokat. Mert az Admira is vasutas csapat. Pécs volt az Admira első állomása. A bécsi futballistákat már ez az első állomás is „megfőzte”. — Nem is kellett volna különkocsit küldeni értünk. Ide gyalog is szívesen eljöttünk volna – hangoztatták az ebédnél, a második bécsi szelet felszolgálása közepette. ♦ Különösen Csanádi üzletigazgató, Unyi főmérnök ügyvezető elnök. Darázsi MÁV főintéző, vezetőségi tag tett meg mindent annak érdekében, hogy a bécsiek részére is feledhetetlenné tegye ezt a vendégjátékot. Maga a mérkőzés 4 : 4-re végződött s a tetszetős játék valóban kitűnő hírverésül szolgált a labdarúgás részére. A mérkőzés hőse egyébként a PVSK középvezető Horváth volt, akiben a vasutasok megtalálták válogatott középfedezetüket. Másnap külön motorral Bitaszékre ruccant át a gárda. Hatalmas tömeg fogadta a bécsi futballistákat, akiket természetesen már megelőzött jó hírük. A lelkes közönség között nem okozott nagy gondot a játékosok elhelyezése. Itt minden egyes osztrák nút egy-egy család fogadott magához. Keveselték is a 20 résztvevőt a bátaszékiek, akik akár száz futballistát is szívesen vendégül láttak volna. Roppant lelkes közönség lakik errefelé. A mérkőzés előtti éjszaka havazott. Jó 15 centis hótakaró borította a pályát. A szurkolók a délelőtt folyamán nekiestek és tökéletesen eltakarították az egész hóleplet. A 7000 lakosú városka vasúti gócpont. Érthető, hogy a vasutasok minden megnyilvánulása iránt nagy érdeklődés mutatkozik meg. Mindenki vasutas és mindenki sportbarát. Több mint 1000 főnyi közönség előtt játszott itt az Admiral végzett nem könnyen 1 : 2-re. A helyi csapat nagyszerűen helytállt. (Hogy milyen komoly képesség rejlik benne, azt megmutatta négy nappal később is, amikor a zágrábi volt Concordiát fogadták, bár végül 8 : 4-re kikaptak, sokáig 5 : 4-re állt a meccs s majdnem felülkerekedtek a hazaiak. A nagy sport szeretetet egyébként fényesen mutatja, hogy télvíz idején két közeli terminuson is megtelt a sporttelep szurkolókkal.) A bátaszéki vezetők közül elsősorban Gulyás árboktásfőnök, Drégely József főtitkár és Kamarás Ferenc intéző nevét kell kiemelnünk. Nem kisebb sikert aratott és erkölcsileg is hasonló óriási eredményt ért el a bécsi csapat: a következő állomáson, Szekszárdin. Itt is már az állomáson a MÁV elnöksége fogadta őket, Gajári József elnök, Sásdy Kálmán alelnök. Itt azután csúcspontjára ért a vendéglátás, amelyben döntő szerep jutott Nagy Ferencnek, a borpince-szövetkezet igazgatójának. Bizony ki is fogott a bécsieken a jó szekszárdi vörös, a túróscsusza, meg a bécsi szelet. Megtekintették persze a híres borpincéket is, ahonnan ajándékcsomagokkal távoztak s hálából oly szépen játszottak a bécsiek (7 :2), amilyen szépen még nem is láttak futballozni a városiak. Az 1500 néző elragadtatással ünnepelte őket. Igaz, itt már eljesen kipihenten legjobb formájukat mutatták. Különösen a balszárnyuk remekeit. Külföldi csapat még nem járt Szekszárdon, a jövőben azonban újra hívnak. De bizony nagyon nagyot kell annak produkálnia, ha az Admira emlékével meg akar birkózni. De a bécsi fiúk is jól érezték magukat. Mondta is vezetőjük, Glasner Rudolf: „Mi elhoztuk ide a bécsi futballkultúrát, bennünket viszont megismertettek