Képes Újság, 1975. július-december (16. évfolyam, 29-52. szám)

1975-10-04 / 40. szám

Boszorkányszombat Bogotában A kámzsák feketék voltak, a máglyák vörös és zöld fényt sugároztak, így kezdődött az Andesek alján, Kolumbiában a boszorkányok és a boszorkány­­mesterek összejövetele, ahol a főoltáron egy ősrégi ördögszo­bor mása állt. A zenét tam-ta­­mok adták, a boszorkánymeste­rek mellett ott voltak a nők, akik testüket különleges ősi szerekkel illatosították. Mark Stevens, a Newsweek tudósító­ja, aki jelen volt, megírta: Fel­lini sem tudott volna ilyen bi­zarr jeleneteket rendezni. Az okkultizmus összes ősi szabá­lya elhangzott; bizonyos, hogy ilyen boszorkányszombat még soha nem volt a világon. Az ötletet Simon Gonzales találta ki, akinek a lakásába be­repült egy kanári és ott elpusz­tult. Gonzales szerint a kanári a „csodák” küldötte volt. Kibé­relte Bogota nemzetközi vásár­­telepét és meghirdette, hogy várja a világ minden részéről az okkultizmus és a boszor­kányság híveit. Az ötletnek si­kere volt: százával érkeztek a szomszéd országokból a „va­rázslók”, majd később a „bo­szorkánydoktorok”, akik külön­leges titkokat árultak el, és ezért a naiv bámészkodóktól sok száz dollárt kaptak. Szemi­náriumokat is tartottak, ezeken több mint ezren vettek részt, csodálatos módon az Egyesült Államokból egyetemi tanárok is érkeztek. Ők úgy vélték, hogy az okkultizmusnak van tudo­mányos alapja. Azután megérkezett Izrael­ből Úri Geller, aki az okkultiz­mus egyik főprófétája, ő állító­lag a felsőbbrendű erők hatása alatt vaspatkókat tud meghajlí­tani. Mind hittek Gellerben, aki még azt is megígérte a jelenle­vőknek, hogy Belzebubot is meg tudja idézni. Geller el­mondta, értesülései szerint Bel­zebub utoljára 1483-ban repült át sasszárnyakon az Andesek felett, de ő most ismét várja a mestert. Mások egy alvilági ha­jót vártak, amely a tengerből fog kiemelkedni. Geller azt is elmondta, hogy az egyetlen kiút a jelenlegi világ bajaiból, ha az alvilági hatalmak segítségét ké­rik. Azok mindig segítenek, persze a lelket el kell adni ne­kik. Az amerikai vendégek na­gyon elégedettek voltak az elő­adással, magas összegeket aján­lottak fel a boszorkányegyesület támogatására, olyan ötlet is fel­merült, hogy megvennék az ősi ördögszobrot. Ezt azonban a jó üzleti érzékkel megáldott Si­mon Gonzales, főboszorkány - mester és kitűnő partnere. Gel­ler elutasították, hiszen a szo­borra nekik is szükségük van, meg akarják ők még rendezni az okkultista boszorkány-össze­jövetelt a közeljövőben is. Ért­hető, hiszen bár a XX. század második felében vagyunk, a je­lek szerint még mindig akad­nak olyan hiszékeny emberek akik hajlandók egy jól sikerült boszorkányszombat élményeiért fizetni. Egy boszorkánymester a bogotai összejövetelen Az ősi ördög szobra. Amerikai milliomo­sok meg akarták ven­ni, a kolumbiai bo­szorkánymesterek azonban nem adták. Úgy vélik, ebből még sok pénzt lehet ki­hozni 18 ÚJRAÉLEDT FÖLDEE A Szovjetunióban nemcsak szenet, hanem sokféle ásványt is külszíni fejtéssel termel­nek ki. Ennek a módszernek a földalatti bá­nyászattal szemben számos előnye van: lé­nyegesen javulnak a bányászok munkakö­rülményei, nő a termelékenység, csökken a kitermelt nyersanyag önköltsége. Egyetlen hátránya, hogy gyakran jelen­tős területeket von el a mezőgazdaságtól. Ukrajnában például az ország mangánérc­­koncentrátumának majdnem felét adó ordzsonikidzei ércdúsító kombinát külfej­tései évente 250 hektárnyi területet foglal­nak el. Ahhoz, hogy a termőföldveszteséget elkerüljék, a talajt több éven át tartó mun­kával „újraélesztik’’, termővé teszik. A munkát tulajdonképpen már a kiter­melés előtt megkezdik: a felszíni humu­szos réteget különválasztják a mélyebb ta­lajrétegektől, majd a földtakaró visszahor­­dásakor a fekete földet ismét legfelülre te­rítik el. Újraélednek a hajdani termőföldek, ame­lyeken ma már kiváló termést adnak a leg­különfélébb mezőgazdasági kultúrák. Az 1970-ben művelés alá vont földek már a harmadik évben jó termést hoztak. A Szovjetunióban a természetvédelem rendkívül fontos nemzeti feladat. Az e cél­ra fordított beruházások összege az utóbbi négy év alatt másfélszeresére nőtt, és jelen­leg meghaladja az egymilliárd rubelt. (APN) Nem a Hold felszínét ábrázolja a kép. Az ordzsonikidzei ércdú­sító kombinát man­gánérc lelőhelyének egy részét ma még élettelen földtömeg borítja, a talajjavító munkák nyomán azonban termékennyé válik a föld Egy régebbi külszíni fejtés helyén erdőpar­­kot létesítettek. Re­mekül érzik magukat itt az állatvilág leg­különfélébb képvise­lői, köztük a Dél Ame­rikából származó lá­mák is

Next