Képes Újság, 1965. január-július (6. évfolyam, 1-28. szám)

1965-05-15 / 20. szám

Richard Wagner zeneszerző (Hétfő, K. 9,15) Szabó Anita operaénekesnő (Kedd, K. 10,10) Szatmári István színművész (Szerda, K. 18,10) Sólyom Ildikó színművésznő (Csütörtök, K. 15,05) Gene Pritney táncdalénekes (Szombat, K. 22,30) Marlene Dietrich színművésznő (Vasárnap, K. 15,10) A stúdiókban láttuk, hallottuk • A TV JELENTI... Ezzel az új címmel, új műsorral talál­koznak majd a nézők kéthetenként, szom­baton este a tv-programban. A 40 perces műsor »első számának« tarka összeállításá­ból felsorolunk néhány érdekességet. A műsor 5 percnyi helyszíni közvetítést ad a Nemzetközi Vásárról; a sportriporter rö­viden beszámol az ökölvívó EB esemé­nyeiről, Berlinből; egy kis előzetes film­riportot kapunk Lipcséről, az NDK—Ma­gyarország labdarúgó-mérkőzés előtt; Cip­ruson járt tv-munkatársak útifilmjét lát­hatjuk. A Hétről-hétre c. külpolitikai mű­sor is ezentúl a »TV jelenti« keretében ad nemzetközi kommentárt, itt jelentkezik majd az »Újdonságok, érdekességek a me­zőgazdaságról« c. sorozat is. • MIKROLÁNCON... Nagy forgalom várható az elkövetkező hetekben a külföldi közvetítéseket lebo­nyolító mikroláncokon. Csehszlovákiából két műsor ígérkezik: a Prágai Tavasz koncertjéről, a Smetana Teremből Csaj­kovszkij és Prokofjev műveit hallhatjuk. A másik közvetítés az ifjúság számára szól: a XIII.—XIV. században épült gót­­stílusú Karlstein várát és történetét mu­tatja be. Egy leningrádi közvetítés ismét a világhírű képtárba, az Ermitázsba ve­zeti el a nézőt — ezúttal a gyerekeket. • NORMA 18-án a Szegedi Nemzeti Színház előadá­sában Bellini olasz zeneszerző Norma cí­mű operája kerül képernyőre. Bellini 1801-ben született és fiatalon, 34 éves ko­rában hunyt el. A kétfelvonásos Norma egyik leghíresebb operája, amelyet 1831- ben mutattak be először Milánóban, igen nagy sikerrel. Az opera cselekménye Gal­liában játszódik, időszámításunk után 50-ben, s főhőse Norma, a druidák látnok papnője. A gallok felkelést terveznek el­nyomóik, a rómaiak ellen, s már csak az isteni jelre várnak, hogy megkezdjék a harcot. Norma azonban tétovázik meg­adni a jelt, mert tudja: az első áldozat a római Severus prokonzul lenne, szerel­mese, akitől két gyermeke van. Mikor azonban megtudja, hogy Severus egy má­sik papnővel szökni készül, úgy dönt: ön­magát áldozza fel, mint népének árulóját. Megadja a harci jelt, s az elfogott Seve­­rus-szal együtt lép máglyára . .. • MI ÚJSÁG A FALURÁDIÓBAN? A Falurádió reggeli adása most korább­ra, 4:45-re került. Kaposi Kis István, a ro­vat vezetője mondja. — A mezőgazdasági dolgozók a nyári időszakban kevesebbet érnek rá rádiózni. Ezért rendszeres délutáni műsorunkat, a mélyszántást egy ideig szünteteltetjük. — Az idén korábban kezdődik az aratás — legalábbis a Falurádióban. Mi már má­jusban aratási hetet rendezünk, s arról beszélünk, mit tesznek és mit kell tenni az egy hónap múlva kezdődő nagy munka jó előkészítésére. Három felejthetetlenül szép estével ajándékozta meg a jazz rajongóit az első budapesti nemzetközi fesztivál, két koncerttel és egy jam sessionnel, más­szóval alkalmilag alakuló együttesek "örömzenéjével«. Vendégeink közül Joachim Kühn ne­vét említjük elsőnek. A mackó külsejű, fiatal lipcsei zongorista izgalmasan modern stílusával lepte meg hallgatóit. Eredeti improvizációs ötleteivel senki máshoz nem hasonlítható ... Akárcsak testvére, Rolf Kühn, klarinét-virtuóz, hangszerén Európa legjobbja. No és Rita Reys ... Európai klasszis a babaarcú holland énekesnő is, aki férje együttesével, a Pim Jabos kvar­tettel járja a világot. Jimm­y Pratt, a magas növésű, krisz­­tusszakállú amerikai dobos, nyughatat­lan vándor. Most éppen Európában él. Vajon meddig? *Vándorolt­ a fesztivá­lon is, hol az egyik, hol a másik fellé­pő együttesben láttuk viszont a dobo­gón. Sohasem csillogó sztárként, de a legfergetegesebb tempóban is higgad­tan, tévedhetetlenül. S Jan Wróblewskit sem hagyhatjuk említés nélkül, a törékeny alkatú, fia­tal lengyel tenorszakszofonost. A leg­rangosabb amerikai jazz-fesztivál­­nak, a neirportinak is sikeres szerep­lőjét. A zeneakadémiai koncerten volt különösen elemében, lírai hangvételű számai megérdemelt tetszést arattak. A mieink is f­ kitűnően szerepeltek a nagy­szerű nemzetközi mezőnyben. Pege Ala­dár a tőle megszokott bravúros bőgő­szólókkal, Gonda János együttese fan­táziadúsan hangszerelt, kulturált elő­­adású kamaramuzsikájával, Deseő Csa­ba a jazz-ben kuriózumnak számító brácsa-improvizációval szerepelt. Ko­vács Gyula árnyalt, dinamikus dobszó­lóval, Radics Gábor gazdag harmóniá­­jú vibr­a­fon játékával, a Stúdió 11 sok­színű zenekari hatásokkal, a Mosonyi Dixieland-együttes pedig érdekesen fel­dolgozott számaival szolgált rá a si­kerre. Kaán Judit JAZZ­FESZTIVÁL A fesztivál legfiatalabb együttese volt a pozso­nyiaké, s a legöregebb dzsesszt a dixielandet ját­szották Az ifjabbik Kühn zongorán adott ízelítőt a dallamos rög­tönzés művészetéből (Unger Béla felv.) AZT A BOLDOGSÁGOT. Elhangzik május 23-án, vasárnap 22.40-kor a Kossuth Rádióban. Énekli: Sztáray Márton Sí.NAGY ENDRE A SZERZŐK ENGEDÉLYIVEL

Next