Képes Sport, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-18. szám)
2003-12-02 / 15. szám
Mára jobbára csak a tatamikon, a páston, a szárítóban láthatóak összecsapások, szúrást, és védőpályát tetettek a nyakra, illetve a csuklóra, valamint szabályozhatták a fegyvert is. Az évszázadok alatt sokat fejlődött a küzdőharc, mára jobbára csak a tatamikon, a páston, a szárítóban láthatóak összecsapások. A test test elleni küzdelem legkedveltebb és leginkább elterjedt formája hazánkban a karate, amelynek számtalan ága hódít, valamint a dzsúdó, no és persze a boksz. Mindegyikben a fizikai erő, az állóképesség, a rugalmasság, a gyorsaság és az ügyesség dominál, meghatározott keretek között. Épp ezért csak a legritkább esetekben válik igazán véres küzdelemmé az öszszecsapás. A küzdősportok egyik legkedveltebb formájáról, a karatéról Lénárt István versenyző és edző beszélt. - Talán kevesen tudják, de a küzdősportokat manapság nagyon sok fiatal választja. Egy-egy film vagy nagyobb magyar eredmény hatására tömegesen jelentkeznek a gyerekek az edzőtermekben. Például Kovács István kivételes profipályafutásának köszönhetően rengeteg kisfiú választotta a bokszolást, Kovács Antalék nyomdokaiba lépve számtalan gyerek jelent meg a cselgáncstermekben, vagy gondoljanak csak a „Linda-kor A hatszoros kickboxvilágbajnok Pesuth Rita a balettról váltott át egy küzdősportra, és mint mondta, egyáltalán nem bánta meg a döntését. Mindazok mellett, hogy hihetetlen kemény edzések folynak, mindig remek hangulat van nálunk. Valaki segít átlépni a holtponton, és jókedvűen tudjuk folytatni a könyörtelen erősítést, gyakorlást. Úgy gondolom, a küzdősportok rendkívüli önfegyelemre tanítanak, amely a mindennapokban sokszor jön jól. Például a dugóban ülve vagy egy-egy izgalmas szituációban megőrizheted a nyugalmadat. Magabiztos fellépése, jó kiállása lesz a sportolónak, és megtanítja arra is, hogy lehet ő a világbajnok, attól a következő pillanatban már feküdhet a földön. Mindig összekerülhet olyannal, aki nála is jobb. Nekem szerencsére még nem volt olyan életszituációm, amikor használni kellett volna a ludasomat, és remélem, soha nem is lesz rá szükségem északra”, amikor a lányok garmada iratkozott be karatézni, és szeretett volna rendőr lenni. Ugyanakkor az is elmondható, hogy volt egy hullámvölgyünk a kilencvenes évek elején. Meghatározó, hogy milyen eredményeket érünk el az adott sportágban, és a média is hihetetlenül befolyásolja a közvéleményt. Egy időben rengeteg karatés film ment a moziban, a televízióban, amelyek láttán nagyon sok kicsi jelentkezett karatésnak, de az is az igazsághoz tartozik, hogy nagyon kevesen maradnak meg hosszú távon a sportág mellett. Ennek több oka is lehet. Az egyik az, hogy kevesen tűrik a monotóniát, esetleg nem eléggé magas a fájdalomküszöbük, ha pedig nincs azonnali és kellő sikerélményük, akkor váltanak. Magyarországon talán azért sincs jelentős hagyománya a karaténak, mert még csak rövid múltra tekinthet vissza, így ritkán fordul elő, hogy a fiú az apja példáját követve jönne le az edzőterembe. Pedig a legtöbben, akik az elsők között tanultak meg karatézni, mára már javában apukák... Túl kényelmes lett az élet, csak kevesek szánják rá magukat a mozgásra, örülnek, ha hazaérnek, és leülnek a televízió vagy a számítógép elé. A divat sem ebbe az irányba mozgósít, sokkal KÜZDŐSPORT A TF-EN A Testnevelési Egyetemen is nagy hangsúlyt fektetnek a küzdősportok tanítására. Az ott folyó oktató-, nevelő- és kutatómunka elsődleges célja, hogy a jövő szakemberei megismerjék a küzdősportokban rejlő értékeket, hogy elsajátítsák azokat a korszerű ismereteket, amelyek alkalmassá teszik őket az ide tartozó sportágak oktatására az iskolákban, illetve az azok falain túl zajló sporttevékenységben. A TF hallgatói megismerkedhetnek a birkózással, a cselgánccsal, a karatéval és egyéb budosportokkal (tékvandó, kendő, kickbox), az önvédelemmel, az ökölvívással, a vívással, hamarabb elmennek az emberek fallabdázni vagy a fitneszterembe, ami persze nem baj, hiszen az a lényeg, hogy mozogjanak. Nagyobb gondot jelent az, hogy a legtöbbször az egész sporttevékenységük a számítógépen játszható virtuális sportokra korlátozódik. Pedig ha jobban megnézzük, a karate nagyon hasonlít az életre, hiszen a mindennapok is állandó küzdelemből, pofonokból, nehézségekből állnak, akárcsak az edzések, a versenyek. A sportág a rendszerességnek és a kemény küzdelmeknek köszönhetően egy bizonyos szintű magabiztosságot, rugalmasságot és fizikai erőt ad. Nem rendelkezünk olyan ijesztő izmokkal, mint, teszem azt, a testépítők, de nem is ez a lényeg, az erőnek kell dominálnia, nem a látványnak. Lehet, hogy furcsának tűnik, de a karate attól, hogy küzdősport, kevésbé sérülésveszélyes, mint mondjuk a legtöbb labdajáték, mindezek ellenére a legtöbb gyerek hamar lemorzsolódik, csak a legkitartóbbak maradnak meg. Jármi Hilda TESTKONTROLL KÜZDŐSPORT NŐI SZEMMEL 48 KÉPES SPORT