Képes Újság, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-03 / 1. szám
TANULSÁGOK, CÉLOK, FELADATOK A közelgő új esztendő küszöbén Bencsik István egyetemi tanár, a Hazafias Népfront főtitkára elbeszélgetett a Képes Újság munkatársával a végzett munkáról, a tervekről és a feladatokról. — Milyen tanulságokat jelent a népfrontmozgalom számára a X. pártkongresszus? — A fő tanulság az, hogy a párt irányvonala szilárd, szövetségi politikája tartós. E politika megvalósításában a népfrontnak igen fontos szerepe van. Ezt a kongresszus több részletében tovább fejlesztette és több fontos megállapítást tett. Közülük néhányat kiemelnék. A népfrontmozgalom a tanácsok tömegbázisát jelenti. A tanács önkormányzati és igazgatási feladatokat lát el, ennek teremt tömegpolitikai bázist a népfront. Ez jelent város- és községpolitikát, az elképzelések előzetes megvitatását, a megvalósítás segítését. Feladatunk tehát olyan politikai közhangulat kialakítása, amely nyugodt és dinamikus alap a gazdasági és kulturális célok valóra váltására. A szövetségi politika megvalósítását erősíteni helyes és szükséges. A munkás-paraszt szövetséget a mai lényegében ismernünk és erősítenünk kell. Ezért olyan munkás-paraszt találkozásokat szervezünk, ahol a két osztály megismeri egymás helyzetét, hogy tájékozottan szóljanak a problémákhoz. Vannak félreértések, például a piaci árak körül, nehogy olyan helyzet alakuljon ki, ha egy élelmiszercikk drága, azért a parasztság felelős, ha pépedig a textil, annak az az oka, hogy „a munkás sokat tesz zsebre". A parasztság elérte a munkások jövedelmét, de életszínvonalát még nem. A falu ma már nem egyenlő a parasztsággal, hiszen egyikben-másikban a lakosság fele, háromnegyede nem paraszt. — Fontos kérdés az értelmiség szerepének értelmezése a munkások, parasztok körében. Az értelmiség szerepe egyre nő a két osztály termelőmunkájának összekapcsolásában, a társadalmi helyzet magyarázásában. — A kongresszuson felvetődött a kispolgári magatartás kérdése. Nem a szorgalmas, munkáját becsülettel végző kisemberről, kisiparosról, kiskereskedőről van szó. A nagy lábon élés, a pénzhajszolás, a harácsolás, a munka nélküli ügyeskedés — ez az, amit a kongresszuson többen is elítéltek. — Nem közömbös a vallásos emberek munkájának bekapcsolása a társadalmi tevékenységekbe. Hívőkkel és nem hívőkkel egyaránt együtt akarunk dolgozni. — Nemzetiségeink szövetségeivel, a délszláv, szlovák, román, német szervezetekkel, és ilyen nemzetiségi polgáraival jó kapcsolatot tartunk. — A társadalmi osztályok szövetségének erősítése olyan program, amit együtt kell kidolgozni, a vezetésébe pedig a jelenleginél jobban bevonni a munkásokat, parasztokat. A szövetségi politikának irányítója a párt, bevezető osztálya a munkásosztály. — Erőfeszítéseinket a gazdasági feladatokra kell összpontosítani, hiszen 1971-ben kezdődik a negyedik ötéves terv. Ennek megvalósításához figyelembe kell venni a helyi realitásokat. A helyi tervek a megyékben, községekben, üzemekben alakulnak ki. A mezőgazdasági üzemek általában kapcsolódnak a lakóterületekhez. Szoros az összefonódás. A közös munkát, a jó együttműködést akkor lehet kialakítani, ha a lakóterületen tudják, mi van az üzemben. A népfrontbizottságok a társadalmi munka megszervezésével ténylegesen segítsék a helyi elképzelések megvalósítását A társadalmi munkába természetesen a szellemi munka is beletartozik, például az, hogyan segítik a kulturális élet, a sportélet fejlődését. A közös munkában, az építésben lehet az igazi szövetségi politikát gyakorolni. Közös gond, hogy a nők helyzete a társadalomban jobb legyen, a lányok, asszonyok nagyobb arányban vegyenek részt a közéletben. Természetesen ennek anyagi feltételei is vannak: napközi, óvoda, bölcsőde létesítése, a szolgáltatások javítása, hogy a második műszak ne legyen olyan terhes. De ez önmagában nem elegendő. Vegyenek részt a férfiak is a gyermekek nevelésében. Jelenleg a szülői munkaközösségek többnyire anyai munkaközösségek. El kell érnünk, hogy ezek apák és anyák munkaközösségei legyenek. Ezzel is elősegíthetjük, hogy a gyerekek nevelési elvei azonosak legyenek az iskolában és a családban. A nők egyenjogúsítása a népfront gondja is. A stafétabot folyamatosan az ifjú nemzedék kezébe kerül. Aktíváink többsége az idősebb korosztályhoz tartozik. Fontos teendőnk a fiatalok bevonása a felnőttek irányításával a közéletbe, a bizottságainkba, a sport- és kulturális életbe. A KISZ egymagában erre nem képes, csak az egész társadalom. Közös gond a szocialista demokrácia fejlesztése. A szocialista demokráciának érvényesülnie kell a termelési magatartásban, de a társadalmi és közéletben is. Rendkívül fontos, hogy a termelőszövetkezetek tagjai részt vegyenek a termelési és fejlesztési problémák