a magyar borkultúrával . ..” Szekszárdról a sportkocsi visszavitte a csapatot Bátaszékre, onnan külön menettel a Dunáig mentek. A végállomástól lesétáltak a Dunáig, ahol már várt rájuk a motorcsónak. A zajló Dunán nem minden szorongás nélkül kelt át a csapat, hogy odaát megmérkőzzék a bajaiakkal. Baján is Ünneplésen fogadták a csapatot, az élen Maróthy állomásfőnök és Szilágyi Dénes főtitkár. A mérkőzés 11 : 1-re végződött , ezzel le is zárult a bécsiek útja. A Vasutas Sportközpont bebizonyította, hogy nemcsak a nagyokkal törődik. A vidéki vasutas egyesületek érdekeit sem téveszti szem elől, gondoskodik fejlődésükről. Kína távozta, hogy az ország minden kerületébe meghív majd egy-egy jeles külföldi csapatot s a Vienna és az Admira után hamarosan más egyesületek is ellátogatnak a magyar vidékre. A legközelebb Békéscsaba és környéke jut elsőrangú sportcsemegéhez a tervek szerint. Az Admira hazautazása előtt elbeszélgettünk vezetőjükkel, Glaser Rudolffal, az osztrák vasutas sportszövetség főtitkárával. Ezeket mondotta : , Sokszor voltam már a felszabadulás óta Magyarországon, de ilyen jól megszervezett és lebonyolított portyát még nem láttam. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. A legnagyobb elismerés illeti a Vasutas Sportközpontot, s külön köszönet Takácsi Istvánnak, aki lekötelező szívélyességgel végig kalauzolt minket és még a gondolatunkat is kitalálta. Takácsi István, aki a Magyar Vasutas Sportközpont megbízásából az egész túrát lebonyolította és a vendégeket vezette, így beszél az elmúlt szép napokról: —* A VSK célja, hogy a múlttal ellentétben, ne csak Budapest és még néhány kivételes város, hanem minden magyar város és érdemes község is hozzájusson nemzetközi attrakciókhoz, megismerje a labdarúgás igazi szépségét és tanuljon, fejlődjék. Ez vasutas szempontból, de országos szempontból is roppant fontos. Boldog vagyok, hogy ez a mostani portya ily jól sikerült. Semmi panasz sem hangzott el. A fogadtatás, a viselkedés, az egész fegyelmezett, sportszerű út minden kívánalmat kielégített. Ha valami keserű érzés mégis megmaradt bennem, az csak a játékvezetők működése miatt támadt. Játékvezetőink tüntetni akarnak azzal, hogy milyen udvariasak. Példátlan, amit elkövetnek. Mindig a vendég csapat javára ítélnek, mintha annak az Admirának szüksége lenne arra, hogy ajándékgólokat kapjon a Dunántúlon! Kint a külföldi játékvezetők hallatlan erővel elnyomják a magyar csapatokat. Én nem kívánom, hogy így csináljanak a mieink is. Jde a másik végletbe esni — dőreség ! Ezzel szemben az egész út legörvendtesebb tapasztalata részemre az volt, hogy micsoda rohamlépésben fejlődik Szekszárd sportja. Igaz, a gimnázium kitűnő testnevelési tanára és az egész várostársadalma nagy sportbarát s mindezeknek is óriási érdemük van abban, hogy Szekszárdot a vasutas sport jövő nagy bástyájának látom, sőt az egész ország sportja szempontjából is nagyjelentőségű állomáshelynek. Városról-osírosra a vasutasok sportkocsiján 31% osztrák futidistrákkal PÁZMÁNTI RÁDIÓ LANTOS OI/IVÜK hónapja a Claridge kávéházban VI. Oktogon tér 3. Tel.: 221-095, 224 615 Vttoi ui67c0319-222 Sportemberek kedvenc bevásárlási helye NEW-YORK CIPŐÜZLET BUDAPEST, VII. ERZSÉBET-KÖRET 5.