Képes Újság, 1968. január-július (9. évfolyam, 1-27. szám)
1968-04-27 / 17. szám
TE ÉVVEL ELŐBB JÁRNAK mágas, tavaszi határ, jó felmunkált földek. Távolban, a Duna menti síkság közepén az almásfüzitői gyár kéményei. Itt, a pusztai dűlőút szélén nyolc traktor s körülötte egész kis tömeg lehetnek vagy kétszázan. Csaknem mindnyájan mezőgazdák. A traktorok mögé függesztett vetőgépeket nézegetik. Szokatlan formájú, a hazai szemnek ismeretlen gépek ezek. Hiányzik róluk a két nagy kerék, a mag tárolására szolgáló nagy fémtartály, a szelences kerékhenger stb. A guruló, s a talaj domborulataihoz ügyesen simuló, apró tartályokkal, gumicsövekkel, ventillátorral, permetező készülékkel felszerelt gépek nemcsak elvetik a magot, de permetszerrel vagy folyékony műtrágyával meg is locsolják a magágyat. A jövő vetőgépe ez: szemenként vet. Az értékes, nemesített vetőmagot megbízhatóbban szórja a hagyományos gépnél. S ami a legfontosabb: ami répát, kukoricát ezzel vetnek, nem kell egyelni; megszűnik a sok időt elrabló nehéz kézi munka. Van itt francia, német, csehszlovák, román stb. gyártmányú szemenként vető gép. A jelenlevők a gépek megbízhatóságáról vitatkoznak. Kételkednek és bizakodnak. Az idősebbek még emlékeznek arra az időre, mikor a szántó-vető kézzel szórta a magot. És a gőzgép volt a technika csúcsa. De az idő halad. A tudomány, a technika fejlődik, s ez a mezőgazdaságban is mutatkozik. Az egyik répát vető gép tartályában a mag valahogy nem olyan, mint amit eddig ismertünk. A városi emberek talán nem is tudják, hogy a répamagból, amit gomolynak mondanak a szakemberek, négy-öt növény is kibújik, ha elvetették. Ez a növény éppen ezért rengeteg kézi munkát kíván. A mai répavetőmag már úgynevezett monoger — falusi emberek dörzsöltnek mondják —, vagyis csak egy vagy két növény kel ki belőle. Ilyen vetőmagot használnak most már egyre általánosabban a gazdaságok. Ez is az egvelés kiiktatását szolgálja. A szemenként vetőgépek még ritkaságnak számítanak. A gépkísérleti intézet hozatta őket külföldről, kipróbálásra. Új, bőven termő búzafajtáink vannak; ami szőlőt az utóbbi időben telepítettek, az már mind géppel művelhető; az állattenyésztésben új fajták terjedtek el, s egyre több a gépi berendezés. Mindez nem is oly régen álom volt csak, elképzelés. Most pedig éppen úgy mai, általános, mint a monoger répavetőmag. De mi lesz holnap? Hol a felső határ? — A hallgatag fiatal férfit, akinek a kérdést föltettem, Keller Lászlónak hívják. Foglalkozása gépész- és agrármérnök. A Komáromi Állami Gazdaság műszaki fejlesztési osztályának a vezetője. — A sportban is születtek olyan eredmények, melyek, úgy hittük régen, meghaladják az emberi teljesítőképesség határát Az agrotechnikában és a biológiában magasabban, sokkal magasabban a plafon. Sorolja érveit. Itt vannak például az alig meghonosodott bőven termő búzafajtáink. Jó technikával és bő műtrágyával a 11—12 mázsás holdankénti átlagot 25 mázsára növeltük. De hiába adnánk most már több műtrágyát, a fajtából kihoztuk mindazt, amit ki lehetett. Ha tovább akarunk lépni a terméseredmények fokozásában, új gabonafajtákra van szükség. Vagy : azt mondtuk, megvalósult a gabonabetakarítás komplex gépesítése. De már tavaly kiderült, hogy kombájnjaink szemáteresztő képességét növelni kell. Erősebb gépekre van szükség, melyek több magot eresztenek át a megadott idő határain belül. A gépesítés teljesen átalakítja az üzem hagyományos, régi rendjét is. Csak egyetlen példa: a bonyolult finom rendszerű gépeknek jó út kell. Vagyis a hat-nyolcezer holdas gazdaságoknak belső üzemi utakat kell építeniök a táblák és a majorok között. Az olcsó, jó utak építése hozzá tartozik a technikai felszereltséghez. És itt van a tengeri. Az idén már elég nagy területen vetjük a bőven termő, de hosszabb tenyészidejű, későbben élő jugoszláv kukoricát. De jó, ha tudja mindenki: ilyen kukoricát csak ott lehet igazán biztonsággal termelni, ahol megépül hozzá a szárító mechanizmus is. Oldalakon át idézhetném mindazt, amit Keller László a ma és holnap agrotechnikai fejlődéséről elmondott Ami a holnapot illeti, azon ő, meg a gépkísérleti intézet többi mérnöke szakembere dolgozik. Bázisgazdaságaikban olyan gépesítettséget teremtenek, amely tíz évvel előzi meg az ország más nagyüzemeit. Érdemes figyelni eredményeikre, mert az, ami ma náluk új, az holnap az egész országban általános lesz. Nádasdi Péter Az egyik szemenként vetőgép, működésben A dörzsölt — monoger — répamag Ha tovább akarunk lépni a terméseredmények fokozásában, újabb búzafajtákra van szükség. De növelni kell a kombájnok kapacitását is (Karfi István felvételei)