kidolgozásában, a különböző tsz-bizottságokban. Van azonban országos vetülete is a demokratizmusnak. A demokratikusabb választás feleljen meg annak az igénynek, amit a lakosság elvár. Erre legyen fórum a népfront. A tanácsok a kisközségekben megszűnnek, de azért ne legyen „ tanácstalan" a falu. Ugyanúgy megszűnnek a tanácsok a járásokban is. Ezeken a helyeken a népfrontbizottságok vitatják meg előzetesen a terveket, célokat és a helyi igények alapján terjesztik az illetékes tanács elé. — Felmerült az az igény is, hogy az országgyűlés hatásköre nőjön. Ennek megfelel az új törvény, amelynek végrehajtása a népfront feladata. A választások politikai tartalmának kidolgozását, a lebonyolítás megszervezését a népfront végzi. A lakosság joga a jelölés — több jelölt állítható — a választ, kivel építsük a szocializmust, mi nem félünk, hogy kit jelöl. — A tanácstörvény szabályozza a hatásköröket, jogköröket, annak az elvnek az alapján, hogy ott döntsenek, ahol a legtöbb az információ. A központosítás lazítása nem képzelhető el másként, minthogy legyen megfelelő társadalmi háttere. Ezen kell munkálkodnia a népfrontnak. Ugyancsak fontos feladat a közoktatás kérdéseinek közös vizsgálata: hogyan fejlődik az ifjúság, kik kerülnek értelmiségi pályára a munkások és a parasztok gyermekei közül. Ez nem az egyetemi felvételi vizsgákon dől el, hanem már jóval előbb: az általános iskolákban, a középiskolákban, a kollégiumokban kellő színvonalon oktassák a tanulókat. — összefoglalóan: a jól lefektetett irányban, a helyes társadalmi fejlődés menetét segítve, kell munkálkodnunk. Az egyenlősdi nem vezet célra, a harácsolókat, az ingyenélőket, az ügyeskedőket lehetetlenné kell tenni. A becsületes munkát kell közgondolkodássá tenni. Az egész társadalmat kell a helyes politika mellé állítani. Ez a társadalom mond és javasol a vezetőknek és ezt a népfrontnak közvetítenie kell. — Az év vége alkalmat ad a mérlegkészítésre is. Milyen kiemelkedő eseményekről adhat számot a népfront a múlt esztendőről? — Az egyik legfontosabb, legjelentősebb esemény hazánk felszabadulásának 25. évfordulója, a Lenin-centenárium megünneplése. Ezt követte az augusztus 20-i ezeréves jubileum: István király születésének megünneplése és ezzel kapcsolatosan Alkotmányunk méltatása négy országos nagygyűlésen és sok egyéb találkozón. Fontos belpolitikai esemény volt a községi népfrontbizottságok elnökeinek és titkárainak megyei konferenciája. Ezeken megyénként 150—200 küldött részvételével megtárgyalták a X. pártkongresszus utáni feladatokat, az új ötéves tervet. Minden megyében tehát nagy politikai diskurzus folyt. — Jelentős nemzetközi esemény volt a magyar—finn barátsági hét, amelynek során 300—300 főnyi delegáció tett látogatást, Kállai Gyula elvtárs, illetve a finn közoktatásügyi miniszter vezetésével. Finn barátaink úgy értékelték ezt, mint a népi diplomácia módszerét. Látogatást tettünk a Csehszlovák Nemzeti Front meghívására északi szomszédunknál. Fogadtuk a Jugoszláv Szocialista Népi Szövetség küldöttségét, amelyet Zsupancsics főtitkár vezetett. Bolgár, német és román delegáció is járt nálunk. — Nagyon sok megnyilatkozásban fejeztük ki szolidaritásunkat a vietnami nép hősi harcával, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. örömmel üdvözöltük hazánkban a Párizsban tárgyaló vietnami delegáció vezetőjét, Xuan Thuy elvtársat. Hallottuk szavunkat a stockholmi és kairói szolidaritási konferenciákon. — Mit vár az új esztendőtől? — Elsősorban a X. pártkongresszus határozatainak valóra váltását. 1971. legalább olyan zsúfolt lesz, mint a múlt esztendő. A választások megszervezése, lebonyolítása országosan is az egyik legnagyobb esemény lesz. Folytatnunk kell az ötéves terv propagandáját. A szakszervezetek és a KISZ is kongreszszust tart az új évben. 1972-ben tartjuk meg a Hazafias Népfront kongresszusát. Az újesztendőben erre is fel kell készülni. — Köszönjük a beszélgetést és boldog újévet kívánunk. — Köszönöm. Egyben élve az alkalommal, én is boldog újesztendőt kívánok a Képes Újság minden olvasójának, békés, boldog, alkotómunkát és jó egészséget. KÉPES ÚJSÁG. A Hazafias Népfront falusi hetilapja. Főszerkesztő: Eck Gyula. Szerkesztő: Bolgár István. — Szerkesztőség: Bp. VHL, Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137—660. — Kiadja: a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Csollány Ferenc. — Kiadóhivatal: Bp. VHL, Blaha Lujza tér 3. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál. (Budapest, V., József nádor tér 1. sz.) — Előfizetési díj: 1 hónapra 14,—, negyedévre 42,—, félévre 84,—, egész évre 168,— Ft. — 70.3815 Athenaeum Nyomda, Budapest. — Rotációs mélynyomás. — Felelős vezető: Soproni Béla igazgató. — Index: 25 439 A Képes Újság levélcíme: Budapest 8. Postafiók 112. 2