Képes Újság, 1966. július-december (7. évfolyam, 30-53. szám)
1966-11-19 / 47. szám
RA JELENTI A FÁRAÓ ) Boleslaw Prus regényének magyarul beszélő, kétrészes színes, szélesvásznú lengyel filmváltozata Bemutató november 24. AZ ARANYBA NETT Csehszlovák filmdráma Bemutató: november 24.JÖN! JÖN! JÖN! APA ! Magyar film. Rendezte Szabó -István. Főszereplők: Tolnay Klári, Gábor Miklós, Bálint András, Sólyom Kati. Bemutató: december 8. A jegenyefa ága Az egyszeri király udvarában állt egy bolondos, furcsa almafa. Ennek az almafának a tetején körtefa, a körtefán szilvafa, a szilvafán meggyfa, de még ennek a tetején is temérdek különféle fa sorakozott, s a legeslegfelső fán pedig egy jegenyefa volt. Ahogy a király nyafka, elkényeztetett lánya eladósorba jutott, ehhez is, ahhoz is hozzá akarták adni, de ő csak azt mondta, hogy ahhoz megy feleségül, aki az égigérő fának a legfelső ágát lehozza neki. Nosza, jöttek erre minden országból a nyalka királyfiak, fényes herceglegények, hogy megmásszák a fát, de mindhiába, mert valamennyien visszapotyogtak a földre. Utoljára egy kanászlegény állott elő, s erre a királylány gúnyosan elbiggyesztette a száját. Csakhogy a kanászlegénynek több esze volt, mint a többinek, mert útravalóul ötven szöget dugott a zsebébe. — Na, te kényes királylány — gondolta magában —, én leszek a te vőlegényed! Ment, mászott egyre magasabbra a kanászlegény, s valahányszor gallytalan kapaszkodóra jutott, mindig belevert egy szöget a fába és a szögeken hágott feljebb. Az ötvenedik szög beverése után egy kunyhót talált, s abban egy olyan öregasszonyt, akinek mohos volt a képe a vénségtől. — Jónapot, öreganyám! — köszöntötte a kanászlegény. — Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál — mondta az öregasszony —, különben csontod sem maradna reggelre, mert a fiam minden este szörnyű étvággyal jön haza és éhesen szimatolja az idegen szagot. No, a kanászlegény megmenekült: az öregasszony elrejtette ágyat vetett neki a padláson. Reggel megköszönte a szíves vendéglátást és ötven szöget kért. Este, mikor az ötven szög megint elfogyott, egy falut látott maga körül. A faluban csupa kutyafejű ember lakott. Hanem azoktól is megmenekült, sőt újabb ötven szöget tudott magának szerezni. Este aztán egy szép nagy városba került. Ott is élt egy királylány, de ez szerény volt meg jóságos, akár egy falat kenyér. A kanászlegény meg a királylány igen megszerették egymást, össze is házasodtak, a fél ország az övéké, s a kanászlegény lett a király abban. Egy esztendő múltán eszébe jutott a kanászlegényből lett királynak, hogyan került ő bele ebbe a nagy boldogságba. Egyet gondolt és azt mondta a feleségének : — Hallod-e, anyjuk, adjál nekem ötven szöget! — Minek az magának? — kérdezte a királyasszony. — Hát nem egyébre kell az — felelte a király —, hanem hogy lehozzam azt a legfelső gallyat erről a fáról. No, nem azért lelkem, mintha nekem valami nagyon kellene az az alsóországi királyleány — se nem szebb, se nem jobb, mint te vagy, — hanem csak azért, hogy megmutassam, én le tudom hozni azt a gallyat a fa tetejéről. Úgy is tett, ahogy mondta. S miután vállalt feladatát elvégezte, boldogan tért vissza feleségéhez. Ari Kálmán A TUDÓS MACSKÁJA JCan sskerül Besüt a nap az ablakon. Anyu most kelti Katikát. Ágyában könyv, baba, mackó, egy egész kis mesevilág. Milyen szörnyű korán kelni, — tűnődik Kati magába’, — bárcsak aludhatna ő is, mint plüss-mackója, babája. Táskájában finom falat, és várja Katát sok gyerek. Ámde tudjuk: baba, maci az iskolába nem mehet. Fazekas Lajo: TÜCSÖK KALANDJAI ^ JttS“.'" méry“ 31